Nikolina Brnjac, a soros horvát elnökség nevében arról beszélt, hogy nagy segítséget jelent a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben a közösségi médiumok üzemeltetőinek együttműködése. Erről még 2016-ban állapodott meg a legnagyobb cégekkel az Európai Bizottság és mára már komoly eredményeket értek el. Nikolina Brnjac szerint ezen kívül a kritikus gondolkodás oktatására is szükség van az iskolában, mert fontos, hogy a fiatalok megfelelően tudjanak reagálni az online térben megjelenő kirekesztésre.

Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa az előbbiekhez hozzátette, hogy a kritikus tartalmak 70 százaléka már nagyon rövid határidővel eltűnik az online platformokról, és a bejelentett esetek 89 százalékát nem sokkal később ki is vizsgálják. Jourova megemlítette, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépés folyamatába be kell kapcsolni az uniós romastratégiát, ugyanis a romák nagyon gyakran kerülnek a támadások középpontjába. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ma is vannak a holokauszt letagadásra irányuló kísértetek, de “Európa történelmének eltagadása az alapjainkat fenyegeti”. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy az álhírek, dezinformációk beazonosítása az emberek jelentős részének problémát jelent – tette hozzá.

Roberta Metsola, az Európai Néppárt politikusa szerint 11. parancsolatként azt kellene minden embernek követnie, hogy “Ne legyél közönyös!”, a történelem nagy tragédiáit ugyanis az emberek közönye előzte meg. Piri Kati, magyar származású, holland baloldali EP-képviselő szóvá tette, hogy politikusok még az Európa Parlamentben is képesek gyűlöletet szítani muszlimok, romák vagy az LMBTQ-közösséghez tartozó emberekkel szemben és meg is említette, kik jelenítik ezt meg: a Fidesz Magyarországról, a Lega Nord Olaszországból és az AfD Németországból.

A liberális Frederique Ries is szóba hozta Magyarországot, ahol hétvégén “Budapesten nácik vonultak fel, a harmadik birodalom előtt tisztelegve”. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy eleget tesz-e ez ellen az Európai Bizottság. (Jourova később azt felelte, hogy “nem”.)

Filip de Man, a belga Flamand Érdek nevű szélsőjobboldali párt képviselője szerint a beáramló muszlimok miatt van antiszemitizmus, amire van megoldás: határokat kell felhúzni. Ezt az álláspontot ebből a politikai csoportból később mások is megismételték.

Donáth Anna, a Momentum képviselője arról beszélt, hogy Magyarországon kormányzati szinten erősödik a romákkal szembeni hangulatkeltés, például az iskolai szegregációval kapcsolatos bírósági döntést követően. “Az emberek félelmeire építve bűnbakokat keresnek, és ha nem lépünk fel ez ellen, akkor ennek dominóhatása lesz, mert a szélsőségesek egymástól tanulnak és aláássák az EU értékeit” - mondta Donáth Anna.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz politikusa így fogalmazott: “Világosan ki kell mondani, hogy a második világháborút követően csak a zéró tolerancia létezhet az antiszemitizmussal szemben. Magyarországon ebben teljes az egyetértés, a zsidók biztonságban érzik magukat.” Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan Nyugat-Európában nő a zsidók elleni támadások száma, s ehhez hozzájárul a radikális muszlim antiszemitizmus is. “Ezért az illegális migráció ellen határozottan fel kell lépni” - jelentette ki Hidvéghi.

Az Európai Bizottság antiszemitizmusról készített és egy éve közzétett Eurobarométer-felmérése szerint az európai zsidók 89 százaléka szerint az antiszemitizmus jelentősen megnőtt az elmúlt öt évben, ugyanakkor lakosságnak csupán 36 százaléka gondolja ugyanezt. A svéd (81%) és a francia (72%) válaszadók mondták legnagyobb arányban azt, hogy az antiszemitizmus problémát jelent országukban.