Egy öt éve húzódó jogvitában adott igazat Magyarországnak az Európai Bíróság, és csütörtöki ítéletében kimondta, hogy az Európai Bizottság és az első fokon eljáró Törvényszék is téves következtetésre jutottak. Mindennek azonban sok gyakorlati következménye nincs.

2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki.

Miután a Bizottsághoz panasz érkezett ezen adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy „az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése” az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. Mivel az adó már hatályban volt, utasította Magyarországot arra, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását.

Ugyanez történt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében, az Európai Bizottság itt is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek az adónemnek a meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon és szintén eljárást indított, valamint elrendelte a progresszív díjmérték alkalmazásának felfüggesztését. Magyarország ez ellen a két felfüggesztő rendelkezés ellen indított pert, és kérte ezek megsemmisítését.

Az első fokú ítéletben még helyben hagyták az Európai Bizottság eljárását, a magyar kormány fellebbezett, másodfokon pedig az Európai Bíróság megsemmisítette az első fokú ítéletet és ezzel az eredeti bizottsági döntést is. A Bíróság kifejtette, hogy a Törvényszék új indokokkal egészítette ki a Bizottság által kifejtett indokokat, és így túllépte hatáskörének korlátait. Másrészt az első fokú döntésben a Törvényszék tévesen állapította meg azt is, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt megállapítani, miért dönt az Európai Bíróság a felfüggesztés mellett.

Az egyik indok például az volt, hogy Magyarország nem tett észrevételt a bizottsági eljárás ellen, erre azonban semmi sem kötelezi a magyar kormányt, az észrevétel elmaradása alapján pedig nem lehet feltételezni azt, hogy a felfüggesztés nélkül Magyarország továbbra is végrehajtja a vitatott adók beszedését.

2016. július 4-én ugyanis az Európai Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat, ezen határozatok időközben jogerőssé váltak. Ettől azonban még ezt a másik eljárást le kellett folytatni.