Az újrahasznosításra és hulladékcsökkentésre ösztönző akciótervét hirdetett meg az Európai Bizottság. A körforgásos gazdaság akcióterve hatalmas lépés a klímasemleges és nyersanyag-hatékony gazdasági modell felé, amely nélkül a 2050-es környezetvédelmi célok nem valósulhatnak meg – véli Virginijus Sinkevičius a környezet, az óceánok és a halászat védelméért felelős uniós biztos, aki szerdán bemutatta a stratégiát.

Az akcióterv a leginkább nyersanyagigényes iparágakat célozza, érinti például az elektronikai és számítástechnikai szektort, az építőipart, a közlekedést, az élelmiszeripart, a ruha- és a műanyaggyártást is.

A kezdeményezés egyik legérdekesebb része az úgynevezett „jog a javíttatáshoz”, ami hosszabb távon arra kötelezné a mobiltelefonok és számítógépek gyártóit, hogy növeljék meg az elektronikai termékek élettartamát azzal, hogy 

Sinkevičius állítja: háromból két európai szívesebben használná tovább a kütyüjét, ha meg tudná javíttatni, ezért a modern fogyasztó- és környezetvédelmi szempontok azt követelik, hogy ne a gyártók kényszerítsék rá az újabb vásárlásra az embereket, hanem a vevők dönthessék el, megjavíttattják-e a régi terméket vagy újat vesznek.

 

Első lépésként ennek  szellemében fogadják el nemsokára az nelektronikai eszközök töltőinek egységesítését elrendelő uniós irányelvet is, melynek célja, hogy ugyanazt a töltőt lehessen a különböző termékeknél használni, és csak akkor kelljen az új termékhez új töltőt vásárolni, ha a régi nem működik.

A folyamatos nyersanyag-felhasználásra és hulladéktermelésre ösztönző „lineáris gazdasági modell egyenes út a környezeti katasztrófához” – mondja az uniós biztos. Jelenleg

A körforgásos gazdasági átállás a Bizottság szerint hatalmas potenciált jelent.

A körforgásos gazdasági akcióterv másik fontos része a csomagolóanyagokból fakadó hulladéktermelést minimalizálja. Sinkevičius szerint elfogadhatatlan, hogy minden európai polgár évente 170 kg csomagolóanyagot dob a szemétbe. Ennek érdekében egyrészt az