Jelenlegi formájában nem fogadja el a tagállami vezetők közötti politikai megállapodást az Európai Parlament, a parlamenti hozzájáruláshoz módosításokra van szükség – ez a lényege annak az állásfoglalásnak, amelyet az EP 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett fogadott el. A Európai Parlament csütörtökön délelőtt tárgyalta a témát, a vitáról szóló beszámolónkat itt olvashatják.

Parlamenti aggályok

A dokumentum főbb megállapításai a következők:

• Ugyan a rövid távú gazdasági helyreállítás szempontjából kedvező a megállapodás, de a hosszú távú költségvetés megvágása elfogadhatatlan.

• Biztosítani kell a Helyreállítási Eszköz demokratikus ellenőrzését.
• Elengedhetetlen, hogy az Unió kötelezettséget vállaljon új költségvetési bevételi források bevezetése mellett.
• A költségvetési kifizetéseket a jogállamiság tiszteletéhez kötő, egyértelmű mechanizmusra van szükség.

• A képviselők készek visszatartani a parlamenti jóváhagyást, ha nem sikerül javítani a megállapodáson.

Ahhoz, hogy a következő hétéves költségvetéssel és a 750 milliárd eurós helyreállítási alappal kapcsolatos jogszabályok életbe léphessenek, mindenképpen szükség van az Európai Parlament hozzájárulására is, más szóval az EP-nek vétójoga van ebben a kérdésben, s úgy tűnik, hajlandóak is élni ezzel. Az állásfoglalás tartalmazza többek között azt, hogy a Parlament nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával; álláspontjuk szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást". A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átállással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan, hirtelen [le fog csökkenni]", 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait".

és nem fog ahhoz „a kész tények előtt meghajol[va]" hozzájárulni. A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik"

A jogállamisággal kapcsolatban az Európai Parlament „határozott sajnálatát fejezi ki", hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében a hosszútávú keretköltségvetés és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő vélemény szerint

Orbán Viktort kicselezték Brüsszelben, mostanra végképp egyértelművé vált, hogy igenis lesz jogállamisági kontroll az uniós pénzek felett, ráadásul szigorúbb, mint azt korábban a Fidesz remélte.

Ujhelyi úgy látja, hogy az EP világos és határozott utat mutatott a jövőorientált célok forrásainak szükséges megnövelésével és a jogállamisági kritériumok megerősítésével kapcsolatban. "Orbán Viktor hiába igyekszik népmesei hősként mutatni magát, jelenleg inkább hasonlít a Gyalog Galopp című film vesztes fekete lovagjára" - tette hozzá.

A Fidesz nem támogatta a többségi álláspontot

  A Fidesz EP-frakciója közleményben tudatta, hogy képviselői nem szavazták meg az állásfoglalást. Véleményük szerint “az EP balliberális többsége által támogatott állásfoglalás az európai polgárok érdekeivel szemben meg akarja torpedózni a történelmi megállapodást, újra napirendre akarja erőltetni a tagállamok politikai zsarolását lehetővé tevő ún. jogállamisági mechanizmust, mindezekkel késleltetné az Európai Unió válság utáni gazdasági felépülését szolgáló pénzügyi csomag elfogadását.” A Fidesz képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy “a magyar miniszterelnöknek hosszú és nehéz tárgyalások során sikerült elérnie, hogy Magyarország 3 milliárd euróval több kohéziós forráshoz juthat a következő uniós költségvetésből”. Később úgy fogalmaztak:

Hazánk – a magyar miniszterelnök következetes, kemény és bátor tárgyalásainak köszönhetően – a legnagyobb sikert elérő országok szűk csoportjához tartozik.

A következőkben az EP delegációja és a német elnökség megkezdi az egyeztetéseket. Mindez azt is jelenti, hogy várhatóan októberben az állam- és kormányfőknek ismét napirendre kell tűzniük a témát, még mielőtt az Európai Parlament kimondaná a végső szót a költségvetési javaslatok támogatásával vagy elutasításával kapcsolatban.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !