Borrell: Ez elfogadhatatlan, nem hajtottunk fejet senki előtt
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Meghalt Manmohan Szingh volt indiai kormányfő
- Olyan ambiciózus projektet indított el Kína, hogy abból még durva konfliktusa lehet Indiával
- Újabb veszélyhelyzetet rendeltek el Oroszországban, ezúttal már szövetségi szinten
- Az első zuhanást még túlélte a szlovéniai Alpokban meghalt magyar túrázó
- Izrael rakétatámadást hajtott végre Jemenben, kis híján a WHO vezetőjét is eltalálták
- Sikeres csúcstámadás után eltűnt két olasz hegymászó, napok óta keresik őket
- Felfoghatatlan összeget lehet nyerni egy amerikai lottón
- Legalább hárman meghaltak egy buszbalesetben Norvégiában
- Ketten meghaltak az osztrák Alpokban egy lavinában
- Jóslatok 2025-re: háború tör ki Nagy-Britanniában, visszatér a pestis, majd eljön a világvége
„Olyannyira nem befolyásoltam senkit, hogy nem is tudtam, mi történik. Aznap volt a születésnapom, így délután szabad akartam lenni. De egyszer csak hívott egy barátom Spanyolországból, hogy láttam-e, mi van a sajtóban” – magyarázta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője csütörtökön az Európai Parlamentben tartott videókonferenciás meghallgatásán.
Az uniós biztosnak nemhogy a 73. születésnapját nem sikerült megünnepelnie, de lassan egy hete azzal kell foglalkoznia, hogy megvédje az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) a vádaktól, miszerint a szervezet kínai befolyás alatt állna. Ugyanis a New York Times amerikai napilapban múlt pénteken jelent meg egy tényfeltáró írás arról, hogy
a kínai diplomaták nyomására az EKSZ finomította a koronavírussal kapcsolatos álhírekről szóló jelentését.
Kiszivárogtatás, nyomásgyakorlás
A szintén amerikai hátterű, uniós politikával foglalkozó Politico hírportál szivárogtatta ki a múlt hét első felében a dokumentumot, amelyben többek között arról volt szó, hogy Kína globális dezinformációs kampányt folytat a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az írás külön kiemelte, hogy Franciaországot mennyit kritizálják a kínaiak az egészségügyi válságkezelés miatt.
A pénteken hivatalosan is nyilvánosságra hozott jelentésben azonban Franciaországról már nem volt szó, és azt írták, hogy
több kormány, például Oroszország és – kisebb mértékben – Kína hivatalos és államilag támogatott hírforrásai folytatták a konspirációs elméletek és dezinformáció célzott terjesztését.
A kevésbé sarkos megfogalmazást a nevük elhallgatását kérő uniós tisztviselőkre hivatkozó New York Times azzal magyarázta, hogy az EKSZ meghajolt a kínaiak akarata előtt. Az amerikai lap egyik informátora például azt mesélte, hogy a kínaiak kemény reakciókkal fenyegették az EU-t, ha a jelentés az eredeti formájában jelenik meg.
Az írás Borrell egyik vezető tanácsadójától is idézett egy belső e-mailt, amely arra kérte az elemzőket, hogy „tegyenek különbséget a dezinformáció és aközött, hogy egy narratívát erőszakosan terjesztenek.” Egy harmadik uniós tisztviselő pedig egyenesen arról beszélt, hogy az EU-s diplomáták „cenzurázták magukat, hogy megbékítsék a Kínai Kommunista Pártot”. Egy nappal később újabb uniós forrásokra hivatkozva a Politico is arról írt, hogy a kínaiak hatására vizezték fel a koronavírus körüli álhírekről szóló jelentést.
Az Európai Bizottság szóvivői a héten folyamatosan próbálták eloszlatni a vádakat, azonban az Európai Parlament külügyi szakbizottsága Borrelltől is külön magyarázatot kért a történtekre. A külügyi főképviselő a meghallgatáson többször is hangsúlyozta, hogy a Politico által kiszivárogtatott jelentés az uniós intézmények belső használatára szánt dokumentum volt, amelyet egyébként az Európai Parlament is megkapott.
Amit pedig végül múlt pénteken a kifejezetten az álhírek elleni küzdelem miatt létrehozott EU vs. Disinfo névre hallgató oldalon publikáltak, azt a széles nagyközönségnek készítették, hogy felhívják a figyelmüket a jelenség veszélyeire, ahogy ezt 2015 óta teszik. A különbség az, hogy öt évvel ezelőtt az orosz befolyásolási kísérletek miatt kezdtek el tájékoztatásokat közölni, de most a koronavírussal kapcsolatos álhírek miatt külön jelentéseket kezdtek el publikálni. A múlt pénteken jelent meg a harmadik ilyen összefoglaló.
A dokumentum tartalmát egyes egyedül az EKSZ szakértői határozták meg. Nem hajtottunk fejet senki előtt
– mondta Borrell, aki is figyelmeztett, hogy ahogy a szolgálat neve is sugallja, diplomáciával foglalkoznak. De az, hogy igyekeznek jó viszonyt ápolni Kínával, nem egyenlő azzal, hogy meghajolnának az ázsiai ország akarata előtt.
Ám azt elismerte, hogy a kínai diplomaták az előző jelentéseknek sem örültek, és most is panaszkodtak. De szerinte a diplomácia velejárója, hogy a partnerek nyomást gyakorolnak egymásra, ahogy az EU-s diplomaták is éppen elégszer teszik ezt.
Narratívák csatája
Borell egyébként már március végén „narratívák csatájának” nevezte a világ különböző nagyhatalmainak reakcióját a koronavírus terjedésére, amelyben szeretnék az EU-t megosztottnak és a válságkezelésre alkalmatlannak beállítani. A beszédében már akkor kitért arra, hogy az Európába orvosi eszközöket és szakértőket küldő Kína elég agresszívan szeretné magát az USA-val szemben felelősségteljes nemzetközi partnerként beállítani.
A kifejezés aztán a csütörtöki EP-vita során újabb jelentéssel bővült, miközben a képviselők összehasonlító elemzésnek vetették alá a jelentés két verziójában szereplő kifejezéseket, illetve az amerikai lapokban megjelent források véleményére hivatkozva megkérdőjelezték az uniós diplomácia függetlenségét.
„Ezt elfogadhatalannak tartom” – jelentette ki Borrell, aki azt is megkérdezte az EP-képviselőktől, hogy
miért veszik komolyabban egyetlen munkatárs sajtónak kiszivárogtatott személyes véleményét, amelyet talán éppen ezzel a céllal írtak le, hogy nyilvánosságra kerüljön, mint az álhírek ellen küzdő harminc másik munkatárs több éve tartó munkájat és az ő saját politikai elkötelezettségét?
A biztos szerint meg kell bízni az uniós intézményekben ahhoz, hogy az EU hatékonyan fel tudjon lépni a hitelességét megkérdőjelező kampányokkal szemben. Hiszen ennek híján teljesül a támadások célja:
megosztani és meggyengíteni az Európai Uniót.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
(Borítókép: Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselõje a külügyi tanács ülésén Brüsszelben. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)