Orbán Viktor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, majd Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tárgyal hétfőn Brüsszelben. Von der Leyennel általános uniós politikai kérdéseket vitatnak majd meg a Népszava szerint, Michel pedig az Európai Tanács február 20-i ülését akarja előkészíteni azért, hogy az állam- és kormányfők végre megállapodjanak a 2021-27-es uniós keretköltségvetésről.

Ugyanezen a napon Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos fogadja Varga Judit igazságügyi minisztert, akivel a jogállamiságról beszélgetnek majd, beleértve a magyar demokrácia védelmében indított hetes cikk szerinti eljárást és az éppen készülő új jogállamisági jelentést is.

Orbán nem találkozik Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével, hanem egyenesen Rómába repül, ahol szélsőjobboldali politikusokkal – többek között Matteo Salvinivel, az olasz Liga párt elnökével – együtt tart előadást egy konferencián, miközben a Néppárt hétfőn és kedden politikai közgyűlést tart.

Bár a Fidesz felfüggesztése miatt a politikai gyűlésen nem vehetne részt,

Mint a múlt héten kiderült, a korábbi várakozásokkal ellentétben a pártcsalád nem fog a Fidesz jövőjéről dönteni február elején: csak meghosszabbítják a felfüggesztést. A kiszivárgott információk szerint Tusk a döntését azzal indokolta a Néppárt európai parlamenti frakciójának szerdai ülésén, hogy március óta nem történt semmi Budapesten, ezért marad a felfüggesztés is.

Bölcs döntés híján

A Fidesz tagságát tavaly függesztették fel a Néppártban, de a szervezet EP-frakciójának tagja maradt. A Néppárt három nagy tekintélyű politikusát – Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárt, Herman van Rompuyt, az Európai Tanács korábbi elnökét és Hans-Gert Pötteringet, az EP volt elnökét – bízta meg azzal, hogy  készítsenek  egy jelentést és tegyenek javaslatokat a Fidesz tagságával kapcsolatban.

A „bölcsek” jelentését a korábbi menetrend szerint január végén kellett volna a párttagokkal ismertetni, hogy a február eleji értekezleten dönthessenek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap szűk két hete néppárti belső forrásokra hivatkozva azt írta, a jelentés készítői nem tudtak egyezségre jutni: Schüssel visszaállította volna  Fidesz tagságát, Van Rompuy kizárta volna a magyar kormánypártot, Pöttering meg köztes álláspontra helyezkedett.

A jelentést magát – ahogy Deutsch Tamás, az Fidesz EP-delegációjának vezetője fogalmazott – „élő ember nem látta” azóta sem, sem a fideszesek, sem pedig a politikai csoport többi tagpártja.

A Néppárt imázsa szempontjából kifejezetten jó húzás volt Orbán politikai szövetségesének, Jarosław Kaczyńskinek a politikai ellenfelét választani a pártcsalád elnökének. De az időnként keményen odamondó volt lengyel miniszterelnök megválasztása a külvilág szemében hasznos lehet, a belső feszültséget nem igazán oldja fel.

Visszaszerezni a választókat

A lengyel, a benelux és a skandináv tagpártok jellemzően a Fidesz kizárása mellett érvelnek, míg például az olaszok, spanyolok és a szlovének támogatják a magyar kormánypártot. Ugyanakkor nemcsak a Fidesz politikájának erkölcsi megítéléséről vagy a jogállamiság-koncepciók összehasonlításáról van szó itt, hanem a kereszténydemokrata pártcsalád hosszú távú politikai stratégiájáról annak érdekében, hogy megtartsák a folyamatosan apadó szavazótáborukat.

A Néppártnak nem csupán arról kell ítéletet mondania, hogy szerintük rendben van-e vagy sem, amit a Fidesz csinál. Ki kell találniuk, ők maguk mit akarnak tenni annak érdekében hogy továbbra is az európai politika meghatározó szereplői maradhassanak. A Néppárt centrista szárnyához tartozó politikusok számára az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy nem tudnak elszámolni a választóik előtt azzal, miért ülnek még mindig egy pártcsaládban a magyar kormánypárttal, miközben folyik a hetes cikk szerinti eljárás a jogállamiság védelmében, és egyre többször merül fel az uniós pénzekkel való visszaélések gyanúja. 

Ha az ő logikájukat követve a Néppárt kizárná a Fideszt, javíthatná a politikai pozícióit annak ellenére is, hogy 13 Fidesz-képviselő kiesne a frakcióból. Jelenleg állandó támadási felületet nyújtanak a többi politikai csoport számára:

A Néppárt ugyanis morális fölénybe kerülne ezzel a két frakcióval szemben, akik szintén nem tudnak mit kezdeni a saját, korrupcióval és a demokratikus intézményrendszer leépítésével vádolt „fekete bárányaikkal”: a román és máltai szociáldemokratákkal, illetve Andrej Babiš cseh miniszterelnöknek a liberálisokhoz tartozó ANO 2011 pártjával.

Ugyanakkor a Néppárt jobboldali szárnya szerint éppen azért veszít a csoport folyamatosan a népszerűségéből, mert már alig van olyan vonása, amely megkülönböztetné az európai politika többi fősodorbeli szereplőjétől. A keménykezű, konzervatív nemzetállami vezető ideáltípusát megtestesítő Orbán kifejezetten szimpatikus sokak számára. A magyar kormánypárt választási sikerei pedig magukért beszélnek.

Hallgatnak és kivárnak

Azt leszámítva, hogy az elmúlt egy évben Orbánnak több összetűzése is volt az EP-frakció német vezetőjével, Manfred Weberrel, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) leginkább hallgat a kérdésben, mivel kifejezetten nehéz helyzetben vannak. Miközben a német kereszténydemokraták is küzdenek azzal, hogy a szavazótáboruk egy része a szélsőjobboldali AfD-hez pártol át, a közvélemény rengeteget foglalkozik azzal, hogy Orbán és körei az uniós - azaz német - adófizetők kárára gazdagodnak, miközben leépítik a demokráciát.

A németek esetében azonban a kérdésnek a politikai számításon túl is van szimbolikus jelentősége: sokan valódi felelősséget éreznek a magyar demokrácia megóvásáért. Úgy gondolják, a Fidesz távozása esetén minden befolyásuk elveszne, amivel Orbánra hatást gyakorolhatnak, és a Fidesz kizárásával végső soron a rendszerváltás kudarcát ismernék be. 

A politikai közgyűlésnek éppen az lenne a feladata, hogy a költségvetési és adminisztratív kérdéseken, kinevezéseken túl a párt politikai irányvonaláról döntsön. Ám a pártok vezető politikusainak mostani zárt ajtók mögött zajló tanácskozásán a várakozások szerint Donald Tusk csak ismertetni fogja majd az álláspontját a bölcsek jelentéséről, de valódi vitára nem bocsájták a témát. A felfüggesztést minden valószínűséggel meghosszabbítják. Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó lapnak azt nyilatkozta: „ebben a szakaszban ez az észszerű döntés”, és úgy gondolja, a a politikai gyűlésen támogatni fogják.

Ugyanakkor a mostani döntésképtelenség fényében kétséges, hogy mennyire lesz hiteles egy újabb határidő. De az is magáért beszél, ha határozatlan időre hosszabbítják meg a felfüggesztést. A Néppárt jelenlegi tanácstalanságát nézve egy tényező változhat csak rövid távon: 

(Borítókép: Balról-jobbra: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Brexit sajtótájékoztatóján Brüsszelben 2020. január 31-én. Fotó: John Thys / AFP)

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!