Magyarországon tartanak az EU-ban a legtöbben attól, hogy a politikai pártok és szervezetek megfélemlítik őket a választási kampányok során, és itt gondolják a legtöbben azt is, hogy a civil szervezetek nem dolgozhatnak a nyomástól befolyástól függetlenül - derült ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss felméréséből.

Az uniós ügynökség megbízásából összesen 35 ezer európait véleményét kérték ki az emberi jogokról 2019 januárja és októbere között az EU 27 tagországában, illetve Nagy-Britanniában és Észak-Macedóniában. A közvélemény-kutatásban az alapvető jogok érvényesülésén túl a korrupcióról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a politikába vetett bizalomról is tettek fel kérdéseket.

A most közzétett eredmények szerint 

Hasonlóan magas arányban csak a románok számoltak be félelemről (7, illetve 41 százalék), az átlagos európaiak mindössze 5 százaléka beszélt erős és 23 százaléka közepes félelemről. Ezzel szemben a lista ellentétes végén álló portugáloknál erős félelem senkiben sem élt, és a közepes választ megjelelők is mindössze 7 százaléknyian voltak.

Szintén magyarok között volt a legmagasabb aránya - a válaszadók 38 százaléka - azoknak is, akik soha vagy nagyon ritkán érzékelik úgy, hogy a civil és jótékonysági szervezetek a kormány megfélemlítésétől mentesen tudnának dolgozni. Ennél csak az észak-macedónoknál vannak többen - 47 százalék - , akik a kormányzati nyomást látnak a civil szférában. Az uniós válaszadók átlagosan 21 százaléka adott hasonló választ, és az EU-s rangsorban Magyarországot követő horvátoknak is csak 31 százaléka alkotott hasonló véleményt. A lista ellentétes oldalán végző finneknél 6, illetve 16 százaléka gondolta úgy, hogy a kormány mindig, illetve időnként beleszólna az NGO-k működésébe. 

Ezzel együtt Magyarországon gondolják az uniós országok közül a legkevesebben -  a válaszadók 76 százaléka - , hogy az emberi jogok hozzájárulnak egy méltányosabb és igazságosabb társadalom felépítéséhez az országukban. Az európai átlag 88 százalék, a legnagyobb arányban - 96 százalék - pedig a máltaiak értettek egyet az állítással.

Ennek érdekes vetülete, hogy miközben kiemelkedően széles társadalmi támogatottságot kapott itthon a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése,

Honfitársaink mindössze 48 százaléka mondta, hogy ez nagyon fontos, és 41 százaléka tartotta a kisebbségvédelmet közepesen fontosnak. Az uniós válaszadók 66 százaléka adott "nagyon fontos", illetve 29 százaléka "közepesen fontos" választ a kérdésre. A sor végén álló csehek 40, illetve 46 százaléka felelt hasonlóképpen, míg az első helyen álló máltaiak 88, illetve 10 százaléka.

Utolsó előtti lettek a magyarok annak az állításnak az értékelésénél is, miszerint nagyon fontos, hogy az ellenzéki pártok szabadon kritizálhassák a kormányt. A 65 év felettiek 54 százaléka értett egyet a gondolattal, míg 

Az uniós átlag az időseknél 69, a fiataloknál pedig 58 százalék volt. A lista élén ezúttal is máltaiak állnak: az idősebb korosztály 90, a fiataloknak pedig 80 százaléka állt ki az ellenzéki kritika mellett.

A közvélemény-kutatásban az európai fiatalok általában véve is kisebb jelentőséget tulajdonítottak a demokratikus intézményeknek és értékeknek. Emellett 

- különösen a csehek, szlovákok és horvátok értettek egyet az állítással.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!