"A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt" - állapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyzetéről Európában. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a

2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert.

A 2020-ast jelentést az Európa Tanács újságírók biztonságát segítő platformja adta ki a sajtószabadság május 3-i világnapja alkalmából. (Az Európa Tanács egy 47 tagú nemzetközi szervezet, és független az Európai Uniótól, nem szabad összekeverni az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal.) A jelentésnek már a címe is aggasztó képest fest a média állapotáról: "El a kezekkel a sajtószabadságtól - a média elleni támadás nem válhat megszokottá Európában." A dokumentum szerint tavaly egyre jobban érzékelni lehetett az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására irányuló trendet.

Az Európa Tanács 47 tagországában összesen 142 alkalommal jelentettek az újságírók ellen irányuló komoly fenyegetést, ami 33 alkalommal fizikai erőszakba torkollott. Egy brit és egy ukrán újságírót megöltek, míg Máltán és Szlovákiában a hatóságok nem haladtak azzal, hogy feltárják Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak meggyilkolásának ügyét, és elszámoltassák a felelősöket. 105 újságíró még mindig börtönben van Törökországban, Azerbajdzsánban és Oroszországban.

A jelentés Magyarországról és Lengyelországról szóló fejezete szerint a sajtószabadságot és a média sokszínűségét az alábbi két tényező fenyegeti a leginkább

• a közmédia átalakulása kormánymédiává, a magánszektor feletti állami ellenőrzés megerősítése,
• az újságírók és más médiaszereplők zaklatása.

2019 novemberében egy hét partnerszevezetből álló tényfeltáró bizottság járt Budapesten, akik megállapították, hogy

A jelentés szerint a kormány összehangolt stratégiát alkalmazott, melynek során számos sajtóorgánumot bezáratott vagy a kormánybarát médiabirodalomba terelt. Utóbbiak aztán közös és korlátozott hírforrásból dolgoznak masszív állami támogatás mellett, miközben a független sajtótermékek finanszírozása ellehetetlenül. Az elemzés megállapítja, hogy

a kormány hegemón médiapiaci helyzetének köszönhetően sikeresen elzárta a lakosság jelentős részét a kritikus és független információ- és hírforrásoktól.

Ezzel párhuzamosan a független újságírók a kormány átfogó diszkriminációjával szembesülnek, mikor a kormányzati tisztviselők nem hajlandóak az érdemi kommunikációra, illetve megtagadják tőlük a közérdekű információkhoz való hozzáférést vagy a bejutást egyes középületekbe, eseményekre.

A jelentés azt is megemlíti, hogy tavaly novemberben az Index két újságíróját antiszemita támadások érték, amikor kiplakátolták tavaly az arcképüket a budapesti utcákon. A jelentés hozzáteszi, hogy a gyűlöletkampány jelentőségét a most már kizárólagosan a kormány álláspontját közvetítő közmédia is felerősítette.