Index Vakbarát Hírportál

Aki az Isztambuli Egyezményt támadja, a demokráciát támadja

2020.02.13. 16:58 Módosítva: 2020.02.14. 11:34

Az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait az ENSZ nőjogi bizottságának márciusi konferenciájára készülve. Az EP szerint még mindig van mit javítani a nők helyzetén a gazdasági és politikai életben, például fel kell számolni a mintegy 16 százalékos bérszakadékot, még több lányt kell a tudományos-műszaki pálya felé kell terelni, és el kell fogadni végre azt a tanácsi irányelvet, ami megtörné a nők vezető pozícióba jutását gátló üvegplafon-elvet.

A dokumentum a nők védelmével is foglalkozik, és megerősíti az EP egy korábbi határozatát, amelyben arra sürgetik a tagállamokat, hogy ratifikálják a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását szolgáló Isztambuli Egyezményt, hogy az EU is teljes jogú tagja lehessen az egyezménynek.

Az Isztambuli Egyezményre való utalást is tartalmazó módosító indítványt a fideszes EP-képviselők nem szavazták meg, pedig saját frakciójuk, az Európai Néppárt is a kezdeményezők között volt – hívta fel a figyelmet Dobrev Klára DK-s EP-képviselő.

A most nagy többséggel elfogadott EP-határozat demokráciaellenes támadásnak tartja az Isztambuli Egyezmény elleni lejárató kampányokat

– mondta Dobrev. A politikus azt is mondta, hogy „Varga Judit igazságügyi miniszter politikai hisztinek nevezte az Isztambuli Egyezményt", és „miközben hetente egy nő életét veszíti párkapcsolati erőszak miatt, a magyar kormány nem ad valódi védelmet az áldozatoknak.”

A szavazás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a 13 fős Fidesz-KDNP frakcióból három képviselő vett részt a csütörtök délben tartott voksoláson. Az Isztambuli Egyezményre való utalást is tartalmazó módosító indítványra nemmel szavaztak, de a végső állásfoglalást már elfogadták. Novemberben tartózkodtak a fideszes képviselők, mikor az EP hatalmas többséggel megszavazta a nők elleni erőszak felszámolását célzó határozatot.

Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott egyezményét hat uniós állam – Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia – ugyan aláírta, de a rendelkezéseket nem ültette át a nemzeti jogba.

Ez a gyakorlatban rengeteg hátrányt okoz az áldozatok számára. Orosz Bernadett, akit a volt barátja vert felismerhetetlenségig a nógrádi Bujákon, az EUrologusnak januárban tett brüsszeli látogatása során azt nyilatkoztameggyőződése, sokat segített volna neki, ha a magyar jogrendbe már átemelték volna a nők és a családon belüli erőszak megelőzését célzó isztambuli egyezményt. Például 

NEM ÉRVÉNYESÍTETTÉK TELJES KÖRŰEN A TÁVOLTARTÁST, ÉS A RENDŐRÖK HOZZÁÁLLÁSÁN IS LÁTSZOTT, HOGY NEM KÉPEZTÉK KI ŐKET MEGFELELŐEN ARRA, HOGY AZ ÁLDOZATOK ÉRDEKEIT VÉDJÉK.

Varga Judit igazságügyi miniszter nagyon hamar reagált Dobrevnek a Facebook-on is közzétett posztjára. Saját véleménycikkét linkelte be, ami a Mandineren jelent meg januárban. Ebben a miniszter azt a kifogást hozza fel a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását célzó egyezménnyel szemben, hogy az az illegális migrációt és a genderelméletet támogatja. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !



Rovatok