Elkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, melyen az Európai Unió 2021-27-es költségvetését és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapot vitatják majd meg. Az európai vezetőkre hatalmas nyomás nehezedik, hogy végre közös nevezőt találjanak az EU jövője szempontjából létfontosságú kérdésben, mivel az egyébként is 

Az uniós államok közti ellentétek már a februári csúcson olyan mélyek voltak, hogy a vezetők nem tudták a mintegy 1100 milliárd eurós rendes költségvetést elfogadni. A koronavírus-járvány okozta recesszió pedig további ellentéteket szült az országok között. 

A csúcstalálkozóra tartva Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy "nagyon nehéz tárgyalások" várnak rájuk, ám ettől függetlenül meggyőződése, hogy meg tudnak majd egyezni, ha "megvan ehhez a politikai bátorság".

Hasonló szellemben nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnök is, aki "bizakodó, de óvatos". A politikus szerint a következő órákban fog eldőlni, mennyire komolyak Európa törekvései arra, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdasági helyreállítási alappal szavatolja a jövőjét.

Mark Rutte holland miniszterelnök, a költségvetési fegyelmet követelő takarékos államok szószólója ennyire már nem volt optimista: 

Angela Merkel német kancellár sem tudta egyértelműen kijelenteni, hogy a hétvégén megegyeznek, mivel "túl mélyek az ellentétek."

A múlt hónapban Európai Bizottság egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapot javasolt, amelyet az uniós intézmény által felvett hitelekből finanszíroznának. Az uniós vezetőknek az alábbi részletekben kell kompromisszumot találnia az elkövetkezendő napokban:

• megfelelő-e 750 milliárdos csomag nagysága?
• maradjon-e kétharmad-egyharmad arány a vissza nem térítendő támogatások és a visszafizetendő hitelek között?
• milyen alapon osszák szét a támogatásokat (pl. az elmúlt öt év munkanélküliségi rátái, 2020-21-es GDP-mutatók)?
• hogyan hagyják jóvá a gazdasági helyreállítási programokat?
• milyen feltételekhez kössék a kifizetéseket (környezetvédelem, jogállamiság)?

A Facebook-oldalán közzétett videobejegyzésében Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy előző este közös fellépésről egyeztetett egyeztetett V4-es kollégáival. A magyar miniszterelnök egész biztosan szót fog emelni azellen, hogy a jogállamiság feltételrendszerét egyébként az egész uniós költségvetésre ki szeretnék terjeszteni, ami ellen, miután a héten a magyar parlament határozatban utasította el ezt a kritériumot. A csúcstalálkozó előtt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is kijelentette, hogy nem támogatja a jogállamisági feltételrendszert.

A magyar miniszterelnök korábban többször kifejtette azt is hogy kelet-európai gazdaságok számára is méltányos költségvetést szeretne. Ezzel ért egyet cseh kollégája, Andrej Babiš is, aki a találkozó előtt arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a helyreállítási alap támogatásait az elmúlt öt év munkanélküliségi adatai vagy a várhatóan növekedést mutató 2021-es GDP alapján osszák szét.

Nem szabad a sikeres országokat azért büntetni, mert sikeresek

- mondta Babiš. A hétéves költségvetésről pedig azt gondolja, hogy "korrektnek és méltányosnak kell lennie", és "hiába mantrázza Brüsszel a zöld fordulatot és a digitalizációt, a hagyományos gazdasági szektorokat is támogatni kell.

A járvány kitörése óta egyébként ez az első alkalom, hogy az uniós vezetők személyesen is találkoznak - igen szigorú távolságtartási feltételekkel. A politikusok a megszokottnál jóval kisebb tanácsadó stábot vihetnek magukkal az Európai Tanács épületébe, nem foghatnak egymással kezet és a lehető legmesszebb kell egymástól ülniük a konferenciateremben is.

Az épülettől megfelelő távolságban a Greenpeace aktivistái egy klímavédelmi szempontokat előtérbe helyező költségvetésért tüntettek, civilek egy másik csoportja pedig Törökország beavatkozása miatt a líbiaiai polgárháborúba.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!