Az Európai Bizottság alapos figyelemmel kíséri a magyar felhatalmazási törvény tervezetét - jelentette ki Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője szerdán. Az Európai Bizottság tagjai is tárgyaltak szerdai ülésükön a jogszabálytervezetről, ami az elmúlt időszakban komoly aggodalmakat vetett fel, tette hozzá.

A magyar parlament  jövő hétfőn szavaz ismét a koronavírus-törvényről,  mivel hétfőn nem sikerült megszerezni a képviselők négyötödének támogatását a jogszabályhoz, amely határozatlan időre lehetővé tenné a kormány számára, hogy az országgyűlés kiiktatásával, rendeleti úton kormányozzon. A felhatalmazási törvény  részleteiről itt írtunk részletesen.

Eközben az Európai Parlamentben is egyre nagyobb viharokat kavar a tervezet. Deutsch Tamás, az Fidesz EP-delegációjának vezetője például elfogadhatatlannak és felelőtlennek tartja  azt a sajtóközleményt, amelyben a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos aggályait fejezi ki az EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) elnöke, Juan Fernando López Aguilar.

Az EP szakbizottságának nevében kedden nyilvánosságra hozott dokumentum elismeri, hogy "a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak." De a felhívja a figyelmet arra is, hogy

az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését.

Mivel a szakbizottság aggasztónak találja a vészhelyzet kiterjesztését, arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, a felhatalmazási törvény összhangban áll-e az EU alapszerződésének 2. cikkével, amely a demokrácia és az emberi jogok tiszteletét írja elő.

A közlemény miatt Deutsch levélben fordult az EP elnökéhez, David Sassolihoz, melyben azt írja: 

Gyalázatos, hogy a halálos koronavírus járvány közepette, amely több millió európai életét fenyegeti, az Európai Parlament szakbizottsága ahelyett, hogy idejét és intellektuális képességeit a megelőzés és az európai emberek életének védelmében hasznosítaná, hazugságokon alapuló, gonosz pártpolitikai csatározásokban vesz részt.

Deutsch szerint a törvénytervezet tiszteletben tartja a jogállamiságot. De ha a LIBE mindenáron vizsgálni akarja a kormányok válságkezelését, akkor ezt minden tagállamnál tegyék meg, ne csak Magyarország esetében. A levél svéd és francia kormányok döntéseit hozza példának, és arra kéri Sassolit, hogy emelje fel a hangját a LIBE felelőtlen és elfogadhatatlan eljárása ellen.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Twitter-oldalán pedig arra emlékeztett, hogy miközben Spanyolországában 40 ezer koronavírusos beteg van, a LIBE elnöke mégsem a honfitársai miatt aggódik, hanem mással - a magyar koronavírus-törvény jogi aggályaival - foglalkozik. Ez Hidvéghi szerint szégyenletes. A posztot a #facepalm hashtag-gel is kiegészítette, ami szlengben arra utal, hogy valaki egy hatalmas hülyeség hallatán a tenyerébe temeti az arcát.

Azonban nemcsak a spanyol LIBE-elnök tartja aggályosnak a felhatalmazási törvényt, hanem például a néppárti osztrák Othmar Karas képviselő, az EP egyik alelnöke is. A politikus saját honlapján azt írja: "Orbán a koronavírussal visszaélve sújt le a demokráciára."  Karas szerint

Hasonló véleményen van az EP szociáldemokrata frakciója is. Közleményük szerint a koronavírus jelentette példátlan nehézségek sem adhatnak ürügyet a demokrácia határozatlan idejű korlátozására. Frakcióvezetőjük, Iratxe García Pérez szerint "Orbán Viktor csak saját hatalmi érdekeit akarja erősíteni a kialakult egészségügyi krízist kihasználva." Simona Bonafé, a frakció demokráciáért felelős alelnöke pedig úgy látja: "A koronavírus elleni küzdelemben sok európai kormány vezet be vészhelyzetet, de eközben biztosítanunk kell, hogy a válaszlépések kimértek és arányosak maradjanak."

Hasonló véleményen van az Európa Megújul frakció cseh képviselője, Radka Maxová aki az EP-képviselők között elsőként hívta fel a figyelmet a felhatalmazási törvény jelentette veszélyekre, és arra kérte a kollégáit, csatlakozzanak a kezdeményezéshez, ami felszólítja a Bizottságot, kísérje kiemelt figyelemmel a magyarországi fejleményeket.

A levelére Kósa Ádám fideszes EP-képviselő reagált, aki szerint a koronavírus az egész világon vészhelyzetet teremtett, és azt nem lenne szabad pártpolitikai csatározásokra használni. Válaszában Maxová emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok helyzete súlyosan romlott Magyarországon. 

De itt nem pártpolitkai csatározásról van szó, hanem arról, hogy kötelességünk megakadályozni, hogy a válság nyújtotta lehetőséget kihasználva egyetlen kormány se szerezze túlhatalmat.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!