„A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozójának harmadik napján.

A brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök elmondta:

most nem Magyarországról van szó, hanem Európáról.

Bármeddig hajlandó folytatni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy sikerüljön megegyezni a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. Ugyanis az uniós vezetők mind tisztában vannak azzal, mennyire „drámai gazdasági helyzet Európában, rosszabb, mint gondolnánk”.

Orbán szerint a magyar gazdaság amúgy relatíve jó helyzetben van, de „ha az eurózóna bajba kerül, mi is szenvedni fogunk”.

Orbán összességében úgy látja, hogy

jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell.

Ezek az alábbiak: a helyreállítási alap nagysága, a támogatások és hitelek aránya, illetve elosztása, a költségvetési visszafizetések és a jogállamiság kérdése.

A miniszterelnök szerint

Magyarország számára még mindig nem méltányos a támogatások mértéke, de legalább már nem „megalázó” a helyzet, ami „matematikailag is abszurd volt” , ugyanis az új tervezetben nem szánnak Magyarországnak nagyságrendekkel kevesebb támogatást, mint a hasonló gazdasági erővel bíró Portugáliának vagy Görögországnak.

A helyreállítási alap nagyságáról és elosztási arányairól szóló, a takarékos és a mediterrán államok között zajló vitájában, amelyet a magyar miniszterelnök Hollandia és Olaszország szembenállasaként jellemzett, 

Magyarország Olaszország pártján áll: oda kell a pénzt küldeni, ahol arra szükség van.

A kormányfő nem helyesli azt sem, hogy a szombaton bemutatott új költségvetési javaslatban kompromisszumos megoldásként bizonyos országok visszatérítéseket kapnának. (A visszatérítési vagy rebate rendszert még az 1980-as években, Margaret Thatcher brit miniszterelnök nyomására vezették be, aki igazságtalannak tartotta, hogy Nagy-Britannia sokat fizet be a közös költségvetésbe, mégse kap vissza az agrártámogatásokból.) Orbán szerint a britek távozásával „meg kell szabadulni rendszertől”, ami egyébként is „a gazdagok privilégiuma”. 

Orbán állítja: az uniós vezetők között „100 százalékos egyetértés van a jogállamiságról”. 

Ha valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, rögtön el kell hagynia az Európai Uniót. Nem anyagilag kell megbüntetni, hanem mennie kell, mert ez a közösség a jogállamiságra épül.

„A piros sarokban Hollandia áll, a kékben pedig Magyarország” – jelentette ki a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó javaslatra utalva, amelyet a kormányfő szerint Charles Michel terjesztett be, de Mark Rutte képvisel a legkeményebben. (A tervezet egyébként az Európai Bizottság többéves munkájának az eredménye, amelyen Michel kompromisszumos álláspontja sokat puhított.)

A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy „nem tudom, utál-e engem vagy Magyarországot a holland kormányfő, de nagyon erősen támad”. Ennek ellenére úgy látja, hogy a kollégájával meg lehetne egyezni, a valódi szembenállás a két ország parlamentje között van, ezért a két országgyűlés között kell párbeszédet tartani.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a jogállamisági feltételrendszerről képviselt álláspontját a kollégái elutasították, ahogy azt a kérését is, hogy a hetes cikk szerinti eljárást minél hamarabb lezárja az Európai Unió Tanácsa. De ő továbbra is küzdeni fog azért, hogy a politikai és a gazdasági kérdéseket szétválasszák. Emellett idő kell ahhoz, hogy egy újabb jogállamisági mechanizmust állítsanak fel, az olyan kifejezéseket, mint hogy „általános hiányosságokat” pontosítani kell. A miniszterelnököt a kommunista rezsimre emlékezteti, hogy a javaslatban a „bűn elkövetése előtt” , a gyanú miatt büntetni lehet. (A megelőzésre uniós dokumentum akkor is szankciókat vezetne már be, ha erős a jogállamiság megsértésének a megalapozott gyanúja felmerül.)

A kormányfő azt is felvetette a tárgyalások során, hogy a

A kollégái ezt a gondolatot is elvetették, de Orbán újra napirendre fogja vinni.

A miniszterelnök összességében úgy látja, hogy eddig csak keveset hajtott végre a magyar parlament döntéséből. 

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!