– ezt mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a German Marshall Fundnak adott interjújában, amelyet a Politico szemlézett. Ezekben a napokban a szokottnál is több szó esik Brüsszelben Kínáról, ami nem véletlen, hiszen hétfőn virtuális EU–Kína-csúcsot tartottak.

De már hetek óta egyre több aggódó vélemény jelenik meg a kínai állami támogatású vállalatok erőszakos európai cégfelvásárlásainak lehetőségéről, sőt múlt héten az Európai Bizottság bemutatott egy fehér könyvet, amelynek célja stratégiák kidolgozása éppen az ilyen piaci magatartással szemben. Természetesen Kína nevének említése nélkül.

Az EU-Kína csúcson Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kína elnöke, Hszi Csin-ping, valamint miniszterelnöke, Li Ko-csiang vett részt. A találkozón kereskedelmi kérdéseken túl szóba kerültek az emberi jogokkal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos témák is. A Bizottság és a Tanács közös közleménye szerint nagy szükség van egy EU-Kína átfogó beruházási megállapodás megkötésére, amely a piacra jutás jelenlegi egyenlőtlenségeivel foglalkozik, és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket. 

Charles Michel, úgy fogalmazott a csúcstalálkozó után, hogy a Kínával való együttműködés egyaránt lehetőség és szükségszerűség is. Hozzátette, hogy nem ugyanazok az értékeink, a politikai rendszereink, vagy a többoldalúság megítélése terén is eltérően gondolkozunk, de az EU-nak ezekben a vitákban a saját álláspontját kell képviselni. Ami a kereskedelmi kapcsolatokat illeti, tavaly az EU és Kína között a napi árukereskedelem 1,5 milliárd euró volt, 2019-ben Kína számára az EU volt a legnagyobb kereskedelmi partner, míg az EU-nak Kína a második legnagyobb partnernek számított.

A konkrét eredmények között említették meg, hogy a következő hetekben aláírják a földrajzi árujelzőkről szóló EU-Kína megállapodást, ami hamarosan hatályba is lép majd. Szóba került a digitális ágazat fontossága, ezen belül az EU hangsúlyozta, hogy az új digitális technológiák fejlesztésének együtt kell járnia az alapvető jogok tiszteletben tartásával és az adatvédelemmel. Az EU megfogalmazta aggodalmait a kiberbiztonsággal és a dezinformációval kapcsolatban is.

Tapasztaltunk kibertámadásokat a kórházak és a számítástechnikai központok ellen. Hasonlóképpen, megnőtt az online dezinformáció. Világosan rámutattunk, hogy ezt nem lehet eltűrni

– jelentette ki Ursula von der Leyen a találkozó után. Erre is célozhatott Borrell főképviselő, amikor arról beszélt, hogy nem lehet úgy tenni, mintha nem lennének világosak a kínai törekvések. Például különböző összeesküvés-elméletek vagy a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztése során. Azt is megemlítette Josep Borrell, hogy ebben a tekintetben egyetért Donald Trump amerikai elnökkel, aki szerinte kezdetben szintén naiv volt Kínával kapcsolatban. 

A virtuális csúcson súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg az EU vezetői Hongkong miatt, amelynek függetlenségét veszélyeztetik a kínai törekvések. A Peking által bevezetett nemzetbiztonsági szabályok nem felelnek meg a hongkongi alaptörvénynek és Kína nemzetközi kötelezettségvállalásainak, nyomást gyakorolnak az ország és a polgárok alapvető jogaira és a független igazságszolgáltatási rendszerre. Szintén kifogásolta az EU vezetése a kínai kormányzat fellépését Tibetben és Hszincsiang-Ujgur tartományban, emellett több konkrét emberi jogi jogsértést is megemlítettek.

A csúcstalálkozó óta folyamatosan felvetődik, hogy vajon a megfogalmazott bírálatokra hogyan reagált a kínai vezetés. Mivel a megbeszélés után csak az európai fél adott ki közleményt és tartott sajtótájékoztatót, a hivatalos kínai álláspontot nem ismerjük. Sajtóinformációk szerint azonban Michel és Von der Leyen semmire sem kapott sem írásbeli, sem szóbeli garanciát.