Index Vakbarát Hírportál

Magyarázkodásra kényszerült Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz néppárti elnöke. A politikus az olasz Radio24-nek nyilatkozott többek között Benito Mussoliniről. Tajani azt mondta, hogy „mielőtt háborút hirdetett volna (mármint Mussolini) az egész világ ellen, s követte volna Hitlert, mielőtt bevezette volna a rasszista törvényeket, tett pozitív dolgokat is, infrastruktúrát épített az országban. Utakat, hidakat és sportlétesítményeket épített, s sok mocsarat is lecsapolt. Ha a konkrét tényeket nézzük, nem mondhatjuk, hogy semmit sem ért el.”

Az EP elnöke, a Forza Italia korábbi alelnöke azt is elismerte, hogy Mussolini „nem volt a demokrácia bajnoka” és a zsidótörvényeket is őrültségnek nevezte.

Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazott egy dokumentumot, amelyet követően megkongatták a vészharangot a Fideszben. Először Gál Kinga, EP-képviselő adott ki egy közleményt, a következő felütéssel: „Felháborító, hogy az EP bevándorláspárti többsége a migránsok behozatalára szánja a háromszorosára növelt alap nagy részét, ahelyett, hogy megpróbálná megállítani azt.” Halász János fideszes szóvivő nem sokkal ezután már Budapesten tartott sajtótájékoztatót, ahol mindezt így kommentálta: „Így árusítják ki Európát, Európa biztonságát és keresztény kultúráját. Brüsszelben minden a Soros-terv szerint zajlik: több pénzzel, migránsvízummal, a gazdasági bevándorlás legalizálásával és kvótával készülnek a migránsok tömeges betelepítésére.”

Március 21-22-én uniós csúcstalálkozó lesz, a tervezett napirendről több mint egy hete mi is beszámoltunk, kiemelve, hogy hosszú idő óta először nem lesz szó a migrációról, még akkor sem, ha a magyar kormány ezt akarja láttatni. És még egy dolog nem volt a napirenden: a brexit. Ez utóbbi azonban minden bizonnyal téma lesz, és ezt nem befolyásolja, hogy most nem tudjuk, milyen körülmények között. Az Európai Parlamentben szerdán tartották azt a vitát, ahol a következő EU-csúcs témáiról beszélgettek – hivatalosan. Gyakorlatilag azonban csak a brexit került szóba.

Kedden este a brit alsóház másodszor is nagy többséggel elutasította Theresa May brit kormányfőnek a kilépés feltételrendszeréről az EU-val közösen elfogadott megállapodását. Így a brit képviselők szerda este előbb a rendezetlen kilépés elutasításáról, csütörtökön pedig arról szavazhatnak, módosítani akarják-e a kilépés március 29-i dátumát. A brexitfolyamat aktuális állásáról itt írtunk bővebben .

A jogállamiságról gyakran esik szó az EU-ban, ez Magyarországról eléggé jó látszik. Ugyanakkor ezek a viták meddőnek és unalmasnak tűnnek.

A legnagyobb probléma, amit látunk Európában, hogy a jogállamisági vita pártpolitikává vált. Pedig a jogállamiság az az alap, melyen az Európai Unió nyugszik. Ha Európában nincs sajtószabadság, független bírósági rendszer, akkor elveszítjük azt az Európát, amelyért küzdünk. Ez a kulcskérdés, a jogállam a mi társadalmunk tartópillére.

Sokszor hallom azt, hogy ez a vita Magyarországgal kapcsolatban a migráció miatt van. Ez hazugság. Nem értünk egyet azzal, hogyan kezeljük a migrációt, nincs politikai egyetértés, nincs meg a többség ahhoz, hogy komoly lépéseket tegyünk, de ez az, ahogy a demokrácia működik.

Elképzelhetetlen, hogy a választásokig kizárják a Fideszt

– ezt mondta egy neve elhallgatását kérő, egyébként a Fidesszel szimpatizáló néppárti EP-képviselő az Indexnek Brüsszelben pár napja. Azt mondta, viták lesznek, aztán majd mindkét fél enged egy keveset.

A Néppárt nem teheti meg, hogy elengedi a Fideszt, nem csak azért, mert szükség van a 13-14 várható mandátumra, hanem mert ezzel együtt jár 3-4 határon túli magyar képviselő lojalitása is, ezzel az akár 18-as létszámmal a Fidesz a Néppárt 3-4. legnagyobb ereje lehet. Az EP-frakció azonban nem ugyanaz, mint a párt, mégis a képviselőcsoporton belüli erőviszonyokon lehet a legkönnyebben lemérni, hogy milyen mozgásokra számíthatunk.

„Orbánisztán vagy az Európai Unió – ez a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak” – jelentette ki Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő Brüsszelben magyar újságíróknak, az Európai Parlament épülete előtt. Ujhelyi mögött aktivisták sorakoztak fel, akik a sajtótájékoztató alatt „Stop Orbán” feliratú, piros lapot tartottak a magasba. Ujhelyi bejelentette, hogy az MSZP és a Radikális Európai Demokraták a határon túl élő magyarok körében intenzív kampányba kezd a választási részvétel érdekében, európai társszervezeteikkel együtt. “Szeretnénk azt a több százezer magyar honfitársunkat megszólítani, akik Európában élnek és onnan látják, hogy az, ami Magyarországon zajlik, az eltávolítja hazánkat az európai közösségtől és nem annak részeként tekinti a következő évtizedekben” – jelentette ki Ujhelyi.

Ahogy telnek a napok és közeledik március 29-e, a britek kilépése az EU-ból, úgy csökken az esélye a rendezett brexitnek, vagyis amikor az Egyesült Királyság és az Európai Unió szerződéses keretek között mond búcsút egymásnak.

Nincs olyan területe az életnek, amelyre nézve egy “no deal” nagy könnyebbséget jelentene a kontinens és a szigetország közötti kapcsolatokban. Legutóbb azt próbáltuk feltérképezni, hogy a légiközlekedésben milyen változások lehetnek, egyáltalán: összeomlik-e az európai légiforgalmi rendszer.

Most azt nézzük meg, hogy a vállalkozásoknak mire kell odafigyelniük, ha nem akarnak március végén megoldhatatlan kérdésekkel találkozni, bár erre még az alapos előkészületek sem jelentenek garanciát. Megkérdeztük a Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy milyen tanácsokkal látják el a tagjaikat, egyáltalán, tudják-e, hogy mit kellene mondaniuk a vállalkozóknak. A Kamara válaszából egyértelműen kiderült, hogy bíznak a rendezett feltételek mentén történő kilépésben, ugyanakkor az nem derült ki, hogy az ellenkező esetre van-e tervük. Ezt írták kérdésünkre:

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan nyomon követi Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének folyamatát, amelynek végleges mechanizmusa napjainkig nem ismert. A brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás elfogadásának hiányában a kereskedelmi ágazatot érintő hatásokról az MKIK egyelőre nem kíván állást foglalni. Szakmai álláspontunk, hogy amennyiben megszületik a Brexit pontos és végleges feltételrendszere, annak ismeretében, arról tájékoztatni fogjuk szervezetünk vállalatait, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy tagjainkat felkészítsük a várható változásokra, és a megfelelő, mindenkor aktuális információkkal lássuk el őket.”

Az Európai Tanács az unió legfelsőbb szintű szerve, az állam- és kormányfők tanácsa, amely általános politikai iránymutatást ad arra nézve, hogy az egyes területeken milyen jogalkotási folyamatokat kell végrehajtaniuk az uniós intézményeknek. Magyarországot 2010 óta Orbán Viktor képviselői ezen a fórumon. Az EiT-nek évente legalább négy rendes ülése van, de a gyakorlatban még ennél jóval többször találkoznak a tagállami vezetők.

Nem változott a Fidesz-KDNP-nek jósolt képviselői helyek száma, változatlanul 13 mandátumon áll a magyar kormánypárti koalíció. Ugyanakkor a Jobbik négy helyett most csak három székre számíthat, a Demokratikus Koalíció pedig egy helyett kettőre. Nem változtak az MSZP-Párbeszéd kilátásai, három mandátumon állnak. Más párt nem érte el a bejutási küszöböt az EP második mandátumbecslése szerint.

Ami az európai listákat illeti, az Európai Néppárt továbbra is messze a legerősebb frakció lehet, bár 184 helyett csak 181 képviselői széket jeleznek nekik. Nem változott a Szociáldemokraták (135) és a Liberálisok (75) támogatottsága.

Még a történelem során első alkalommal megrendezett EU–Arab Liga csúcstalálkozó is a Brexit jegyében zajlott az elmúlt napokban. A brit kilépésről szóltak a kétoldalú találkozók, erről kérdezték az uniós kormányfőket és mindenki várt valami nagyszabású bejelentést, ami természetesen nem történt meg. Ezzel párhuzamosan azonban több területen már egyrészt tényként kezelik a megállapodás nélküli brexitet, másrészt készültek/készülnek az átmeneti szabályozások.

Akik szerint el kell kerülni a „no deal” kilépést, azok is azt szorgalmazzák, hogy legalább az időhúzás érdekben legyen valamilyen átmeneti időszak, amelyre a jelenlegihez hasonló feltételek érvényesek. Ide tartozik például a légiközlekedés: teljes katasztrófát és káoszt jelentene a személy- és árufuvarozás terén, ha március 29-e után Nagy-Britannia egyszer csak harmadik államnak számítana az EU-s országok vonatkozásában. Például vámokat kellene fizetni, szigorítani kellene a beutazási feltételeket, és ez persze csak a jéghegy csúcsa, sok olyan cégjogi, kereskedelmi szabályozás van, amelyek az EU-n belül napi rutin mellett működtek, de ezeket a szálakat most el kell vágni a britektől.

„Mivel az EU migrációs politikájával kapcsolatban számos félreértés, tévhit terjedt el, fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk néhány dolgot” – írja az Európai Bizottság (EB) egy hétfőn kiadott közleményben, amelyben érthetően és tömören összefoglalják a tényeket hét olyan témáról, amelyekről a kormány évek óta tudatosan félrevezető híreket terjeszt Magyarországon.

„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül” – szögezik le a legelején. Aztán kiemelik, hogy az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítani az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.

Továbbra is feszült a hangulat az Európai Néppárton (EPP) belül az új magyar plakátkampány miatt. A Népszava nyomán az Index is beszámolt róla, hogy a svéd Gunnar Hökmark azt kezdeményezte, tartsanak rendkívüli frakcióülést már a jövő héten a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló kampány miatt. A képviselő levelét Manfred Webernek, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjének címezte, aki egyben a pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztére.

Hökmark azt írja, hogy Orbán a cselekedeteivel az eddigi vörös vonalakon túl újabbakat lépett át. A svéd politikus megítélése szerint antiszemita hangvételű a Soros–Juncker plakát, amellyel az EU-t a magyar nép ellenségének szeretnék feltüntetni. Úgy fogalmaz: „Ez a legrosszabb populizmus.” Sőt: ez egy olyan támadás, amit Marine Le Pen, vagy Putyin is elkövethetett volna, és semmiképpen sem egy olyan politikai partner akciója, mint aki az „egyes egyének, a szabadság, a tolerancia, a nyitott társadalom és az erős Európa” iránt elkötelezett.

Tavaly novemberben sajtótájékoztatón jelentette be Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, hogy írásbeli kérdéseket tesz fel Jean-Claude Junckernek az úgynevezett migránskártyák ügyében (a kártyák politikai vonatkozásairól itt, a menekültügyi-segélyezési vonatkozásairól itt írtunk hosszan). Ezek a kártyák nemzetközi segélyprogram keretében menekülteknek és menedékkérőknek biztosítanak pénzt napi szükségleteik ellátására.

A 12 kérdés között szerepelt az, hogy uniós forrásokból mennyi pénzt töltöttek fel ezekre a kártyákra, milyen megfontolás alapján tették mindezt, a kártyáknak hány formája létezik, mennyi kártyát osztottak még ki és még mennyit terveznek. Azt is megkérdezték, hogy helyesnek tartják-e Brüsszelben azt, hogy ezeket a pénzeket a migránsok embercsempészekre költik, vagy a terrorizmust finanszírozzák belőle.

1. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát

Közel három éve annak, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság előállt a dublini rendszer reformjával. A tervezet a menekültügyi eljárásról szól, tehát a migránsok kisebb részéről, noha 2015–2016-ban azok voltak többségben, akik háború elől menekülve érkeztek Európába.

A dublini szabályozásnak az a lényege, hogy az az ország bírálja el a menekültkérelmet, ahol a menedékkérő először érte el az EU területét. És ez a rendszer omlott össze – a leglátványosabban Görögországban –, amikor naponta ezrével érkeztek menekülők. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megbirkózni a határaira nehezedő nyomással, és a menekültügyi rendszere túltelítődött, akkor a többi tagállam egy kvóta alapján vállalja át a menedékkérelmek egy részének elbírálását. Ezt a javaslatot kisebb-nagyobb módosításokkal, több mint két évvel ezelőtt elfogadta az Európai Parlament is. Anélkül azonban, hogy a tagállamok is beleegyeznének, egyetlen sor sem léphet életbe a rendelkezések közül.

Márpedig a tagállami vezetők – például a magyar vétó miatt – nem tudtak megállapodni. Az állam- és kormányfői találkozókon kezdetben még volt szándék arra, hogy egységet alakítsanak ki, de ez egyszer sem sikerült, így aztán egyre kisebb teret kapott a napirendekben. Egy idő után általában már csak az szerepelt az EU-csúcsok következtetéseiben, hogy tovább kell dolgozni a közös megoldás érdekében.

Ahogy kopott ki a téma a csúcstalálkozókról, úgy vált egyre hangosabbá a magyar miniszterelnök szólama, hogy a brüsszeli bürokraták ismét le akarják nyomni a kötelező kvótát a tagállamok torkán. Orbán Viktor már 2017 nyara óta nem tart Brüsszelben a csúcsok után sajtótájékoztatót, általában a Facebookon üzeni meg, hogy nagy volt a nyomás, de sikerült megvédeni a magyar érdekeket. Miközben a kvótarendszert tulajdonképpen már mindenki eltemette, semmi esélye annak, hogy belátható időn belül elkészüljön az új szabályozás.

Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága elsősorban azért vette napirendjére a magyarországi média helyzetét, mert szerették volna tudni, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megléte milyen hatást gyakorol a sajtó többszínűségére.

Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója azt mondta, hogy legutóbbi 2017-ben készült átfogó jelentés a magyar sajtóról.

Abbamonte szerint a legsúlyosabb gond az volt már akkor is, hogy az állam hogyan csatornázza be a támogatásokat, és mivel független sajtót ettől lényegében megfosztják, mindez piactorzulást jelent. Hozzátette azt is, hogy önmagában az a tény, hogy tucatnyi tulajdonos mintegy 470 médiumot ajándékozott a KESMA-nak, cégegyesülésként nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, mert nem érte el a rendeletben meghatározott értékküszöböt.

Nincsen szó nyílt konfliktusról vagy háborúról Magyarország kormányával, az Európai Bizottságnak azonban kötelessége reagálni, amikor a magyarokkal „valótlanságokat, alternatív tényeket” közölnek – mondta szerdán az Európai Bizottság szóvivője.

Margarítisz Szkínász az EU-s javaslattevő testület sajtótájékoztatóján mondta ezt egy kérdésre válaszolva. Az MTI beszámolója szerint a szóvivő arra utalt, hogy kedden egész nap ide-oda mondogattak egymásnak az Európai Bizottság és a magyar kormány képviselői azzal kapcsolatban, hogy a kormány tájékoztató kampányt indít a bevándorlás elősegítéséről szóló brüsszeli tervekről. A kampányhoz a magyar kormány a Facebookon közzétett egy plakátot, amelyen a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látszik, alatta pedig három állítás szerepel: hogy Brüsszelben be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

„Nem fogunk habozni, hogy tényekkel válaszoljunk mindenre, amit hamisan állítanak be a magyarok előtt, ezt kötelességünknek érezzük” – jelentette ki Margarítisz Szkínász. Hangsúlyozta, a testület a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampánya keretében két éve kiküldött nemzeti konzultáció akkor tévesnek és félrevezetőnek nevezett állításaira is saját válaszokkal állt elő.

Kedden az Európai Bizottság dezinformációnak minősítette a magyar kormány új tájékoztató kampányának anyagait, és cáfolták az állításokat. Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke személyesen fejtette ki, hogy értetlenül áll azelőtt, hogy Magyarországon a kormány állami pénzből valótlanságokat terjeszt. Jean-Claude Juncker kedden este azzal reagált, hogy hazugságokkal nem nagyon lehet mit kezdeni, és felvetette, hogy a Fidesznek ideje lenne kilépnie a demokratikus elveket hirdető Európai Néppártból. Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul Twitteren ítélte el az új kampányfogást.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a magyar kormány megfogalmazta a most vitatott állításokat, ezek és hasonlók korábban többször is szerepeltek a migrációellenes kampányban. Az Európai Bizottság ezekre is reagált, de sokkal később, sokkal kevésbé látványosan, és sokkal hivatalosabb formában, mint most. Ezúttal saját ellenplakátot is készítettek rögtön másnap, ahogy a kormány anyaga kikerült az internetre. Nehéz nem arra gondolni, hogy azért lépett szokatlanul gyorsan a brüsszeli testület, mert most, eddig példátlan módon, személyesen Jean-Claude Juncker került a kormány kampányának célpontjába.

Korábban több magyar néppárti európai parlamenti (EP) képviselő is arról beszélt, hogy a Fidesz megállapodott a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszatekerik a kampányt, hogy ezzel segítsék a pártcsalád többi tagjának a választásra való felkészülését. Úgy tűnik, hogy vagy azoknak volt igaza, akik tagadták, hogy lett volna ilyen megegyezés, vagy pedig ha volt, akkor a Fidesz most felrúgta.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is megszólalt a botrányban, ami abból kerekedett Brüsszelben, hogy a magyar kormány hétfő este bejelentette: tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről, és a hírhez mellékelt egy plakáttervet, amelyen Soros György és Juncker nevetnek egymás mellett. A poszteren az szerepelt még, hogy Brüsszelben be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait, és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

Kedden délben hivatalos közleményben cáfolta ezeket az állításokat az Európai Bizottság, és elítélte a kormány lépését, hihetetlennek nevezve, hogy egy összeesküvés-elmélet mindennapos közéleti téma lett Magyarországon. A közleményt kedden délben felolvasta a Bizottság vezető szóvivője, és a Twitteren is megosztották, a Bizottság saját készítésű plakátjával együtt, amelyen az állt: a magyaroknak joguk van tudni, hogy mi a tény, és mi a fikció. 

Délután az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans is értetlenségét fejezte ki. Nem fér a fejébe, hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány hivatalos weboldalán olyan állításokat terjeszt, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal – fogalmazott.

A magyar kormány hétfő este bejelentette a Facebookon , hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. A hírt egy plakáttervvel illusztrálták, amelyből kiderül, hogy Brüsszelben valakik be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait, és migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.

Az Európai Bizottság, mintha megszólítva érezte volna magát amiatt, hogy a Bizottság elnöke szerepel a plakáton, nagyon gyorsan reagált. A magyar kormány kampánya minden képzeleten túlmegy – tweetelte Natasha Bertaud, az uniós testület szóvivője. „Sokkoló, hogy egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást.”

A Bizottság alternatív plakáttervet készített, azzal a felirattal: „Önnek is joga van tudni mi a tény, és mi a fikció.” Ki is fejtik a tényeket:

• Itt nincsenek „ők”, csak az Európai Unió, és az asztalnál ott ül Magyarország is.
• Az EU támogatja, nem gyengíti a tagállamok határvédelmét.
• Az EU nem tervezi úgynevezett humanitárius vízumok bevezetését.
• A tagállamok döntenek arról, milyen mértékben kívánják elfogadni a jogszerű migrációt.

“Ezen a héten is van bőven alkalom arra, hogy a migrációval kapcsolatos kérdéseket megvitassuk” – ezzel a mondattal kezdte sajtótájékoztatóját Brüsszelben Szijjártó Péter, ahol az uniós külügyminiszterek tanácsán vett részt. A magyar kormány bevándorlásellenes harcának három állomása lesz: holnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsán az EU és Svájc közötti közötti kapcsolatokról szóló megegyezés, az úgynevezett Budapest Folyamat miniszteriális találkozója Isztambulban és az EU és az Arab Liga közötti állam- és kormányfői találkozóa hétvégén Kairóban.

Mindhárom esetben magyar vétó volt készülőben a közös megállapodás kapcsán, jelenleg azonban ott tartunk, hogy a svájci szöveggel kibékült a kormány, és amint azt Szijjártó Péter megerősítette, az Arab Ligával is hajlandó aláírni a dokumentumot Orbán Viktor, mert kikerült a szövegből az utalás az ENSZ menekültügyi csomagjára.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo eheti európai körútjának pénteki állomásán Brüsszelben tárgyalt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, az olasz Federica Mogherinivel.

A transzatlanti együttműködés, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták a beszélgetésükön. Az MTI által szemlézett közleményében Mogherini rámutatott, hogy Pompeo és ő is fontosnak tartják az együttműködést számos külpolitikai kérdésben, például a békés és demokratikus venezuelai átmenetben, a szíriai rendezésben, az afganisztáni béke megteremtésében és a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.

A tárgyaláson téma volt Ukrajna és a Nyugat-Balkán is. Utóbbi kapcsán elsősorban a macedón névvita rendezését követő helyzetről, valamint az EU-s védnökség alatt zajló szerb-koszovói párbeszéd iránti amerikai támogatás kérdéséről volt szó. Abban állapodtak meg, hogy kapcsolatban maradnak ezen ügyekben.

„Ez egy bölcs döntés, amely az EU problémáját megoldja, de a magyar adófizetőkét nem” – ezt válaszolta az Indexnek Ingeborg Grassle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. A német politikust arra kértük, reagáljon arra, hogy a magyar kormány az Elios-ügyben nem nyújt be számlát Brüsszelnek, vagyis az adott időszakban a miniszterelnök vejének érdekeltségében lévő cégnél felmerült 13 milliárd forintos kiadást a magyar költségvetés állja. Feltéve, ha egy esetleges nyomozás nem állapítja meg valakinek a büntetőjogi felelősségét. Kor ábban ugyanis az OLAF és a Grassle asszony vezette bizottság is arra jutott, hogy számos szabálytalanság történt, ami miatt az ügyben büntetőeljárást kellene lefolytatni.

A németek és a franciák megegyezésére volt szükség ahhoz, hogy múlt héten az uniós tagállamok nagykövetei szinte teljesen egyhangúlag beleegyezzenek a gázirányelv módosításába.

Az Európai Parlament már 2017-ben jóváhagyta az Európai Bizottság előterjesztését, az intézményközi tárgyalások azonban lelassultak és most sikerült áttörést elérni. Az eredeti javaslat arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottságnak legyen lehetősége ellenőrizni a harmadik országból, tenger alatti vezetékeken érkező nyersanyagot. A változtatásokkal együtt így is komoly befolyása maradt a Bizottságnak.

A szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló úgynevezett INF-szerződés megszűnése, vagyis az Egyesült Államok általi felmondása a legfontosabb téma a NATO védelmi minisztereinek szerdai és csütörtöki brüsszeli találkozójának. Feltéve, ha odaérnek a miniszterek – ma ugyanis egyetlen polgári járat sem megy Belgiumba, az általános sztrájk miatt.

Az atomtöltetek hordozására is alkalmas szárazföldi indítású cirkáló rakéták miatt az elmúlt öt évben mintegy harminc alkalommal szóltak az amerikaiak az oroszoknak, de választ nem kaptak. Ezek a rakéták 500 és 5500 kilométer közötti hatósugarúak, akár egy kamion platóján is elférnek, rendkívül mobilak, vagyis ezekkel Európa nagy része elérhetővé vált az oroszok számára.

főként azért, mert el sem ismerik a szerződésszegést. Mindenesetre NATO-s forrásokból megtudtuk, hogy a miniszterek minden bizonnyal egységesen kiállnak az USA döntése mögött. Ugyanakkor megvitatják azt is, hogy kell-e a NATO védelmi stratégiáját módosítani emiatt, erre vonatkozóan egyelőre nincs amerikai javaslat.

Tavaly év végén döntöttek úgy a belga fiatalok, hogy elegük van a felnőttekből, a politikusokból, meg persze ezek ígéreteiből és az utcára vonulnak a környezet védelme érdekében. Azt vállalták, hogy egészen a május végi európai parlamenti (és egyben belga általános) választásokig minden héten csütörtökön találkoznak a tüntetések brüsszeli kiindulópontjának számító Északi Pályaudvar előtt és átvonulnak a városon. Elkészültek a transzparensek, a jelszavak és megkezdődtek a tüntetések, most csütörtökön már ötödik alkalommal demonstráltak. Időközben a mozgalom országossá szélesedett, számtalan városban tartanak ugyanebben az időpontban megmozdulást. A február 7-i demonstráció 20 ezer embert mozgatott meg, a legtöbben az egyeteméről híres Leuvenben voltak, 10 ezres tömeg menetelt át a városon, míg Brüsszelben ötezren kiabálták a jelszavakat.

Gulyás Gergely arra kérte Jean-Claude Junckert, hogy lehetőség szerint kezdeményezze Timmermans kivonását a bizottság munkájából azáltal, hogy fizetés nélküli választási szabadságot biztosít számára, mert a bizottsági alelnöki tisztség összeegyeztethetetlen az aktív részvétellel az európai parlamenti választások kampányában – írta az MTI.