Nagyrészt a hazai cégeket akarta helyzetbe hozni a kormány, amikor néhány évvel ezelőtt úgy sarcolta meg az élelmiszerláncokat és a dohánycégeket, hogy az a külföldi multiknak fájjon jobban. (A díjat sávosan határozták meg, a terhet csökkenteni lehetett, ha a cégek beruházásokat végeztek.)

Az uniós versenyszabályok értelmében azonban piaci erőviszonyokat állami eszközzel ilyen módon nem szabad befolyásolni. Az Európai Bizottság (EB) még 2016-ban utasította Magyarországot, hogy függessze fel a versenytorzulást hozó - egyes cégek számára ilyenformán állami támogatásnak minősülő - terhek alkalmazását a hivatalos vizsgálat lezárultáig.

Legalábbis az Európai Bíróság főtanácsnokának friss indítványa szerint. Juliana Kokott szerint az ügyben első fokon eljáró törvényszék tévedett, helytelenül következtetett arra, hogy a magyar kormány nem hajlandó a vitatott terhek beszedését magától felfüggeszteni.

Mindez inkább egy eljárásjogi hiba: nem azt jelenti, hogy rendben lett volna, hogy a magyar állami kivételezik egyes cégekkel, és torzítja a versenyt, hanem mindössze azt, hogy a főtanácsnok szerint a Bizottság idő előtt függesztette fel ezeket a terheket.

A Bizottság döntésekor egyrészt arra támaszkodott, hogy Magyarország vitatta az általa bevezetett intézkedések támogatásjellegét. Másrészt hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás előtt nem foglalt állást a felfüggesztő rendelkezésekkel kapcsolatban, pedig erre lehetősége volt.

A főtanácsnok szerint azonban

„e két tényező nem ad elegendő indokot a Bizottság azon félelmét illetően, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére annak befejezése előtt folytatni szándékozta a szóban forgó nemzeti intézkedések végrehajtását.”

A főtanácsnok indítványában emlékeztetett arra, hogy 2016. július 4-én a Bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a hivatalos vizsgálati eljárásokat a két adónemmel kapcsolatban.

Megállapították, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, a határozatok jogerőssé váltak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !