A bizottság hat fős tényfeltáró delegációt küldött a cseh fővárosba azért, hogy Andrej Babiš miniszterelnök esetleges gazdasági érdekösszeütközéseit vizsgálják. Babiš 2017 decembere óta irányítja a cseh kormányt, az ország egyik leggazdagabb embere és éppen azt vetik szemére, hogy – elsősorban mezőgazdasági – vállalkozásai uniós forrásokból gazdagodnak, és ehhez kihasználja a pozícióját.

Babišnak Magyarországon is komoly érdekeltségei vannak, például az egykori Győri Sütőből lett Ceres Zrt-ben, az Agrotec Magyarország Kft-ben, a bábolnai IKR Agrár Kft-ben, vagy a Devecseri Agrokémiai Kft-ben.

A bizottság tagjait különböző pártcsaládok képviselői adták, akik valamennyien azt hangsúlyozták, hogy feladatuk az uniós források védelme, nemcsak az európai, hanem a cseh adófizetők érdekében is. Babiš pártja, az ANO a liberális frakcióhoz tartozik elvileg, azonban onnan legalább annyi támadást kap, mint máshonnan.

A küldöttségnek magyar tagja is volt, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor, aki azt mondta az Eurológusnak, hogy olyan érzése volt, mintha időutazáson vett volna részt, mert számos körülmény a 2011-2012-es évek Magyarországára emlékeztette. "A cseh ellenzék széttagolt, ügyek mentén szerveződik, a miniszterelnök azonban már az orbáni úton jár és lépésről-lépésre építi ki a hatalmi központokat a sajtótól kezdve az államigazgatásig" - mondta Rónai Sándor. A politikus megdöbbentőnek nevezte az EU-s pénzek csehországi elosztásának és ellenőrzésének gyakorlatát. Andrej Babiš ugyanis több száz vállalatban érdekelt, a cseh közbeszerzések végfelhasználói pedig általában olyan cégek, cégcsoportok, akik valamilyen módon a miniszterelnökhöz köthetők. Erről a delegációnak nyíltan beszéltek is az érintettek, mezőgazdasági vállalkozók, kisebb cégek tulajdonosai, akiknek esélyük sincs arra, hogy az uniós forrásokra eredményesen pályázhassanak. Az EP-képviselőknek olyan egyszerű kérdésekre sem sikerült határozott választ kapniuk az államigazgatási vezetőktől, hogy az összeférhetetlenséget kik és milyen jogszabály alapján ellenőrzik és állapítják meg.

A vizsgálóbizottság zöldpárti tagja, Daniel Freund sem kímélte Babišt, amikor így fogalmazott: “Az összeférhetetlenség gyanúját ez a misszió még inkább alátámasztotta. Ha egy parlamenti bizottság ellenőrzése ezt megerősíti, akkor ezt nem lehet tolerálni. Az EU-s országok nem engedhetik meg, hogy az ilyen konfliktus az Európai Tanács asztalán legyen, különösen az uniós források elosztásakor, amikor az asztal körül ülő egyik személy saját javára előnyöket tud biztosítani.” A képviselő azt is javasolja, hogy az EU hozzon létre oligarcha-ellenes szabályokat, mert szerinte az unió pénzeknek valamennyi polgár, nem pedig néhány oligarcha és korrupt kormány érdekeit kell szolgálnia.

Monika Hohlmeier úgy fogalmazott, hogy a munka itt nem ér véget, hanem folytatódik, és az eredményeket az Európai Parlament plenáris ülése is meg fogja ismerni, sőt, márciusban határozatot is elfogadnak majd ezzel kapcsolatban. Hohlmeier elöljáróban annyit mondott, hogy “aggasztó szabálytalanságokat” találtak.

A két napos út során a bizottság találkozott civil szervezetekkel, újságírókkal, magángazdálkodókkal csakúgy, mint az EU-alapok kezeléséért és elosztásáért felelős hatóságokkal, köztük a pénzügyminiszter-helyettessel, a mezőgazdasági miniszterhelyettessel, az állami intervenciós alap főigazgatójával, a regionális fejlesztési miniszterhelyettessel, az EU ügyeivel foglalkozó államtitkárral és a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnökével.

Tavaly decemberben Prágában tízezrek követelték Babiš lemondását, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság könyvvizsgáló ellenőrei az egyelőre nem nyilvános, de a cseh sajtóba már kiszivárgott jelentése szerint Babiš a kormányfői tisztség elfoglalása után a hatályos előírásoknak megfelelően ugyan speciális vagyonkezelő alapokba helyezte cégeit, de azok tevékenységére továbbra is hatással van, és azok haszonélvezője.

Ugyanakkor tavaly szeptemberben a cseh ügyészség bejelentette, hogy nem talált szabálytalanságokat Babiš legtöbbet bírált érdekeltsége kapcsán.

Rónai Sándor a küldöttség tagjainak véleményét így foglalta össze: "Mindenki amellett foglalt állást, hogy az lenne célszerű, ha az EU-s támogatásokat jogállami garanciákhoz kötnénk a jövőben."