Az Európai Bizottság három biztosa, Josep Borrell külügyi főképviselő, Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségért és Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos arról beszélt Brüsszelben, hogy 118,2 milliárd eurót szán az EU az unión kívüli fellépésre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az Európai Parlamentben a járvány gazdasági hatásainak leküzdésére szolgáló „Következő Nemzedék EU” című programot, illetve a következő hétéves időszak költségvetését tartalmazó javaslatot. Előbbi 750, utóbbi pedig 1100 milliárd eurós összeget jelent.

Az EU-n kívüli fellépésre biztosítot keretből a legnagyobb tétel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), amely 86 milliárd euróval részesül a közös kasszából.

Az NDCI tartalmaz egy olyan lehetőséget is, amellyel az EU garanciavállalás formájában támogatni tudja a járvány utáni gazdasági talpraállás időszakában a partnerországok beruházásait, fejlesztéseit. Ez úgy fog működni, hogy európai és nemzetközi pénzügyi intézmények nyújthatnak be igényeket az Európai Bizottsághoz, és garanciatámogatást kérhetnek olyan programokhoz, amelyek finanszírozása egyébként túl kockázatos lenne számukra. A Bizottság pedig kiválasztja azokat, amelyek fejlesztési hatásaikat tekintve leghatékonyabbak és a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az EU politikai célkitűzéseihez. Utóbbiról Josep Borrell azt mondta:

A koronavírus-válság drámai módon megváltoztatta azt a világot, amit ismertünk, és a válság előtti kihívások nem tűntek el, hanem még összetettebbé váltak. Csak akkor tudjuk hatékonyan kezelni ezt a helyzetet, és enyhíteni annak következményeit, ha globálisan együttműködünk partnereinkkel.

Várhelyi Olivér magyar biztos szerint

Ezzel a javaslattal rendelkezésünkre áll minden eszköz, amely a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokba történő beruházásokat megcélozva, a kis- és középvállalkozások likviditásának növeléséhez és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásához szükséges.

Az úgynevezett előcsatlakozási alapok is nőttek, az előző hét éves időszakban a csatlakozni szándékozó országok 12,8 milliárd eurós fejlesztési forrásokhoz juthattak, a következő időszakra pedig 14,5 milliárd eurót javasolnak. Igaz, időközben nőtt a jelölt országok száma, mert a Balkánról Szerbián és Montenegrón kívül már Albánia és Észak-Macedónia is jelöltnek számít.

És ne feledkezzünk meg az „örökös” tagjelölt Törökországról, amely 1997 óta van ebben a pozícióban. Velük kapcsolatban az az Európai Bizottság álláspontja, hogy részesedhetnek az előcsatlakozási alapokból, ha a projektek megfelelnek a feltételeknek, különösen a jogállamiság, az alapvető jogok, a gazdasági irányítás és a közigazgatás reformja terén.