Borús hangulatban indult el az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozójának második napja, miután pénteken tapodtat sem közeledtek egymáshoz az álláspontok.

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak kiszivárogtatott információk szerint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egy új javaslattal állt elő szombat reggel, amely 50 milliárd euróval csökkentené a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait a hitelek javára. De kérdéses, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy jobb belátásra bírja a pénteken hajthatatlannak tűnő Mark Rutte holland és Sebastian Kurz osztrák kormányfőket.

A fő ellentét a költségvetési fegyelem iránt elkötelezett úgynevezett takarékos államok - Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia -, illetve a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításhoz uniós segítséget követelő mediterrán országok között húzódik.

Az Európai Bizottság múlt hónapban ismertetett tervében a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot az uniós intézmény által felvett hitelekből finanszíroznának. 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás formájában osztanának szét a tagállamok között, a maradékot pedig kedvezményes hitelként vehetnének fel a kormányok. A program legnagyobb kedvezményezettjei Olaszország, Spanyolország és Lengyelország lennének. Ám a takarékos államok az alap nagyságát és a hitelek és támogatások arányát is kritizálták az elmúlt hetekben.

Ettől az állásponttól a csúcs első napján sem mozdultak el, hiába próbálták a kollégáik meggyőzni őket. Mint a sajtónak adott nyilatkozataikból és a közösségi médiában megjelent bejegyzéseikből kiderült,  Rutte és Kurz osztrák kormányfők az 500 milliárd helyett legfeljebb egy 300 milliárd eurós támogatási alapba hajlandóak beleegyezni, és a kifizetéseket szigorú feltételekhez kötnék. Rutte például ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós kormányoknak egyhangúsággal kell jóvá hagynia azokat a terveket, amelyekben a tagállamok kifejtik, mire költenék a pénzt. Az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte szerint ez azonban elfogadhatatlan.

A helyreállítási alap körüli vitákon kívül azonban még van egy sor téma, amelyben a tagállamoknak kompromisszumot kell találnia, például a Magyarország számára kiemelten fontos jogállamisági feltételrendszerben, vagy abban, hogy a kelet-európai államok jelentős része méltánytalannak tartja az új költségvetést, amely kevesebb forrást juttatna számukra.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!