2 ezer milliárd eurós válságkezelési csomagot sürget az Európai Parlament a pénteken elfogadott állásfoglalásában. A képviselők jelentős többsége által, vagyis 705-ből 505 igen szavazattal elfogadott dokumentum

Az Európai Bizottság május 27-én fogja bemutatni a hosszútávú költségvetésre vonatkozó legújabb tervezetét, miután az európai állam- és kormányfők legutóbbi videókonferenciájukon arra kérték fel, hogy a gazdasági válságra való tekintettel dolgozza át az eddigi elképzeléseket.

Az EP-képviselők most megszavazott határozatukkal lényegében tanácsot adnak a Bizottságnak ahhoz, hogy alkosson meg olyan tervezetet, amely az európai polgárok érdekeit szolgálja. 

A déli és északi uniós államok hónapokon át tartó vitája után az állam- és kormányfők abban maradtak, hogy a gazdaságélénkítő csomagot a keretköltségvetésen belül kell megvalósítani. Az EP szerint ez azonban veszélyes, mivel hosszú távon az uniós költségvetési tételek megnyirbálásához vezethet.

A képviselők azt szeretnék, ha az uniós államok GDP-jének körülbelül egy 1 százalékát kitevő uniós költségvetés megnövelnék. Erre komoly esély lehet, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2 százalék körüli uniós büdzséről beszélt többször is.

A tagállami ellentéteket ismerve az EP-képviselők azt javasolják, hogy ne a tagállami befizetéseket növeljék, hanem az unió saját forrásait, például vámokat, adókat, illetékeket.

Emellett az EP úgy gondolja, hogy a 2 ezer milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot hosszú lejáratú kötvények kibocsátásával kellene finanszírozni. Ezek döntő részét vissza nem térítendő támogatás, illetve kisebb részben hitel formájában folyosítanák a koronavírus által legkeményebben sújtott országoknak.

Az EP különösen fontosnak tartja, hogy az újjáépítés során ne csak gazdasági érdekekre, hanem a társadalmi szempontokra is figyeljen EU. A projektetnek csökkentenie kell a szociális és gazdasági egyenlőtlenségeket, különös figyelmet fordítva a járvány által leginkább sújtott rétegek szükségleteivel. 

Az állásfoglalás az uniós intézmények közti versengést is jól példázza. Az EP például 

Ezzel arra utalnak, hogy az Európai Bizottság, illetve Von der Leyen válságkezelésre vonatkozó bejelentései az utóbbi hónapokban jó néhányszor tartalmaztak olyan nagy számokat, amelyeknek csak a töredékére volt valójában uniós vagy nemzeti költségvetési fedezet. A bizottsági kommunikáció megtévesztő módon a hitelekből és befektetésekből származó lehetséges gazdasági eredményeket, vagyis az eredeti összeg sokszorosát közölte.

A határozatot elfogadása után tartott sajtótájékoztatóján David Sassoli, az EP elnöke a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is üzent: 

Nem fogunk csak ülni és arra várni, vagy akármire rábólintani

- mondta arra utalva, hogy az uniós költségvetési eljárásban a Tanáccsal egyenrangú félnek számító EP aktívan részt akar venni a tárgyalásokban.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!