Azerbajdzsán több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét az úgynevezett „baltás gyilkos” ügyében, Magyarország azonban a tőle elvárható gondossággal járt el – ezt állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében. (Ez a fórum a 47 tagot tömörítő Európa Tanács bírói szerve, nincs köze a Luxemburgban működő Európai Unió Bíróságához.)

Az ügy lényege, hogy az azeri Ramil Safarov 2004-ben egy NATO békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon és egy baltával megölte szobatársát, az örmény Gurgen Margarjant. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, majd 2012-ben az azeri hatóságok kérésére átadták Azerbajdzsánnak azzal, hogy a büntetését otthon tölti le.

Safarovot azonban már hazaérkezésekor nemzeti hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült, és előléptették, börtönben egyetlen percet sem töltött. Örményország tiltakozott, az áldozat hozzátartozói pedig pert indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen Strasbourgban 2013-ban.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a gyilkosságban nem állapítható meg az azeri állam felelőssége, nincs arra vonatkozó adat, hogy Safarov bármilyen utasítást kapott volna az örmény megölésére. (Safarov egyébként egy másik örményt is meg akart ölni, de nem tudott bejutni a szobájába, sőt, a nyomozóknak azt is mondta, hogyha kiszabadul, folytatja az örmények kivégzését.) A baltás gyilkos szabadon bocsátásával kapcsolatban azonban egyértelműen kimondták Azerbajdzsán felelősségét.

Az azeri hatóságok arra hivatkozva mentették fel Safarovot, hogy nem volt tisztességes a vele szembeni eljárás Magyarországon. A bíróság azonban rámutatott arra, hogy kétszintű eljárásban megalapozott és részletesen megindokolt döntés született a magyar bíróságokon, ami ellen Safarov még fordulhatott volna az Európai Bírósághoz, de nem tette meg. Szintén a magyar eljárásra alapozva mondta azt az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a gyilkos nem hivatkozhatott súlyos mentális állapotára, mert erre vonatkozóan szakértői vizsgálatok készültek Magyarországon. Ráadásul Safarovot az azeri hatóságok is alkalmasnak értékelték a magyarországi misszióra – ennek is köszönhető az, hogy részt vett a programban.

Az ítélet szerint Magyarország minden tőle telhetőt és elvárhatót megtett annak érdekében, hogy az Európa Tanács egy másik tagállamával a jognak megfelelő átadási egyezményt kössön, okkal várhatta el, hogy a másik fél is betartja a rá kirótt kötelezettségeket. Az is bizonyítást nyert, hogy Safarov gyűlölet-bűncselekményt követett el, egyetlen motivációja volt, hogy örményt gyilkoljon, ennek fényében Azerbajdzsán eljárása szintén sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A döntés Magyarországra vonatkozó részében nem volt egyhangúság a bírák között: Pinto de Albuquerque különvéleményében azt írta, hogy a magyar hatóságoknak tisztában kellett lennie arra, hogy Safarovot nem fogják otthonában börtönbe zárni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !