Főtanácsnok: A lex CEU sérti az uniós jogot
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Döntöttek a német szociáldemokraták a kancellárjelöltről
- Szerbia elnöke elárulta, hogy az Európai Uniót vagy Kínát választja-e
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
- Tizenheten eltűntek, miután elsüllyedt egy turistahajó a Vörös-tengeren
A 2017-es magyar törvénymódosításnak az volt a lényege, hogy csak úgy működhet unión kívüli államból származó felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha van erről államközi szerződés. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem tartozott ebbe a kategóriába.
Kokott főtanácsnok álláspontja szerint a származási állammal között nemzetközi szerződés előírása sérti a Magyarország által is aláírt a GATS-egyezményt (General Agreement on Trade in Services, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény), amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötöttek, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Ebben a szerződésben Magyarország teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára. Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban fenntartást jelentsen be a nemzeti elbánás tekintetében, ezért a felsőoktatási törvényben megfogalmazott új előírás nem igazolható. Sőt, ez sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Ugyanez a körülmény sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet is.
A főtanácsnok véleménye nem köti az eljáró bírói tanácsot, de az esetek túlnyomó többségében az ítélet és a főtanácsnoki álláspont részben vagy egészben megegyezik.
Reagált a CEU
Juliane Kokott ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott, olvasható az egyetem közleményében. Az MTI szerint azt is írják, hogy várják a bíróság végső döntését, amely ősszel születhet meg. Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnoki érvelést, akkor Magyarországnak vissza kell hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.
A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését – áll a közleményben, de hangsúlyozzák: „a CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából”.
(Borítókép: A Közép-európai Egyetem épületének bejárata feletti felirat az V. kerületi Nádor utcában. Fotó: Faludi Imre / MTI)