„Még nem állnak rendelkezésre pontos adatok a munkanélküliségről” – mondta pár nappal ezelőtt Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos, amikor a koronavírus-járvány hatásairól kérdezték. Az Eurostat csütörtökön közzétett összesítése is ezt támasztja alá: az euroövezetben februárról márciusra 7,3-ról 7,4 százalékra, a 27 tagállamra vonatkoztatva pedig 6,5-ről 6,6 százalékra nőtt a munkanélküliség.

Hozzá kell tenni, hogy az adatok nem is március végére, hanem március 20-ára vonatkoznak, amikor Európa nagy részében még csak a korlátozások és üzletbezárások első hetében jártunk. Az EU teljes területére nézve ez azt jelenti, hogy 14,1 millió ember volt állás nélkül, ami egy hónap alatt 241 ezer fős növekedést jelent. Az ifjúsági munkanélküliség továbbra is jelentős, 15 százalék fölött van, az ő számuk már 0,4 százalékkal nőtt.

Ezek a becslések a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általánosan alkalmazott munkanélküliség-meghatározásán alapulnak, amely szerint az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, de a megelőző négy hétben aktívan munkát keresett, és képes a következő két hétben munkába állni. A jelentés megállapítja azt is, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után a munkanélküli-ellátások iránti kérelmek száma hirtelen megnőtt az EU-ban, ezek az emberek azonban értelemszerűen nem voltak munkakeresők a megelőző egy hónapban.

A friss jelentés szerint a legmagasabb munkanélküliség Spanyolországban volt márciusban, 14,5 százalékkal, igaz, Görögországból nem érkeztek adatok, a legfrissebb görög számok januáriak, eszerint akkor 16,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Magyarországra vonatkozóan sincs márciusi adat, de a KSH jelentéséből tudjuk, hogy 3,7 százalék volt a ráta, márciusban 56 ezer ember veszítette el a munkáját.

Készült azonban egy becslés a Nemzetközi Valutalap (IMF) szakértőitől, amelyben a várható idei és a jövő évi munkanélküliséget próbálják előre jelezni, és össze is vetik a tavalyi év adataival. Az IMF a világ minden országára elkészítette becslését, mi kigyűjtöttük ezek közül az uniós tagállamokat és az összehasonlítás kedvéért az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok adatsorát is.

Jól láthatóan minden állam esetében egy nagy ugrás tapasztalható ebben az évben a munkanélküliségi adatokban, amely aztán következő évben mérséklődik, de nem éri el a válság előtti szintet. Látható, hogy Görögországban és Spanyolországban óriási problémák várhatóak, 20 százalék fölötti idei munkanélküliséggel. Ugyancsak robbanásszerűen emelkedik majd az állástalanok száma például Portugáliában, Lengyelországban és Írországban is.

Ez mondható el az eddig legalacsonyabb, 2 százalékos munkanélküliségi rátával rendelkező Csehországról, ahol ebben az évben várhatóan 7,5 százalék lesz az állástalanok aránya. Magyarország esetében közel két százalékos növekedést jósol az IMF, amelyet aztán jövőre több mint másfél százalékos csökkenés követ, vagyis 2021-ben közel négy százalék lesz ez az arány.