Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a jövő évre vonatkozó pénzügyi vészforgatókönyvet vár az Európai Bizottságtól. A parlamenti képviselők szerint világossá vált, hogy jelen helyzetben a hétéves költségvetés megfelelő kidolgozására és elfogadására nincs elég idő, ezért van szükség egy olyan tervezetre, amely biztosíthatná az EU működési feltételeit 2021. január 1-jétől. A vészforgatókönyvnek a koronavírus-járvány közvetlen következményeit is kezelnie kellene, folytatva azt a gyakorlatot, amelyet a 2020-as költségvetésben lévő források átirányításával és a meglévő eszközök megerősítésével kezdtek az uniós intézmények – vélik a képviselők. 

Azt is elvárják az EP tagjai, hogy a Bizottság alaposan dolgozza át a következő időszakra vonatkozó, eredetileg 2018 májusában elkészített előterjesztést.

“A javaslat szükség esetén az Unió saját bevételi forrásainak reformjára is kiterjedhet annak érdekében, hogy nagyobb költségvetési mozgásteret biztosíthasson. Minden egyes program esetében fel kell mérni, hogy hogyan járulhat hozzá a gazdasági felépüléshez, a közegészségügyhöz és a válságkezeléshez. Legyen rugalmasabb a büdzsé, és tükrözze az új Bizottság politikai prioritásait: a zöld megállapodást, a digitalizációt és a geopolitikai célkitűzéseket. Ahogy már a múlt héten is mondtuk:

ezek a kihívások nem válnak köddé, sőt, a koronavírus-válság következtében a megoldásuk még sürgetőbbé válhat

– áll a szakbizottság közleményében.

Az Európai Parlament és a képviselőcsoportok elnökeiből álló testület, az Elnökök Értekezlete csütörtöki videókonferenciáján úgy döntött, hogy rendkívüli plenáris ülést hív össze április 16-17-ére, amelyet Brüsszelben tartanak majd.

A napirenden az Európai Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott vitát követően a COVID-19 járvánnyal és annak következményeivel kapcsolatos, közös uniós válaszlépés szerepel. A témáról a Parlament állásfoglalást fogad majd el. A Parlament készen áll egyúttal arra, hogy az Európai Bizottság által javasolt bármely további költségvetési vagy jogalkotási javaslatról szavazzon az áprilisi plenáris ülésen.

Az Elnökök Értekezletén is téma volt a magyarországi helyzet. A képviselőcsoportok vezetői aggodalmuknak adtak hangot a Magyarországon elfogadott veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban. A képviselőcsoportok többsége felkérte a Parlament elnökét, David Sassolit, hogy a képviselők aggodalmait juttassa el a Bizottsághoz. A képviselőcsoportok vezetői a helyzet felmérését és

Ez azt jelentené, hogy miután Magyarországgal szemben már az EP javaslata alapján folyik egy 7. cikk szerinti eljárás, egy másik is indulna, amelyet viszont már az Európai Bizottság kezdeményez.