Az Európai Bizottság elfogadta a demográfiai változásokról szóló legújabb jelentését, amely tulajdonképpen egy 2070-ig terjedő időszakot, vagyis a következő 50 évet felölelve nyújt képet várható népesedési folyamatokról. A hosszú távú előrejelzésben kiemelt helyet kap például a hosszabb várható élettartam, az alacsonyabb születési ráták, az idősödő társadalmak, a kisebb háztartások és a növekvő urbanizáció. Arra is rávilágít a dokumentum, hogy Európa egyre csökkenő arányt képvisel a világ lakosságában: 2070-re várhatóan a világ népességének kevesebb mint 4 százalékát fogja kitenni.

A jelentés szemlélteti a demográfiai változások régiók közötti jelentős eltéréseit, valamint rámutat, hogy foglalkoznunk kell a demográfiai változásoknak a növekedésre, a fenntarthatóságra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra Európa különböző részein gyakorolt hatásával. A jelentés alapul fog szolgálni különösen az idősödésről szóló, hamarosan elkészülő zöld könyvhöz és a vidéki területek hosszú távú jövőképének kialakításához.

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök úgy kommentálta a jelentést, hogy ezeknek a változásoknak át kell alakítaniuk szemléletünket, és azt, ahogyan az elkövetkező évtizedekben gondolkodunk az egészségügyről, a jólétről, az állami költségvetésekről és a közéletről.

Elő kell segítenie olyan kérdések megoldását, mint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a közösségi ellátás vagy akár a magányosság. Végső soron az együttélésünk mikéntjéről van szó. A demográfiai változások kezelése létfontosságú a méltányosabb és ellenállóbb társadalom megteremtéséhez

– jelentette ki a biztos.

A jelentés mellékletében minden országra és az EU-ra vonatkoztatva is áttekinthetők a főbb adatok. A magyar és az uniós számsorokat összevetve érdekesség, hogy

Ötven év múlva azonban az előrejelzés szerint a különbségek jelentősen csökkennek, a 2070-ben születő magyar nők közel 90, a férfiak pedig közel 85 évet élnek majd várhatóan, ami egy-két évvel marad el az akkori uniós átlagtól. (Ezt természetesen a jelenlegi uniós tagállamok számított adataira vonatkoztatva kell értelmezni.)

A termelékenységi arányszám (az élveszületések egy nőre jutó száma) azonos az EU-ban és Magyarországon is, most 1,5, ami ötven év alatt körülbelül 1,7-re emelkedik. Ezzel együtt mind Magyarország, mind az Európai Unió lélekszáma egyenletesen csökkenő tendenciát mutat.

A jelenlegi életkörülményekről a dokumentumból kiderül, hogy

és hasonló arányú (65 százalék) az egy főre jutó fogyasztás is.

A bevándorlásról is közölnek adatokat, jelenleg a Magyarország területén élők 98,2 százaléka magyar állampolgár, az EU27-ek esetében pedig az össznépesség (446,8 millió ember) 95,1 százaléka valamely uniós ország polgára, vagyis a harmadik országbeli bevándorlók kevesebb mint 5 százalékot tesznek ki az Európai Unióban.