Index Vakbarát Hírportál

Most Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában van a belső határokon ellenőrzés. Ezeket még a 2015-ös migránsválság nyomán vezették be és folyamatosan meghosszabbították. Franciaország pedig folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést. Az Európai Parlament egy állásfoglalást fogadott el arról, hogy első alkalommal ne hat, hanem csak két hónapra lehessen bevezetni és kettő helyett összesen egy évig lehessen hosszabbítást elrendelni.

Az Európai Parlament első olvasatban megszavazta a közúti árufuvarozásra vonatkozó úgynevezett mobilitási csomagot, amelynek három eleme van: a sofőrök kiküldetésére, a sofőrök pihenőidejére és a „kabotázsra” (azaz amikor a külföldi fuvar után a fuvarozó a visszaúton a külföldi országban helyi fuvarokat teljesít) vonatkozó szabályok.

Arról döntöttek most a képviselők, hogy milyen álláspontot képviseljenek a tagállamok szakminisztereivel folytatott egyeztetés során.

A hivatalos álláspont szerint az Európai Parlament a kabotázs keretében elvégzett fuvarokra három napos időkorlátot akar felállítani és kötelezővé szeretnék tenni a határátlépés rögzítését a jármű tachográfjában. Azt is támogatták a képviselők, hogy a rendszerszerű kabotázs elkerüléséhez a kamionoknak 60 órát saját országukban kellene tölteni, mielőtt újabb kabotázsra indulhatnak.

Az Európai Bizottság kedden számba vette, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére jogállamiság nyomon követésére, értékelésére és védelmére az Európai Unióban. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve pedig kijelentette, hogy jobban elő kell mozdítani az unióban a jogállamiságot, már korán ki kell küszöbölni a kockázatokat, meg kell előzni a jogállamiság megsértését, és hatékonyabban kell fellépni, ha ilyen esetek fordulnak elő az EU-ban.

„Ha egyetlen tagállamban gond van, akkor gond van az egész unióban" – fogalmazott Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke. „Az EU egészének működése függ attól, hogy valamennyi tagállamban érvényesül-e a jogállamiság. Itt az ideje, hogy valamennyi uniós intézmény, a tagállamok, a különböző hatóságok és az érdekelt felek közösen végiggondolják, hogy miként lehet megőrizni és támogatni a jogállamiságot az unióban” – mondta.

Jövő héten hétfőn, Milánóban alakulhat meg az a bevándorlásellenes európai pártszövetség, amelynek szükségességéről a magyar miniszterelnök is folyamatosan beszél. Mint arról beszámoltunk, Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, a kisebbik olasz kormánypárt, a Liga vezetője „Népek és Nemzetek Szövetsége” néven hívná életre ezt a csoportosulás.

Az eseményre a Die Presse értesülései szerint a Fidesz is meghívást kapott, Salvini ugyanis régóta udvarol a magyar kormánypártnak. Ugyanakkor a Népszava fideszes forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Orbán Viktor és a Fidesz nem vesz részt ezen a találkozón. Ennek fényében érdemes felidézni, hogy a Fidesz-kormány tevékenységét vizsgáló néppárti bizottság egyik tagja, Hans-Gert Pöttering azt mondta kedden egy brüsszeli rendezvényen, hogy ha a közös értékek elvesznek, vagy az érdekek mögé szorulnak, akkor egyenes út vezet a politikai és morális megsemmisüléshez. Sőt, azt is mondta, hogy az a konzervatív párt, amelyik nem tagja az Európai Néppártnak, nem játszik fontos szerepet Európában.

Halmai Katalint, a Népszava tudósítóját választották meg a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtószövetség (API) elnökének kedden délután. Az API képviseli a Belgiumban dolgozó, elsősorban az Európai Unió és a NATO intézményeihez akkreditált több száz nemzetközi médiamunkás érdekeit. Ő a második nő, aki betölti ezt a tisztséget, és az első kelet-közép-európai elnök a szövetség történetében.

Halmai Katalin 2001 óta dolgozik Brüsszelben. Kezdetben a Népszava tudósítója volt, majd öt évig az Európai Parlamentben dolgozott Göncz Kinga szocialista EP-képviselő sajtómunkatársaként. 2015-től a Népszabadságnak írt, a lap bezárásáig. 2017 óta újból a Népszavának tudósít.

Ő volt az, akit Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan kitiltott a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról 2016 decemberében, arra hivatkozva, hogy a Népszabadság már nem működik, ezért nincs hova írnia az újságírónak. Később azt is hozzátette, hogy Halmai Katalin brüsszeli politikai tevékenységét is problémásnak tartja. Halmai akkreditációja a decemberi sajtótájékoztató idején még érvényes volt, és blogot vezetett európai uniós ügyekről.

A Népszabadság megszüntetése után Halmai Katalin igyekezett felhívni a brüsszeli nemzetközi közösség és a civil szféra figyelmét az üggyel kapcsolatos visszásságokra. Felszólalt a lap bezárása elleni brüsszeli tüntetésen, és a sajtószövetség által szervezett egyik konferencián bemutatta a Népszabadság megszűnésének hátterét. Egy blogbejegyzésben akkor azt írta: „Szeretném jelenteni, hogy az utóbbi időben valóban végeztem politikai tevékenységet. Többször is elmondtam nyilvános brüsszeli fórumokon, hogy a Népszabadságot nem üzleti okok miatt zárták be.”

A magyar kormány brüsszeli állandó képviselője hétfőn jóváhagyta az európai határ- és parti őrség megerősítését. Ekkor szavaztak az uniós kormányokat az EU-ban képviselő nagykövetek a javaslatról, amely szélesebb jogkörrel ruházza fel az EU határőrizeti ügynökségét, a Frontexet.

A terv szerint a Frontex személyi állományát 2027-ig fokozatosan tízezer főre bővítenék, a költségvetését 2021 és 2027 között közel megháromszoroznák, a szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. 

Extrém bevándorlási nyomás esetén a Frontex segítene a nemzeti határőrségeknek a menedékkérők fogadásában, a kérelmek elbírálásában, és a védelemre nem jogosultak visszaküldésében.

A magyar kormány otthoni kampánya szeptember óta úgy állítja be a javaslatot, mintha az lenne a célja, hogy segítsen minél több bevándorlót bejutni az EU-ba, és hogy elvegye a határőrizet jogát a tagállamoktól. Az Európai Bizottság többször is cáfolta mindkét állítást. A magyarországi Brüsszel-ellenes kampányra február végén kiadott válaszukban hangsúlyozták, hogy a Frontex a nemzeti határőrséggel együttműködve léphetne csak fel, és az a tagállam irányítaná és felügyelné a Frontex embereit, amelyiknek segítségre van szüksége.

A 105,5 millió euró értékű csomagtól azt várják, hogy lerövidül a járművek menetideje, és biztonságosabb lesz a közlekedés. Napi 90 ezer áthaladó járművet érint a fejlesztés, amelyek elterelése a városközponttól csökkenteni fogja a torlódásokat – írja az Európai Bizottság kedden kiadott közleménye.

Az Európa Tanácsot 47 állam alkotja, az európai országok közül nem tagja Fehéroroszország és a részben Európa területén lévő Kazahsztán. Ugyanakkor tagja a szintén részben európai Törökország. Ez a szervezet rendszeresen közzéteszi jelentését az európai börtönviszonyokról, a tagállamok adatait egy egyetemi kutatókból álló szakértői csoport összesíti. A legfrissebb statisztika a 2018. januári állapotokat mutatja. Hét tagállam nem küldött adatokat: Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Málta, Törökország és Ukrajna.

“Vegyi támadást tervez Belgium Szíriában? Klasszikus orosz álhír-kampány” - ezzel a címmel jelent meg a holland nyelvű belga közszolgálati csatornán, a VRT-n egy összefoglaló arról, hogy iráni és orosz propaganda-oldalak szerint Belgium Észak-Szíriában mérges gázokkal támadna. A cikk hivatkozik a moszkvai Russia Today tudósítására, amit azonnal és azonos tartalommal átvett a teheráni Press TV. Eszerint Viktor Kupchishin vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szíriai megbékélés központjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy Ildib környékén a belga titkosszolgálat, együttműködésben francia titkosszolgálattal, különböző terrorista csoportokkal, valamint a Fehér Sisakosok nevű civil szervezettel, klórtartalmú mérgező gázzal akarja támadni a környékbeli falvak lakosait.

Megegyezett az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács az európai határ- és partvédelmi ügynökség,  a Frontex létszámának bővítésében, tevékenységének kiterjesztésében.

Ez az az intézkedés, amely miatt a magyar kormány tavaly szeptember óta attól tart, hogy korlátozzák Magyarország határőrizet lehetőségeit, és így valójában az illegális migránsok beáramlásának elősegítése válik majd lehetővé. Sőt, ez a kitétel központi eleme volt a Soros-Juncker plakátkampánynak, azt állítva, hogy „gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait”.

Az Európai Unió Bíróságának fel kell gyorsítania az uniós jogot sértő európai uniós tagállamok ellen folytatott eljárásait, az ítéletben kiszabott bírság befizetésére pedig rövidebb határidőt kell kiszabnia – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön, számolt be az MTI.

A bolgár nemzetiségű Evgenyi Tancsev, a bíróság 11 főtanácsnokának egyike szerint határozottabban kell fellépni azokkal az uniós tagállamokkal szemben, amelyek a megadott határidőn túl, vagy hiányosan tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy az uniós szabályozásokat nemzeti jogrendjükbe iktassák. Ezek a tagországok ezzel uniós jogot sértenek – húzta alá.

A jelenlegi elhúzódó, akár évekig tartó eljárási rend lehetővé teszi, hogy a tagállamok hosszabb ideig szankciók nélkül szegjék meg az uniós szabályokat, mondta.

A Szentszékhez tartozó egyetemek és karok eddig csak akkor vehettek részt Erasmus-programban, ha azok képzéseit Olaszország, vagy egy másik uniós állam nemzeti hatósága is elismerte. A más nemzeti hatóságokkal való együttműködés kritériuma pedig jelentősen korlátozta a Szentszékhez tartozó egyetemek csatlakozását az Erasmus-hálózathoz.

Kilencven évvel azután, hogy a Vatikán független, szuverén állam lett a lateráni egyezmény alapján, februárban az olasz állam és a Szentszék megállapodást kötött arról, hogy a Szentszékhez tartozó egyetemek képzéseit és az általuk kibocsátott diplomákat az olasz állam a saját nemzeti egyetemeivel egyező módon elismeri. A megállapodás ezen felül általános lehetőséget biztosít arra, hogy a két állam oktatási rendszere átjárhatóbb legyen.

Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szentszék az Erasmus programban való részvételét, még ha korlátozott módon is, de 2021 előtt megkezdhesse. Így hamarosan akár a Pápai Gergely Egyetem – amelynek tizenhat korábbi pápa volt növendéke – képzései is pályázhatók lesznek a magyar hallgatók és oktatók számára megnyíló ösztöndíjprogramban. Az átmeneti időszakban a Pápai Szent Anzelm Egyetem, a Lateráni Pápai Egyetem és az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem is megnyithatja már kapuit a csereprogram iránt érdeklődőknek.

A jelenlegi tervek között az szerepel, hogy a kezdeti időszakban néhány olyan kísérleti projekt induljon, amelybe a Szentszékhez tartozó, de Olaszország területén található egyetemek is bevonásra kerülnének. Csak Rómában 23 egyetem és egyéb oktatási intézmény található, amely a Szentszék fennhatósága alá tartozik. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció adatai alapján a teljes jogú csatlakozás csaknem ötszáz egyetemet és oktatási intézményt érintene. 

A magyar kormány tavaly októberben új szintre emelte a hajléktalanság kriminalizálását: az alaptörvényt úgy módosították, hogy az egész országban tilos lett az életvitelszerű közterületi tartózkodás, a szabálysértési törvény pedig a kiszabható pénzbírságot cserélte le a szabálysértési eljárásra, amivel akár 60 napra elzárhatják a hajléktalanokat.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő még akkor küldött egy írásbeli kérdést a szociális ügyekkel foglalkozó EU-biztosnak, a belga Marianne Thyssennek. Megkérdezte, hogy mi a bizottság hivatalos álláspontja az új magyar jogszabályról, az összhangban áll-e az uniós szerződések alapját képező európai értékekkel, amelyek őrzése és érvényesítése a bizottság feladata? Arra is kíváncsi volt, hogy a többi tagállamban van-e hatályban a magyarhoz hasonló jogszabály, és hogy vannak-e olyan uniós alapok, amelyek a hajléktalanokat hivatottak segíteni a munkaerőpiacra való visszatérésben, vagy megfelelő lakhatási körülmények biztosításában?

Megosztottá vált a Fidesz EP-frakciója azzal kapcsolatban, hogy Magyarország adóparadicsom-e, vagy sem. Tegnap megírtuk, hogy az Európai Parlament plenáris ülése elé került az a jegyzőkönyv, amelyet egy parlamenti különbizottság készített egy éves vizsgálódás után.

A dokumentumban a többi között javasolják egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozását, európai pénzmosás elleni szervezet felállítását, a több tagállamban működő aranyvízum- és aranyútlevél megszüntetését. Megállapították azt is, hogy hét ország mellett Magyarország is adóparadicsom-szerűen működik, mert a jogrendszere hozzásegíti a nagy cégeket az agresszív adótervezéshez, ami az adózás kijátszásához vezet.

Egyéves vizsgálati eredményét foglalta össze az Európai Parlament pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottsága, a vizsgálat megállapításait tartalmazó jelentést kedden nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament. A bizottságot azért hozták létre, hogy a Luxleaks, Football Leaks, Panama-iratok kapcsán megvizsgálja, a nagy cégeknek milyen lehetőségük van az Európai Unióban az adózás kikerülésére, vagy minimálisra csökkentésére. A dokumentum egy sor ajánlást fogalmaz meg.

Az Egyesült Királyságban 2016. júniusában döntöttek arról, hogy elhagyják az Európai Uniót és két éve azt is lehet tudni, hogy a kilépés napja március 29. Múlt héten sikerült ezt kicsivel meghosszabbítani, így aztán most senki sem tudja, hogy mikortól szűnhet meg a brit EU-státusz. Az elmúlt hetekben, hónapokban az EU-n belül született jó néhány intézkedés arra nézve, hogyan lehetne elkerülni a továbbra sem kizárt rendezetlen brexit esetén a káoszt, de a legfontosabb és legvitatottabb pontban, az ír-északír határ jövőjének kérdésében teljes a bizonytalanság.

Az EU igyekszik megelőzni, hogy a megállapodás nélküli brexit az élet különböző területein kezelhetetlen káoszt eredményezzen. Jelenleg nem tudjuk, hogy az Egyesült Királyság mikor lép ki az EU-ból, de azt láthatóan az EU-csúcson is el akarták kerülni, hogy ez március 29-én, rendezetlen formában történjen meg. Az új határidőkről, és a lehetséges forgatókönyvekről itt írtunk.

Ugyanakkor az elmúlt hetekben az EU elfogadott egy sor olyan rendeletet, amelyek a most is működő szabályozások érvényességét hosszabbítják meg. Ha ugyanis a brexit úgy következik be, hogy nincs érvényes kilépési szerződés, akkor egyik napról a másikra harmadik országnak számít majd az Egyesült Királyság, ahol nem érvényes az uniós jog és mindazok a szabályok, amelyek most természetesek, egyszer csak eltűnnek és nem lesz helyettük semmi.

Csütörtök késő estig vitatkoztak az európai uniós államok vezetői a brüsszeli EU-csúcson, hogy meddig és milyen feltételekkel adjanak haladékot az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására. Az uniós alapszerződés értelmében március 29-én kellenne az Egyesült Királyságnak kilépnie az európai politikai és gazdasági közösségből, azonban a brit parlament, a brit kormány és az unió vezetői nem tudtak megegyezni a kilépés mikéntjéről, és kifutottak az időből.

Miután a brit alsóház ezt múlt héten megszavazta, Theresa May levélben kérte a kilépési dátum módosítását június 30-ig. Az Európai Tanács, az uniós tagállami vezetők testülete kellett, hogy elbírálja a kérést, és csak egyhangúan adhattak halasztást. Bonyolult megbeszélésnek ígérkezett, mert többféle szempontot kellett figyelembe venni, és az EU-s kormányfők is különböző ötletekkel érkeztek a találkozóra.

Végül May eredeti kérését elvetve a következő választási lehetőségekkel kínálta fel a március 29-i dátum elhalasztását az EU, amelyeket a brit miniszterelnök el is fogadott:

• Próbálja meg még egyszer megszavaztatni a kétszer elutasított kilépési megállapodását a brit parlamenttel jövő héten. Ha sikerül, május 22-ig maradhat az Egyesült Királyság az EU-ban. Ez elég idő ahhoz, hogy mindegyik tagállamban és az Európai Parlamentben is ratifikálják a kilépési megállapodást.
• Ha nem sikerül átvinnie a kilépési megállapodást, akkor is haladékot kapnak a britek április 12-ig, addig kell jeleznie az Egyesült Királyságnak, mit szeretne lépni.

Az Európai Tanács megint hangsúlyozta, hogy nem nyitják újra a korábban kialkudott, és az EU 27 tagországa által elfogadott megállapodásról a tárgyalásokat. Ezen kívül jóváhagyták a Theresa May által múlt hétfőn Strasbourgban elért kiegészítéseket az eredeti megállapodáshoz.

Ha nem sikerül elfogadtatni jövő héten harmadszor sem a megállapodást, akkor lényegében az uniós vezetők azt ajánlották fel Maynek, hogy április 12-ig válasszanak, mit szeretnének jobban:

1. kiesni az EU-ból megállapodás nélkül, rendezetlen formában,
2. maradni tovább hosszabb időre, és kitalálni valami teljesen újat. 

Ha úgy döntenek, hogy hosszabb ideig maradnak, készüljenek föl a május 23-26. között tartott európai parlamenti választás megrendezésére. A britek mostani állás szerint ugyanis nem vesznek részt az EP-választáson, a helyeiket már szét is osztották a többi tagország között. Április 12-ig tudnák legkésőbb jelezni, hogy ha mégis választást kellene náluk is tartani.

Ha nem kapnak halasztást a britek, és nem fogadnak el megállapodást sem, akkor március 29-én rendezetlen formában, egyik napról a másikra esnek ki az EU-ból. Ez komoly káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de az EU is láthatóan el akarta kerülni ezt a forgatókönyvet.

Április 9-én folytatódik a tagállamok tanácsában a Magyarországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás. Ez derült ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában az EU soros elnökségét ellátó Románia kormányának képviselőjének beszámolójából.

Az eseményen ott volt Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is, aki elmondta, hogy a helyzet nem javult, sőt, újabb gondok is felmerültek Magyarországon. Kiemelte a magyar kormány támadását az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és az uniós intézmények ellen.

Timmermans leszögezte, nincs semmiféle konspiráció bevándorlók Európába hozatala kapcsán, és a magyar emberek megérdemlik, hogy tudják az igazságot. Ezért a Bizottság tájékoztatta a magyar közvéleményt. Timmermans érintette még a túlóratörvényt (ő rabszolgatörvénynek nevezte), a kormánybarát sajtó koncentrációját és a Közép-Európai Egyetem részbeni kényszerű elköltözését, amire az EU történetében még nem volt példa.

Három „bölcs” vizsgálhatja, hogy betartja-e a Fidesz a saját politikai családja, az Európai Néppárt követeléseit – döntött a csoport közgyűlése. Orbán Viktor az ülés után arról beszélt, hogy kompromisszumot kötöttek „az osztrák forgatókönyvvel”, vagyis a módszerrel, amit korábban Ausztriára is alkalmaztak. Noha a belföldi kormányzati kommunikáció igyekszik elhitetni, hogy éppen a Fidesz kezdeményezésére történik mindez, valójában alig egy hete még hallani sem akartak az eljárásról. Az eredmény ráadásul kétesélyes.

Az Európai Egyesült Államok koncepciója az egyik legfontosabb történelmi kérdés – ezt mondta magyar újságíróknak Brüsszelben, az Európai Parlamentben Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció EP-listavezetője szerint kemény ellenszélben kell Magyarországon erről beszélni, azonban Európa egysége és erejének növelése érdekében ez az egyetlen járható út.

A Fidesz néppárti tagságának felfüggesztését tartaná a legjobb megoldásnak Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke. A német kereszténydemokrata párt a legnagyobb és legbefolyásosabb tagja az Európai Néppártnak, a pártcsaládon belül a legtöbben eddig is arra vártak, hogy megismerjék a CDU álláspontját. Annegret Kramp-Karrenbauer német hírportálok szerint többek között azt mondta, hogy 

Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen a Fidesz Európai Néppártban betöltött tagságáról szóló szavazás előtti napon hozta nyilvánosságra és küldte el az újságíróknak Manfred Weber, a jobbközép konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje saját javaslatát a jogállami kritériumrendszerről. A tervezet vasárnap már megjelent a Frankfurter Allgemeine Zeitungban németül, a rövidített változat franciául a L'Opinionban és angolul az EUobserverben olvasható. Weber ezt a munkát Udo di Fabióval, a német alkotmánybíróság korábbi bírájával együtt jegyzi. A német változatot Orbán Viktor fotójával illusztrálták.

„Még az Európai Unión belül is nyomás alá került a jogállam és a demokrácia” – ezt írja Manfred Weber rögtön eszmefuttatásának elején, majd meg is említi, hogy Lengyelország és Magyarország ellen már folyik az uniós alapokmány hetes cikkelye szerinti eljárás. A német politikus aggódik amiatt, hogy az utóbbi időkben egyre több támadás éri a demokráciákat. Így ír erről: „Úgy tűnik, hogy az uniós jog megsértése, a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségével szembeni politikai manőverek és az alapvető jogokkal szembeni laza hozzáállás aláássa az európai jogállamiságot.”

Azzal sem elégedett, hogy míg a csatlakozó államokkal szemben szigorúak a demokratikus normákkal kapcsolatos kritériumok, addig a már tag országok ellenőrzése sokkal nehezebb. Az egyetlen eszköz erre a már említett hetes cikkes eljárás, azonban Weber szerint ez olyan, mint egy nagyon nagy fegyver: nem túl pontos és nehezen kezelhető. Ráadásul nehezen megfogható feltételeket fogalmaz meg, Weber szerint a problémák egyértelműbb leírására van szükség. Sőt, azt is el kell kerülni, hogy például két tagállam „bevédje” egymást és kölcsönösen megvétózza a másikkal kapcsolatos eljárást, mint amire a lengyel és a magyar kormány készen áll.

2017-ben 25 300-an veszítették életüket közlekedési balesetben az uniós országok területén. Ez a szám 2002-ben még 54 ezer volt, ami 50 százalékos esést jelent, a tendencia pedig folyamatosan javul. Ugyanakkor míg 2010-ig 22 500-zal haltak meg kevesebben az utakon, addig a következő nyolc évben csak 6200-zal, vagyis húsz százalékkal csökkent az áldozatok száma 2010 és 2017 között. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy az egyes országokban milyen a baleseti statisztika és azt is vizsgáljuk, hogy van-e összefüggés a halálos kimenetelű balesetek és az országokban elhelyezett traffipaxok száma, illetve az autók átlagéletkora között.

Az Eurostat adatai szerint a halálos balesetek szempontjából a két véglet Románia és Svédország. Egymillió lakosra vetítve 2017-ben Romániában 98-an, Svédországban pedig 25-en veszítették életüket. A románok mögött nem sokkal maradnak le a bolgárok (96), aztán jönnek a horvátok (80), majd a lengyelek (75) és a lettek (70).

Az EU-s átlag 50 halálos áldozat/egymillió lakos, 16 tagállam van az átlagon vagy afölött. Ahogy említettük, a svédeké a legjobb mutató, őket követi az Egyesült Királyság (27), Dánia (32) és Hollandia (31).

Számos téma szerepelt az uniós külügyminiszterek napirendjén, ezzel azonban nem lehetett túljárni a magyar diplomácia eszén, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis szinte kizárólag az ENSZ migrációs paktumának szentelte sajtótájékoztatóját. Az egyetlen téma, ami a napirenden is ott volt, és a miniszter is érintette, az a Kína és az EU közötti kapcsolatokról szóltak, ugyanis április 9-én EU-Kína csúcstalálkozó lesz.

Szijjártó Péter nem mulasztotta el, hogy az uniós partnerek orrára koppintson, szerinte a nagy tagállamoknak nem ártana önvizsgálatot tartani, amikor az EU és Kína közötti kapcsolatos kiegyensúlyozásáról beszélnek, merthogy Magyarország ebből mindössze 1,3 százalékban részesedik. Hozzátette: be kell látni, hogy számos területen a kínai nagyvállalatok sokkal versenyképesebbek mint a nyugat-európai vagy az észak-amerikai nagyvállalatok, példaként említette az 5G technológiát.

A múlt héten Magyarországon járt Kenneth Roth, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet ügyvezető igazgatója, számolt be erről a Hvg.hu. Éppen azon a napon volt itt, amikor Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje – miután találkozott a CEU vezetésével – Orbán Viktort kereste fel, akivel a Fidesz néppárti tagságáról, illetve Weber hárompontos ultimátumáról beszéltek.

Kenneth Roth szintén volt a CEU-n, találkozott aktivistákkal, újságírókkal és civil szervezetekkel. Majd egy videóban üzent az Európai Néppártnak, szerinte legfőbb ideje kizárni a Fideszt a pártcsaládból. Azt is hozzátette, hogy Weber ultimátuma nem a probléma gyökerével foglalkozik. Az igazi gondot szerinte a következők jelentik: Orbán Viktor és rendszere aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét, veszélyezteti a bíráskodást, korlátozza az újságírókat, a civil szervezeteket, akadályozza a korrupciós ügyek feltárására irányuló nyomozásokat, az úgynevezett illiberális demokrácia nevében.

Valószínűleg sírógörcsöt fognak kapni azok a brit kutya-macska-vadászgörény tulajdonosok, akik az Európai Unióba szeretnének utazni a közeljövőben, de nem számoltak azzal, hogy az Egyesült Királyság kormánya/pártjai/parlamentje képtelenek eldönteni, hogyan lépnének ki az EU-ból. Egyelőre ott tartunk, hogy a múlt héten a brit alsóház megszavazta, hogy a kilépés eredeti, március 29-i dátumának elhalasztását kéri az EU-tól.

Erről az a csütörtök-pénteki EU-csúcson dönthetnek a tagországok, habár egyelőre még az sem világos, hogy Theresa May egy néhány hónapos, rövidebb, vagy egy hosszabb halasztást kér majd. A rövidebb verzió akkor jönne, ha az alsóház váratlanul mégis ratifikálná May megállapodását a kilépés feltételrendszeréről, amit már kétszer kaszáltak el korábban. Ha azonban nem sikerül elfogadni megállapodást, és esetleg nem kapnának halasztást sem, akkor alapesetben március 29-én megállapodás nélkül, rendezetlen formában esnének ki az EU-ból.

Így nő a veszélye annak, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek az emberek a mindennapi ügyintézések kapcsán.