Ellentétes a Stop Soros egy fontos eleme az uniós joggal
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- A húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
- A vártnál kevesebb új munkahely jött létre az Egyesült Államokban
- Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler főhadiszállásánál
- Atomháborút robbanthat ki a mesterséges intelligencia
- Lejárt a határidő, rengeteg párt lehet az EP-választás szavazólapján
- Tucker Carlson: Washingtonban szörnyű, fasiszta államnak tartják Magyarországot
- Franciaországban is fokozódik a feszültség az izraeli–palesztin konfliktus miatt
- Erdogan döntött, Törökország megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Izraellel
- A Momentum és Vona Gáborék is megérkeztek az európai parlamenti választásra
Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a biztonságos harmadik országra vonatkozó magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezzel a magyar menekültpolitikának egy alapvető alkotóeleméről derült ki, hogy nem alkalmazható. Tulajdonképpen az összes, ilyen indokkal elutasított menedékkérelem jogellenes volt, vagyis a jövőben sem lehet erre hivatkozni.
Az Európai Bíróság ítélete nem meglepetés, tavaly decemberben az eljáró bírói tanács főtanácsnoka is hasonló állásponton volt. A biztonságos harmadik ország újrafogalmazását a „Stop Soros” tövénycsomag hozta be, célja az volt, hogy akik Szerbia felől érkeztek a tranzitzónába, azoknak a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, mert egy olyan országból érkeztek, ahová visszatérve nem kell tartaniuk üldöztetéstől. Egy szíriai kurd állampolgár a felperes ebben az ügyben, aki a kérelmét elutasító határozat ellen nyújtott be fellebbezést, az eljáró bíróság pedig – előzetes döntéshozatali eljárásban – az Európai Bíróság állásfoglalását kérte. A strasbourgi testület kimondta, hogy
az a körülmény, hogy a nemzetközi védelem kérelmezője áthaladt valamely harmadik ország területén, önmagában nem képezheti megalapozott indokát annak, hogy észszerűnek minősüljön e kérelmezőnek az említett országba való visszatérése.
Máshol pedig azt rögzítik, hogy „az érintett harmadik országon való áthaladása nem képezhet a 2013/32 irányelv 38. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „kapcsolatot”.” Vagyis ennek alapján a magyar hatóságoknak le kellett volna folytatniuk a menekültügyi eljárást, és meg kellett volna állapítaniuk, hogy a kérelmező hazájában háborúnak, vagy üldöztetésnek van-e kitéve, azaz jogosult-e valamilyen oltalmazotti státuszra.
Szintén ennek az eljárásnak a részeként az Európai Bíróság kimondta, hogy az uniós jogot sérti a magyar szabályozás által előírt nyolc napos határidő – amelyen belül a jogorvoslati eljárást le kell folytatni –, ha az eljáró bíróság számára lehetetlen ennyi idő alatt a tisztességes eljárást biztosítani.
A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként már folyik egy eljárás az Európai Bíróságon, ahol az Európai Bizottság szeretné kimondatni, hogy ez a törvény ellentétes az uniós joggal.
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!