„Az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe” – jelentette ki a koronavírus-járványra és annak társadalmi-gazdasági következményei utalva Angela Merkel német kancellár szerdán. A politikus az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben.

A kancellár elmondta, hogy a járvány kitörése óta most látogatott először külföldre, és szándékosan döntött úgy, hogy az első útja Európa szívébe vezessen. Merkel kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy megőrizhesse és megvédhesse az értékeit ezekben a rendkívüli időkben.

Elsőnek az alapjogok fontosságát emlegette a politikus, utalva arra is, hogy élete első 35 évét az NDK-ban élte le, ahol komolyan korlátozták az emberi szabadságjogokat. Ezért különösen nehéz volt számára, hogy a koronavírus-járvány alatt a kormányoknak példátlan módon be kellett avatkozniuk az emberek életébe a közjó érdekében.

Azt is említette, hogy a járványt sokan arra használták ki, hogy hazugságot és gyűlöletet terjesszenek. De

nem engedhetjük, hogy a gyűlölet, a populizmus és hasonlók terjedjenek

- szögezte le.

 

Merkel meggyőződése, hogy az EU-nak összefogással sikerülhet felülkerekednie a járvány okozta gazdasági-társadalmi megrázkódtatáson, ám ehhez meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást és kohéziót.

Ebbe az is beletartozik, hogy a tagállamok, majd Európai Parlament minél hamarabb megállapodjon az új hossztávú költségvetésről, és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapról. „Ez mindenki részéről kompromisszumokkal jár, az önök részéről is ” - figyelmeztette az EP-képviselőket, akik korábban már megszabták, hogy milyen féltételek mellett hajlandóak csak jóváhagyni a költségvetést. (A kancellár a három legfőbb uniós intézmény vezetőjével külön tárgyalni fog még az uniós költségvetésről szerda délután.)

A politikus öt pontban foglalta össze a német elnökség politikai célkitűzéseit:

• alapjogok védelme
• tagállamok közti kohézió elősegítése
• klímavédelem
• digitalizáció
• Európa világpolitikai szerepvállalása.

A konkrét politikai ügyek között említette például a brexittárgyalásokat. Reményét fejezte ki, hogy sikerül a tárgyalópartnereknek még az ősszel megállapodniuk a jövőbeli kapcsolatokról, de arra is figyelmeztetett, hogy fel kell készülni egy B tervre, ha nem lesz alku.

A német elnökség alatt arról is tárgyalni akar a tagállamokkal, hogy a külügyminiszterek tanácsában az eddigi egyhangú döntések helyett áttérjenek-e a minősített többségre épülő szavazásra. Ugyanis az eddigi rendszerben egy tagállam vétója is megakaszthatta az uniós külpolitikai döntéshozatalt.

Merkel szerint arról is érdemes lesz beszélni a következő fél évben, hogy fel kell-e az EU-t egészségügyi kompetenciákkal ruházni.

A kancellár Beethoven Örömódjára, az EU himnuszára utalva zárta beszédét:

Európa akkor tud cselekedni, ha mindannyian összefogunk.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!