A nőkkel szembeni erőszak ellen javasol kötelező jogi lépéseket az Európai Bizottság a csütörtökön nyilvánosságra hozott Nemi Egyenlőségi Stratégiájában. Ezzel gyakorlatilag megkerülné azoknak a tagállamoknak – közöttük Magyarországnak is – az ellenkezését, amelyek nem hajlandóak ratifikálni az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.

Még mindig az a legfőbb célunk, hogy az összes uniós tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. De a most javasolt uniós jogi szabályozás a nemzetközi egyezménnyel azonos védelmet biztosítana az erőszak áldozataivá vált nők számára

– nyilatkozta Helena Dailli egyenlőségért felelős uniós biztos az EUrologus kérdésére a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.

A 2020–25-ös időszakra meghirdetett terv három területen igyekszik javítani az európai nők helyzetét: 

Az uniós statisztikák szerint az európai nők 33 százaléka válik fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává, és 55 százalékukat zaklatják szexuálisan. „Míg erőszak fenyegeti, addig senki nem lehet szabad” – magyarázta az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, Věra Jourová, miért tartja az Európai Bizottság fontosnak, hogy az uniós jogban is megjelenjen a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni küzdelem.

A nemzetközi egyezményeket a részes államok először aláírják, majd a rendelkezéseket a nemzeti jogba átültetve ratifikálják. Az Isztambuli Egyezményt azonban Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia nem hajlandó ratifikálni, pedig például az elmúlt három hónapban az Európai Parlament kétszer is felszólította őket erre.

Ez az ellenállás az uniós jogban is problémákat okoz, mivel mint nemzetközi szervezet, az Európai Unió is csatlakozott az egyezményhez, de nem lehet addig teljes jogú tagja, míg az összes uniós állam nem ratifikálja a dokumentumot.

A gyakorlatban pedig felbecsülhetetlen károkat okoz,  hogy ezekben a tagállamokban nem részesülnek megfelelő védelemben az erőszak áldozatai. Ezért

Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indít a Bíróság ellenük, ami az Európai Unió Bíróságán folytatódhat.

A 2020–25-ös Nemi Egyenlőségi Stratégia másik fele a munka világára koncentrál. Többek között ki akarják egyenlíteni a nők és férfiak fizetése közti különbségeket, melynek következtében az európai nők átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, a nyugdíjuk pedig 30 százalékkal alacsonyabb. Emellett a nők politikai és gazdasági vezető szerepét is erősítenék. Ursula von der Leyen már a biztosi testület kialakításánál is a nemi egyenlőségre törekedett. Az új stratégiában pedig példamutatásként vállalják, hogy 2024-ben a Bizottság menedzsmentjének minden szintjén fele-fele arányban lesznek a férfiak és a nők.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !