Hangosan felnevetett Judith Sargentini, amikor arról kérdezték az Európai Parlamentben, hogy a Magyarországról szóló jelentése kapcsán milyen volt az együttműködés az uniós intézmények (Parlament, Tanács, Bizottság) között. Sargentini így jelezte és

A holland zöldpárti politikus, volt EP-képviselő egy konferenciára érkezett Brüsszelbe, amelyet saját pártcsaládja szervezett politikusok és civil szervezetek képviselőinek részvételével, és ahol az uniós alapszerződés szerinti 7-es cikkelyes eljárásról volt szó. Ilyen eljárás Magyarország és Lengyelország ellen folyik, előbbi az Európai Parlament, utóbbi az Európai Bizottság kezdeményezésére.

Sargentini arról beszélt, hogy az Európai Bizottság semmiféle nem nyilvános adatot, információt nem osztott meg a parlament képviselőivel, amikor azt kérték, hogy a Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásokról adjanak bővebb felvilágosítást. A tagállamokat tömörítő Tanácstól sem kaptak segítséget, mert úgy tűnt, ők csak a bizottsági elemzésekben bíznak. Sargentini felelevenítette azt az időszakot, amikor a Fidesznek elfogyott a támogatottsága az Európai Néppártban. Úgy véli, hogy ez a lex CEU elfogadásakor történt, a Néppárt számára az volt a „vörös vonal”, hiába sértette meg már addig is számtalan alkalommal a magyar kormány az EU-s alapértékeket.

A jogállamiság több helyen és módon is támadás alatt áll Európában

A konferencián Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogászprofesszora, aki behatóan foglalkozik a magyar rendszer kiépülésével, úgy fogalmazott, hogy

a szőnyeg színéről beszélünk, míg az alatta lévő padló szétesik.

A brit tudós szerint az idő az EU ellen dolgozik, amikor a jogállamiság kerül szóba, mert az alapértékek védelme azonnali fellépést követel. A lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása kapcsán azt nevezte rendkívül aggasztónak, hogy eljutottunk odáig, hogy az egyik tagállamban veszélybe kerül a mindenhol kötelező uniós joganyag érvényesülése.

Pech szerint a tagállamok a 7-es cikk szerinti eljárást egyfajta szakértői értékelési folyamattá alakították át, amelynek tartalmát nemcsak az egyszerű polgároknak, de a tudósoknak is nehéz megérteniük. Közben Magyarország esetében kizárják a kezdeményező Európai Parlamentet a vitákról, a meghallgatások után pedig hiányzik a tények utólagos ellenőrzése. Ezzel az egész folyamat átláthatósága sérül – tette hozzá.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, a Magyarországgal szembeni eljárás EP-jelentéstevője (ebben a minőségében Sargentini utóda) azt mondta, nyilvánvaló, hogy a jogállamiság ügye mára fontos kérdéssé vált Európában. Szerinte – és ezzel szinte mindegyik felszólaló egyetértett – a megoldás a tagállamok kezében van, az viszont tény, hogy a jogállamiság különböző helyeken és módokon támadás alatt áll, és ezzel foglalkozni kell.

A civilek részéről Małgorzata Szuleka, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány képviseletében azt vetette fel, hogy vajon

A lengyel bírák kapcsán azt mondta, ott tartunk, hogy őket semmi más nem védi, csak a saját erkölcsi tartásuk. Éppen ezért komolyan kellene venni a 7-es cikk tartalmát és lehetőségeit. Małgorzata Szuleka szerint Magyarországon horribilis támadásokat hajtottak végre civil szervezetek képviselőivel szemben, megfélemlítették, meghurcolták őket azért, mert a munkájukat végezték.

Scott Griffen, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese a magyar sajtóviszonyokról beszélt részletesen. Miután tavaly egy tényfeltáró bizottságot küldtek Budapestre, összegzésükben arra jutottak, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a média fölötti központi ellenőrzés, ami igen rossz hatással volt a sajtó függetlenségére.

A tulajdonosok nagy része üzletember, a kormánybarát médiát pedig pénzügyi ellenőrzésük alatt tartják. Az állami források elosztása terén aránytalanul több jut a kormánybarát sajtótermékeknek, a kormánnyal kritikus médiumokat pedig szisztematikusan megkülönböztetik. Griffen szerint ennek a jelenségnek egyetlen pozitív hozadéka volt, hogy

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője zárszavában arról beszélt, hogy ami Magyarországon és Lengyelországban történik, az nem magyar és lengyel ügy, hanem európai, mert olyan értékek kerültek veszélybe és sérülnek meg folyamatosan, amelyekre az európai közösséget az elmúlt évtizedekben felépítették. Azt is mondta, a magyarok a világháborúk során, majd az 1945 utáni világrendben is a rossz oldalra kerültek, az EU azonban egy békeprojekt, és ehhez szeretnének tartozni a magyar emberek is.

Nemcsak létre kell hozni valamit, ami jónak tűnik, hanem mindennap küzdeni kell azért, hogy megvédjük

– mondta Donáth Anna.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !