Aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét a „szájkosártörvény" – állapította meg az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága. A testület csütörtökön tette közzé a sürgős véleményt arról a törvényről, ami érinti a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait.

A törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett:   

A Velencei Bizottság csütörtöki véleménye megerősíti a korábban már elhangzott kifogásokat:

• a törvény korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
• megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
• lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
• csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
• megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.

A már decemberben is megfogalmazott kritikák dacára a lengyel parlament alsóháza, a Jog- és Igazságosság párt képviselői által dominált szejm még karácsony előtt megszavazta a törvényt. A héten a felsőháznak kell döntenie a jogszabályról, ezért a szenátus marsallját a múlt héten Varsóba hívta a Velencei Bizottságot azért, hogy véleményezhessék a tervezetet.

A hétvégén ezrek vonultak utcára, hogy a lengyel bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait súlyosan korlátozó törvény ellen tiltakozzanak.  A menethez 22 európai országból érkező bírók csatlakoztak, akik aztán talárban menetelve fejezték ki szolidaritásukat a lengyel kollégáik mellett.

A Velencei Bizottság javaslatokat is tesz a lengyel kormány számára:

• térjen vissza a korábbi gyakorlathoz, mikor a Országos Bírói Tanács tagjait maguk a bírák és nem a parlament választotta,
• alakítsa át a legfelsőbb bíróság nemrég létrehozott fegyelmi és kinevezési tanácsát,
• térjen vissza a 2017 előtti gyakorlathoz, mikor a bíráknak is volt beleszólásuk a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezésébe,
• állítsa vissza a bírói közösség jogát ahhoz, hogy a kinevezésekről, előléptetésekről és menesztésekről dönthessenek.

Csütörtökön az Európai Parlament egy határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy a jogállamiság helyzete romlott Lengyelországban és Magyarországon, és konkrét lépéseket sürget a hetes cikk szerinti eljárásban.

Kedden az Európai Bizottság átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától annak érdekében, hogy a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését felfüggesszék.