750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az Európai Bizottság az új költségvetési tervezetében, ami az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki - ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EU új, 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét, amely a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás alapjául is szolgál.

A 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de határozottan az 500 milliárd eurós német-francia javaslat felé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. Ráadásul éppen a fele annak, amit Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos tartott ésszerűnek korábban. Ugyanakkor a tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni.

A Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is "egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát" fog támogatni, de magában foglalja a járvány tapasztalatait úgy, hogy 

"Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni" - állította az Európai Parlamentben felszólaló Von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel Európa megmutatja a polgárai számára, milyen "valódi és kézzel fogható" előnyei vannak annak, ha valaki európai.

Az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket keltett a tagállamok között, hogy ki és milyen formában fizesse a gazdasági helyreállítás költségeit. Ezért a kompromisszum jegyében a "Következő Generáció EU" névre keresztelt mentőalap kétharmad-egyharmad arányban vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. A támogatásokból minden tagállam részesül majd, a kölcsönt pedig önkéntes alapon lehet majd felvenni, és a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog a lehetőséggel élni.

A javaslat szerint 

Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és 90,9 milliárd hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. Németország, Franciaország, Ausztria vagy Hollandia a tervezet szerint nem venne fel hitelt, viszont sorrendben 28,8 milliárd, 38,7 milliárd, 4 milliárd és 6,7 milliárd támogatást kapnának.

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem az Európai Bizottság vesz fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt a nemzetközi pénzügypiacokon, amihez a tagállamok kezességet vállalnak. Ennek az az előnye, hogy a Bizottság a legjobb, AAA-s hitelminősítéssel juthat kölcsönhöz, ami sokkal alacsonyabb kamatot és kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha az uniós országok külön-külön folyamodnának hitelért. 

Az uniós kölcsön különösen hasznos lehet a koronavírus által leginkább sújtott mediterrán államok számára, amely hagyományosan magas államadóssággal és strukturális problémákkal küszködnek, így a hitelminősítésük klasszisokkal rosszabb.

Ám egyáltalán nem biztos, hogy élni fognak a lehetőséggel, vagy egyáltalán elfogadják-e a költségvetési tervezetet ebben a formájában, mivel az elmúlt hónapokban a hitelek lehetőségét élesen visszautasították, és vissza nem térítendő támogatásokat követeltek. Ráadásul a Bizottságtól kapott hitel is beszámítana az EU által ellenőrzött államadósságukba, és az EU komolyan ellenőrizné, hogy arra használják-e fel a pénzt, mint amire ígéretet tettek. 

A másik oldalról viszont az is lehetséges, hogy éppen a takarékos tagállamok - Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia - utasítják majd el a költségvetési javaslatot, mivel ők csak és kizárólag kölcsönöket akartak adni a helyreállításra. Az ő kibékítésükre szolgál a javaslatcsomagnak az az eleme, miszerint a támogatásokból mindenki részesülhessen, illetve az is, hogy Bizottság által felvett hitelt új uniós adókból és egyéb forrásokból fizessék majd vissza. A törlesztés a tervek szerint csak 2028-ban kezdődne, és legkésőbb 2058-ig tartana.

Ilyen új forrás lehet a nagyvállalatok pénzügyi tranzakcióira, a digitális gazdaságra, a légi- és tengeri szállítmányozás károsanyag-kibocsátására, az ipari szennyezésre kivetett adó, illetve az is felmerült, hogy az újra nem hasznosított műanyagok után fizessenek a tagállamok büntetést.

Az utóbbi illetékek ellen viszont a kevésbé környezetbarát gazdasági megoldásokat alkalmazó kelet-európai tagállamok tiltakozhatnak. Ezek az országok már a költségvetés előző, februárban tárgyalt verziójával kapcsolatban is azt állították, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza őket a nyugat-európaiakhoz képest.

Az új tervezet viszont számukra is kompromisszumot ajánl egy 55 milliárd eurós új kohéziós alappal, amely a koronavírus-járvány alatt alkalmazott elveknek megfelelően rugalmas támogatási lehetőséget ajánl a településeknek és kórházaknak adott támogatásokra, illetve a vállalkozások megmentésére. Emellett az új tervezet a zöld gazdasági reformhoz is 40 milliárd eurónyi pluszforrást ígér az Igazságos Átállási Alap keretében, illetve további 15 milliárddal fejelné a mezőgazdasági alapot.

A következő hetekben az tagállami diplomaták tárgyalják majd a tervezetet, és várhatóan az uniós állam- és kormányfők június 18-19-i csúcstalálkozójukon már személyesen egyezkedhetnek az új keretköltségvetésről. Ha csodával határos módon még a nyáron sikerül is megállapodniuk a végleges verzióban, a Bizottság akkor is csak jövő januártól vehet fel hitelt, ezért a most benyújtott javaslatban azt is kérik, hogy a jelenleg érvényes, 2014-2020-as költségvetésben áthidaló jelleggel módosítsanak bizonyos tételeket, hogy szeptembertől 11,5 milliárdot lehessen azonnal a kohéziós politikára, külpolitikára és vállalkozástámogatásra fordítani.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép:  Ursula von der Leyen az Európai Parlament brüsszeli ülésén, 2020. május 27-én. Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP)