Uniós biztos: Álhír van a nemzeti konzultáció utolsó kérdésében
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Döntöttek a szerbek, új kormány alakult
- Moszkva terve félelmet kelt a Pentagonban, azonnali cselekvést sürgetnek
- Horvát kormányalakítás – népszavazást tartana a Híd párt a kisebbségi képviselők jogainak korlátozásáról
- Az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja a külföldi ügynökökről szóló georgiai törvényjavaslatot
- Összeesküvés-elméletek szerint Soros György pénzeli az Izrael-ellenes tüntetéseket
- Felszámoltak egy telefonos csalásokat elkövető európai bűnszervezetet
- Tényleg Kína hozza tető alá a tűzszünetet a Hamásszal?
- Ismét ítéletidő csapott le Dubajra, járatokat töröltek
- Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Wizz Air és több más légitársaság ellen
- Botrány lett a CPAC Hungaryn elhangzott egyik beszédből, törölte a Youtube
Az Európai Bizottság külügyi szolgálatán belül működik egy munkacsoport, amely elsősorban az orosz eredetű álhírek felkutatására és cáfolására szakosodott. Munkájuk eredményét minden héten csütörtökön hírlevélben is elküldik, de lehet kutatni az adatbázisukban, valamennyi megállapításuk elérhető. Az elmúlt öt évben eddig 8693 álhírt azonosítottak be. Az elmúlt hónapokban értelemszerűen megszaporodott a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatások száma, közel ötszáz olyan híresztelést fedeztek fel, amelyek valamelyik Kreml-barát médiumtól indult és nyilvánvaló hazugságokat állítottak a járvánnyal vagy a védekezéssel összefüggésben.
Az Európai Bizottság is erre kívánta felhívni a figyelmet, amikor az álhírekkel szembeni sokkal hatékonyabb védekezésre szólított fel és további lépésekre tettek javaslatot. Josep Borrel külügyi főképviselő azt mondta, hogy a pandémia “masszív infodémiával” párosul, amely félrevezető és hamis információkra, összeesküvés-elméletekre alapul. “Ezek aláássák a demokráciát, az Európai Unió és a nemzeti hatóságok hitelességét” - tette hozzá. Borrell példaként említette azt a híresztelést, miszerint a kézmosás nem segít a vírus terjedése ellen, vagy azokat a félrevezető tájékoztatásokat, amelyek több országban is 5G-tornyok megrongálásához vezettek.
A dezinformáció terjesztése ellen már történtek lépések. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az online platformoknak a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex szerinti intézkedéseit. Ezeknek a platformoknak havi jelentéseket kell készíteniük, amelyek részletesebb adatokat tartalmaznak a hiteles tartalmak népszerűsítésére, valamint a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció és reklámozás korlátozására irányuló tevékenységeikről. Eddig a Facebook, a Google és a Twitter vett részt ebben a munkában, most bejelentették, hogy csatlakozott a TikTok is és tárgyalások folynak a Whatsapp-pal. Az Európai Bizottság meg szeretné erősíteni az együttműködését a dezinformáció elleni küzdelem terén a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az Európai Tanáccsal, a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel.
Vera Jourova, az értékekért és átláthatóságért felelős biztos arról beszélt, hogy ebben a helyzetben nagy felelősség hárul a szabad és független sajtóra, ezért támogatni kell az újságírókat, akiknek pedig az a dolguk, hogy ellenőrizzék a tényeket. Az EU fokozni fogja a független média és újságírók politikai és gyakorlati támogatását az EU-n belül és kívül egyaránt.
A most javasolt intézkedések be fognak épülni a dezinformációval kapcsolatos jövőbeli uniós munkába, nevezetesen az európai demokráciáról szóló cselekvési tervbe és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba.
A magyar kormány képviselőitől már többször lehetett hallani, hogy az igazi fake news-ok Brüsszelből érkeznek Magyarországgal kapcsolatban, amikor különböző európai tisztségviselők – a kormány szerint – ellenőrizetlen információkat tesznek közzé. A bizottsági sajtótájékoztatón az Euronews kérdést tett fel a legújabb magyar nemzeti konzultáció egyik pontjával kapcsolatban. Az újságíró arra volt kíváncsi, hogy fake news-e a 13. kérdésben foglalt következő állítás:
Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk az Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.
Vera Jourova erre azt mondta, hogy még nem látta a konzultációs kérdőívet, de amennyiben valóban ez szerepel rajta, akkor ez az állítás „álhír, nem igaz”. Jourova beszélt arról is, hogy a múltban már volt több olyan állítása a magyar kormánynak, ami udvariasan fogalmazva is félrevezető volt, ekkor az Európai Bizottság kénytelen volt a valóságnak megfelelő tényeket a magyar választók tudomására hozni.