A keleti parnerség Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint az EU közötti kapcsolat elmélyítéséről szól. A következő időszak célkitűzései között szerepel az ökológiai átalakulás, a digitális transzformáció, valamint a mindenki számára előnyösen működő – mindenekelőtt a fiatalok számára több munkalehetőséget kínáló és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító – gazdaságok kiépítése.

Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője így kommentálta a javaslatot: „Ha szomszédaink erősek, az az Európai Uniót is erősíti; a keleti partnerség továbbra is kulcsfontosságú elem az EU külpolitikájában. Javaslataink még jobban megerősítik majd a hat partnerországot, tükrözve közös prioritásainkat és kihívásainkat, miközben továbbra is a kézzelfogható, valamennyi polgár számára kedvező eredmények megvalósítására helyezik a hangsúlyt.”

A program elkészítésében nagyban közreműködött a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos. Várhelyi Olivér kijelentette: „Azt a nagyon egyértelmű üzenetet kívánjunk közvetíteni keleti partnereinknek, hogy segítséget akarunk nyújtani számukra gazdaságaik megerősítéséhez, valamint új munkahelyek és lehetőségek teremtéséhez, és ehhez a közvetlen külföldi tőkebefektetések odavonzása, valamint a kulcsfontosságú ágazatokat – például a közlekedést, az energiaügyet és a környezetvédelmet – érintő konnektivitás megerősítése szolgál eszközül.”

A tervek között szerepel a szoros együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az EU vállalta, hogy hozzásegíti a partnerországokat a gazdaságuk korszerűsítéséhez, zöldítéséhez, továbbá támogatni fogja az épületek energiahatékonyságának javítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint az egészségügyi ágazat korszerűsítését.

Külön fejezet a jogállamiság ellenőrzése. Ezen belül a sikeres korrupcióellenes politikák, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság lesz a fő szempont, amit az EU majd számon kér.