„A mi álláspontunk az, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás lényege nem a szankciók kivetése azoknál az országoknál, ahol hiányosságok vannak. Mi azt szeretnénk, ha ezek a hiányosságok megszűnnének, és ha a tiszteleten és párbeszéden alapuló kölcsönösen elfogadható megoldásokat találnánk. Ez alapvető fontosságú lenne az európai egység megtartása érdekében” – közölte írásban a televízió tudósítójával Bruno Lopandic, a horvát elnökség szóvivője.

Az Európai Parlament múlt héten szólította fel a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a magyar és a lengyel kormánynak a jogállamiság helyreállítása érdekében, és úgy látják, romlott a helyzet. A szóvivő szerint az eljárás tovább folytatódik, konzultálnak majd a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal is, és annak fényében döntenek a továbbiakról.

A magyar esetben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását 2018 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament, az úgynevezett Sargentini-jelentés alapján. Egy éven keresztül nem történt semmi érdemleges, majd a finn elnökség az elmúlt fél évben két meghallgatást is tartott az ügyben. A második meghallgatáson Varga Judit igazságügyi miniszter tagadta, hogy rendszerszintű hiányosságok lennének a magyar jogállamiságban, Kovács Zoltán pedig a zárt ülésről közzétett, időnként személyeskedő tweetekkel okozott diplomáciai bonyodalmakat.

Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője az év elején egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy szeretnék elnökségük időtartama alatt lezárni a hetes cikk szerinti eljárásokat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!