Pár nappal ezelőtt az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa, Věra Jourová alelnök konferenciahívást kezdeményezett a Google, a Facebook, a Twitter, a Microsoft, a Mozilla és az EDiMA szakmai szövetség képviselőivel. A megbeszélés célja az volt, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek, dezinformációk elleni küzdelmet hatékonyabbá tegyék – ezt mondta kérdésünkre a Bizottság szóvivője, Johannes Bahrke, amikor arról érdeklődtünk, mit tesz az EU a félretájékoztatással szemben. Hozzátette, hogy ez csak egyik eleme annak az összetett műveletnek, amit az Unió intézményei és a tagállamok közösen folytatnak.

Politikai célok

Nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet arra, hogy a járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatás gyorsabban terjed, mint maga a vírus, és már az egész bolygót átszeli. Lehetett számítani erre, ma már a modern hadviselés részének tekintik az online zavarkeltést, amely folyamatosan jelen van azzal a céllal, hogy az emberekben bizonytalanságot, feszültséget gerjesszenek, szövetségeket gyengítsenek meg, és államokat fordítsanak egymással szembe.

Az EU szerint ezek az álhírek jelentős részben Oroszországból, Kreml-közeli platformokról terjednek, ez az oka annak, hogy öt éve külön részleg is foglalkozik az orosz propaganda beazonosításával. A koronavírus kapcsán terjedő álhírek azonban túllépnek az oroszokon, és új szereplők is megjelennek, akiknek konkrét politikai céljai vannak. Ide sorolják Oroszországon kívül Kínát és az Egyesült Államokból alt-right mozgalmakat. Közös céljuk a rémhírkeltéssel az, hogy aláássák az Európai Uniót, és politikai változásokat indítsanak be az egyes tagállamokban.

Věra Jourová és az online cégek közötti megbeszélésen kiderült, hogy állandó jelleggel, hamis és káros információk áramlását figyelik meg egészségügyi témákban (természetesen a koronavírussal összefüggésben), ezeket nagy mennyiségben távolítják el. Hasonlóképpen intézkedéseket hoztak a védőeszközökkel, például maszkokkal kapcsolatos, félrevezető tartalmú hirdetések eltávolítására is. Az alelnök ugyanakkor hozzátette, hogy még ennél is több erőfeszítés kell a platformok részéről, kiemelve,

Négy nagy terület

Az Európai Bizottság elindított egy weboldalt is, amelynek célja a tévhitek eloszlatása és a tények tisztázása. Jelenleg négy nagy témát igyekeznek egyértelműsíteni azok alapján, hogy milyen félrevezető információk árasztják el az internetet.

1. Elsőként említik azt, hogy – szemben minden ellenkező híreszteléssel – a koronavírus-válság nem jelenti a schengeni térség összeomlását. Éppen ellenkezőleg, azt lehet látni, hogy az európai gazdaság és életmód szempontjából nélkülözhetetlen a határok átjárhatósága. A jelenlegi kivételes helyzetben számos EU-tagállam ideiglenes határellenőrzéseket vezetett be a koronavírus terjedésének lassítására, de a Bizottság szerint biztosított, hogy az egész EU-ra kiterjedő ellátási láncok továbbra is működjenek, valamint hogy az áruk és a kulcsfontosságú szolgáltatások áramlása éjjel-nappal folytatódjon. A „zöld sávok” bevezetése pedig lehetővé teszi, hogy minden tehergépjármű 15 percen belül átlépje a schengeni belső határokat.
2. Egy másik népszerű álhír az, hogy a cellainformációk alapján személyes adatokat gyűjtenek a lakosságról. A Bizottság igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem igaz. Felkérték a távközlési vállalkozásokat, hogy nyújtsanak be anonimizált és összesített mobil metaadatokat, amelyek elősegítik a vírus terjedésének elemzését. De: az adatok nem teszik lehetővé az egyes felhasználók nyomon követését vagy ellenőrzését, egyes személyek azonosítását. Az eredményeket aztán a tagállamok rendelkezésére bocsátják.
3. A következő téma, amit a Bizottság igyekszik tisztázni, hogy „mit tehet az EU”. Túl azon, hogy van már tematikus gyűjtés arról a több mint 40 intézkedésről, amit az Unió eddig megtett, a Bizottság azt igyekszik egyértelművé tenni, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga beavatkozni a nemzeti jogszabályokba, főként azért, mert az egészségügy nemzeti hatáskör.
4. Végül egy „kettő az egyben” álhírt is igyekeznek megcáfolni, amikor leszögezik, hogy a migránsok nem hozzák a COVID-19-et Európába.

Az Európai Bizottság megpróbál nevelési tanácsokat is adni, amikor megválaszolja azt a kérdést, hogy mi a teendő azokkal, akik hisznek az összeesküvés-elméletekben. Úgy gondolják, a legjobb módszer az empátia kimutatása, a kritikus gondolkodásra történő rávezetés, és figyelmeztetés arra, hogy akik hisznek ezekben az elméletekben, gyakran nevetségessé válnak.

A szovjet módszerek

Két hete már beszámoltunk arról, hogy az orosz eredetű álhírek a koronavírus kapcsán hogyan terjednek. A koronavírus, amit a NATO fejlesztett ki oroszbarát nyugati kormányok ellen és a pápát is megfertőzte, nem is létezik – ilyeneket terjeszt a propaganda.

„Az összeomlás közössége” címmel elkészült egy elemzés is, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz propaganda állami finanszírozású, mainstream csatornákból származik, amelyeket közvetlenül a Kreml vagy a Kremlhez közeli oligarchák irányítanak. Például a Szputnyikot a szövetségi költségvetés finanszírozza, a TV Zvezda az orosz fegyveres erőkhöz tartozik. Ugyancsak könnyen meg lehet találni az orosz vezetés és más sajtótermékek között a kapcsolati szálat, akár intézményesen, akár személyesen. Arról nem beszélve, hogy az elméletek alátámasztásában számos alkalommal közreműködik az Orosz Tudományos Akadémia is.

amely szerint a COVID-19 járvány abba fog torkollni, hogy az embereket kényszeríteni fogják az oltásokra. Az álhír szerint ezek az oltások azonban nem a betegség ellen védenek majd, hanem nanochipeket helyeznek el az emberekben, hogy ellenőrizzék őket, vagy lassan ölő mérget juttatnak a szervezetbe, esetleg a nőket meddővé teszik ezzel a módszerrel.

Von der Leyen: A dezinformáció életekbe kerülhet

A koronavírus miatti álhírjárvány már elérte az állam- és kormányfők ingerküszöbét is. Múlt heti telekonferenciájuk után elfogadott közös nyilatkozatukban a következő mondatban sikerült megegyezniük:

Az intézkedéseinkről való átlátható, időszerű és tényeken alapuló kommunikációval határozottan fellépünk a dezinformáció ellen, ezzel is erősítve társadalmaink ellenálló képességét.

Az Európai Bizottság elnöke friss videóüzenetében ennél azért tovább ment. Ursula von der Leyen nemcsak a nagy online szolgáltatók és az uniós intézmények fellépéséről és felelősségéről beszélt, hanem az egyes emberek feladatairól is. Az elnök arra szólított fel mindenkit, hogy bízzanak az egészségügyi hatóságokban, a WHO-ban és a megbízható médiumokban.

Azok, akik a dezinformációt terjesztik, ártalmasak. A dezinformáció emberi életekbe kerülhet

– mondta von der Leyen.

(Borítókép:  Valery Sharifulin / Getty Images)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!