A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által március végén benyújtott salátatörvény születési nemre vonatkozó passzusa senkit nem foszt meg attól, hogy éljen az emberi méltóságból fakadó alapvető jogaival, sem pedig annak a lehetőségétől, hogy a nemi identitásának megfelelően éljen – válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annak a 63 európai parlamenti képviselőnek, akik három hete levélben tiltakoztak a transzneműek jogait csorbító törvénytervezet ellen.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet árnyékában beterjesztett törvénymódosítás lényege, hogy bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.

Ez az Index által megkérdezett közigazgatási jogi szakértő, a civil szervezetek és a levélben a magyar kormánytól a törvénymódosítás visszavonását kérő EP-képviselők szerint is 

Azzal ugyanis, hogy a születési anyakönyvi kivonatban és az arra épülő állami nyilvántartásokban a biológiai nem lesz rögzítve, lehetetlenné teszi, hogy a nemváltó műtétek után az iratokban is az új nem szerepeljen, ahogy a névváltás lehetőségétől is megfosztja a műteten átesett transzneműeket, mivel az állami nyilvántartásokban mindenki a neméhez tartozó utónévvel szerepelhet csak. A szakértők egyelőre nem tudják megmondani, hogy a már bejegyzett nemváltoztatások sorsa mi lesz.

Az EP-nek adott válaszában Gulyás azt írta, hogy az új törvény egy régóta létező jogértelmezési problémát oldana meg az anyakönyvi kivonatban rögzített „születési nem” kifejezéssel, melyet az elsődleges nemi jegyek és a kromoszómák alapján határoznak meg.

A miniszter szerint a magyar alkotmány az – az EP-képviselők levelében is hivatkozott – EU Alapjogi Chartájához és az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez hasonlóan garantálja a férfiak és nők egyenlőségét és az alapvető jogok gyakorlását.

– írta Gulyás.

„A szabadság, sokszínűség és tolerancia európai értékeit csak akkor lehet egy tagállamban érvényre juttatni, ha az szabadon dönthet az alkotmányos identitásáról” – állítja a miniszter, aki szerint ezek a döntések nem lesznek ugyanolyanok minden tagállamban. Gulyás azzal zárta a levelet, hogy lenyűgözte, hogy a koronavírus által leginkább sújtott kontinens EP-képviselői között ez a téma ekkora érdeklődést váltott ki.

Gulyás válaszát először a DK-s EP-képviselő Rónai Sándor osztotta meg a Twitter-oldalán, aki egyetlen magyarként az eredeti tiltakozó levelet is aláírta, kedden pedig Deutsch Tamás, a Fidesz EP-frakcióvezetője továbbította az EP-képviselőknek.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!