Óvatosan állnak az uniós külügyminiszterek a líbiai tűzszünet kérdéséhez, de mindenki elismeréssel beszélt a német diplomáciai erőfeszítésekről a berlini Líbia-konferenciát követő tanácsülésen. 

Az uniós külügyminiszterek egy nappal azután ültek össze, hogy vasárnap a líbiai konfliktusban érdekelt felek Berlinben ígéretet tettek:betartják az ENSZ fegyverembargóját.Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell a külügyi tanácsot követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „ez még mindig nem tűzszünet, csak fegyvernyugvás.” Mint Heiko Maas német külügyminiszter a tanácsülés előtt bejelentette: februában egy újabb találkozót fognak szervezni az érdekelt felek számára, hogy nyomon követhessék a béke iránt tett lépéseket.

Borell azt viszont örömmel közölte, hogy a konfliktusban szemben álló mindkét oldal – vagyis az ENSZ által is elismert tripoli egységkormány vezetője, Fájez el-Szarázs és a keleti országrészek felett ellenőrzést gyakorló Halífa Haftár – is megnevezte már azt az öt-öt embert, aki a fegyverszüneten dolgozni fog.

Szijjártó Péter külügyminiszter „törékeny eredményként” jellemezte a berlini megállapodás a brüsszeli magyar tudósítók számára adott nyilatkozatában, amelynek a kimeneteléről csak hónapokkal később beszélhetünk majd. „A megnyugtató rendezéstől távol vagyunk” – tette hozzá, és arra is figyelmeztetett, hogy „magas a migrációs kockázat, amivel az EU-nak szembe kell néznie.”

A magyar diplomácia vezetője méltatta Németország diplomáciai erőfeszítéseit, és kiemelte, hogy

a vezető tagállamok és az EU komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az EU-t visszahelyezzük a térképre, ahol az USA-val, Kínával és Oroszországgal együtt vállal szerepet a nemzetközi konfliktusok rendezésében.

Németország szerepével kapcsolatban hasonló véleményt fogalmazott meg Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is: „nincs még egy olyan ország, ami ilyen jól megoldotta volna a konferenciát.”

De a két külügyminiszter már igen eltérő előjellel beszél líbiai partiőrséget támogató EU-s Sophia misszió tengeri műveleteinek újraindításáról. A tengeri és a légi missziót 2015-ben hozta létre az EU azért, hogy fellépjen a földközi-tengeri emberkereskedelem ellen. De a hajók a tengerbe esett migránsokat is mentettek, ezért 2019 márciusától az olasz kormány nem engedte kikötni a Sophia hajóit sem, így fel kellett függeszteni a tengeri műveleteket.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn a tengeri műveletek újraindításáról tárgyaltak, ahol a tervek szerint az újragondolt Sophia misszió a líbiai fegyverembargót felügyelné. Azonban, ha újra uniós hajókat bocsátanának a Földközi-tengerre, akkor a nemzetközi tengeri szokásjog értelmében ki kellene menteniük a bajba jutottakat a tengerből. 

Mint Szijjártó kifejtette, Magyarország csak olyan megoldást tud elfogadni, ami nem fokozza a migrációs nyomást. Asselborn ezzel szemben úgy látja:

nem tudunk mindent megoldani Líbiában, de felügyelhetjük a fegyverbehozatalt. Ha pedig nincsenek fegyverek, nincs háború sem.

Ehhez pedig a luxemburgi külügyminiszter szerint a menedékkérők elhelyezésének a kérdését is meg kellene oldani egyúttal. „De ha egyes országok az életmentésben húzófaktort látnak, nincs mit tenni” – mondta.

A hétfői tanácsülésen csak tárgyaltak a miniszterek az ötletről, döntés nem született.