Index Vakbarát Hírportál

Az EUrologus kedden csoportos interjú keretében találkozott Marine Le Pennel Párizsban. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy új szembenállás jött létre a világpolitikában: és szerinte többé már nem a jobboldal-baloldal ellentét osztja meg a politikusokat.

Szerinte egy új helyzet alakul mindegyik európai országban is, amelyet úgy lehetne leírni, hogy globalisták feszülnek neki a nacionalistáknak: az előbbiek országok fölötti szerkezeteket akarnak létrehozni, az utóbbiak szeretnék megőrizni a nemzetállamokat.

Emmanuel Macron francia elnök felismerte ezt a helyzetet, és a tavalyi elnökválasztási kampányában ki is kiáltotta magát a globalisták vezetőjének. Az Európai Parlament (EP) viszont még a régi felosztás szerint jött létre, mutatott rá Le Pen. Arról érdeklődtünk, hogy szerinte Magyarország hogyan vesz részt ebben az átalakulásban.

Milyen szerepet játszik Orbán Viktor ennek az új szembenállásnak a létrehozásában?

Nélkülözhetetlen szerepet játszik! Ő az, aki benne van az Európai Néppártban (EPP), és kelti a felfordulást, ami kreálja az új megosztottságot. A miénken kívül majdnem az összes többi politikai mozgalmat megosztja az új szembenállás. Emmanuel Macronét nem, mert az teljesen egyértelműen globalista, nekik nincsenek ilyen problémáik. De az Európai Néppártot megosztja.

Az EPP-n belül az a helyzet, hogy vannak azok, akik Magyarország ellen szavaznak, és van Magyarország. Lehet, hogy az európai parlamenti választások lesz az a pillanat, amikor minden letisztul. Ellentétben azzal, amit Laurent Wauquiez (a francia konzervatív Köztársaságiak párt elnöke) gondol, aki megpróbál ellavírozni a mozgalmának a hagyományos homályosságában, a valóság az, hogy választani kell Merkel és Orbán között. A politikai döntés arról szól, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

Mi egyértelműen Orbán mellett állunk.

Orbán Viktor mégis azt mondta többször, hogy az EPP-ben akarnak maradni.

Nagyon helyes! Remélem, hogy meg tudnak győzni döntéshozókat az EPP-n belül, hogy álljanak ellen az Európai Unió politikájának. Egyébként ez a frakciók közötti helyezkedés, hogy ki melyik frakcióban ül, ez számomra csak politikai főzőcske. Az egyetlen dolog, ami engem érdekel, az a nagy képernyő a parlament falán: amelyik mutatja, hogy hányan szavaztak valami mellett, és hányan szavaztak ellene. És hogy mi lesz a haszna annak a szavazásnak. 

Mi korábban több témában is ugyanúgy szavaztunk, ahogy a szélsőbaloldal, leginkább a gazdasági megszorítások ellen. Ez nekem nem okoz problémát.

Szerintem ez az igazi demokrácia. Mindenkinek megvannak a saját elképzelései, ezek alapján megválasztják, és aztán a demokrácia arról szól, hogy meg kell találni a többséget egy projekthez a képviselőtestületben, amelyik megszavazza. Ha pedig nem sikerül többséget találni, akkor nem szavazza meg.

Ez fog történni az Európai Parlamentben is. A szavazatok, amelyek a mi elképzeléseinket támogatják, valószínűleg különböző frakciókból fognak érkezni. Nyilván olyan nagy frakciót szeretnénk alakítani, amekkorát csak lehetséges. De igazából csak a parlamenti kijelző számít.

Jóváhagyták az Európai Unióban maradó 27 ország vezetői vasárnap délelőtt a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodást , és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló politikai nyilatkozatot – adta hírül az Európai Tanács.

Az európai uniós kormányok vezetői vasárnap ülnek össze, hogy jóváhagyják a múlt héten elkészült kilépési megállapodást Nagy-Britanniával.

Az ülés előkészületei pénteken délelőtt folytak: a kormányfők és államfők közvetlen tanácsadói tárgyalták meg az utolsó vitás kérdéseket. Spanyolország kihasználta az alkalmat, hogy a saját érdekeiben erélyesen felszólaljon. 

Spanyolország azt szeretné, hogy az EU és az Egyesült Királyság között kötendő bármilyen jövőbeli egyezménynek a Gibraltárra vonatkozó részei csak spanyol jóváhagyással léphessenek életbe. Erre garanciát is szeretne látni a vasárnap véglegesítésre váró dokumentumok valamelyikében.

A spanyol miniszterelnök Pedro Sanchez csütörtökön azzal fenyegetett, hogy megvétózza az egyezményt, hogyha nem kapják meg ezt a garanciát.

Péntek délelőtt a Fabian Picardo, a Gibraltárt vezető miniszter azt nyilatkozta a BBC rádiónak, hogy sikerült megegyezni Spanyolországgal a brit tengerentúli terület kilépés utáni helyzetéről, és lehetségessé vált, hogy megoldják az utolsó vitás ügyet a megállapodás jóváhagyása előtt.

A kormányfői tanácsadók péntek reggeli egyeztetéséről azonban más hírek érkeznek: a jövőbeli kapcsolatokról szóló nyilatkozat szövege kész van, a Gibraltár-ügyet azonban még nem zárták le. Ha Spanyolország elég kitartó, a kormányfőkre maradhat a kérdés megvitatása.

„Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – tweetelte az EU bővítéséért felelős biztos, az osztrák Johaness Hahn szerdán.

„Értesültem róla, hogy Magyarország politikai menedékjogot biztosított Nikola Gruevszkinek – írta az EU-biztos. – Ha ezt hivatalosan is megerősítik, akkor világos magyarázatot várok Orbán Viktortól arra nézve, hogy mire alapul ez a döntés.”

A jogállamiság az uniós tagállamok és a tagjelöltek számára is egy betartandó alapelv, emlékeztetett. Kulcsfontosságú abban, hogy Európa hitelessége ne csorbuljon. „Meglepő, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagságát, de nem tartja biztonságos országnak” – írta végül.

Megduplázták a közös uniós katonai projektek számát a védelmi miniszterek november 19-i ülésén. Abban bíznak, hogy a tavaly indított „állandó strukturált együttműködéssel” kevesebb pénzből tudnak többet kihozni, mintha minden ország külön-külön fejlesztgetné a katonai védelmét, és hogy könnyebben léphetnek fel együtt, ha hasonlóbb felszereléssel indulnak uniós missziókra.

Szijjártó Péter hétfőn európai uniós miniszteri találkozókon vett részt Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében összefoglalta mindazt, amit hivatalosan elmondhat azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki múlt héten Magyarországra menekült letöltendő börtönbüntetése elől, vélhetően magyar diplomáciai segítséggel.

Theresa May szerdán megszerezte a brit kormány támogatását a kilépési megállapodáshoz, amelyről az elmúlt két évben tárgyaltak a londoni és brüsszeli szakértői küldöttségek. Nem volt egyszerű összehozni ezt a támogatást, és nem tűnik sziklaszilárdnak. Csütörtök reggelre a brexit-ügyi miniszter Dominic Raab lemondott a posztjáról, azzal az indoklással, hogy a továbbiakban nem tudna jó lelkiismerettel kiállni emellett a megállapodás mellett.

A miniszterelnök csütörtökön a brit parlament több órás ülésén védte meg az egyezményt, amelynek a lényege, hogy annyi időt hagy az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatainak a felépítésére, amennyi szükséges. Ennek a rugalmasságnak viszont ára van: ha 2020 decemberéig nem tudják kialakítani ezeket a kapcsolatokat, az Egyesült Királyság egy közös vámunióba kerül az EU-val. Ennek a vámuniónak a szabályaiba nem lesz beleszólása, és önkényesen nem is léphet ki belőle, csak az EU egyetértésével. Ezért ellenzik olyan sokan a szerdán nyilvánosságra hozott megegyezést a brit parlamentben, és a kormányzó Konzervatív Párton belül is.

Nem kommentálta a brit kormány és a brit miniszterelnök bizonytalan helyzetét érintő kérdéseket az Európai Unió brexit-ügyi képviselője, az Európai Parlament (EP) elnöke, és az EP brit kilépéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője csütörtök délben Strasbourgban. Michel Barnier, Antonio Tajani és Guy Verhofstadt a szerdán már elhangzott uniós üzeneteket ismételték: a napokban tető alá hozott megállapodás a legjobb, amivel előállhattak, figyelembe veszi mindkét fél igényeit, és minimalizálja a veszteségeket az EU és az Egyesült Királyság részéről is.

A három politikus rövid nyilatkozatot tett, kérdésekre nem válaszoltak.

Michel Barnier kiemelte, hogy az uniós tagállamok milyen kivételes egyetértésben álltak hozzá a kilépési tárgyalásokhoz. „Fontos ponthoz érkeztünk egy hosszú és rendkívüli tárgyalássorozatban – mondta. – Ez az a pillanat, amikor meg kell teremtenünk a bizalmat, amire később építkezhetünk.”

„Nem vagyunk még az út végén – emelte ki. – Ezután is nagyon nyugodtak maradunk és gyakorlatiasak.”

A brexit az emberekről szól 

„A brexit legfőképpen az emberekről szól. Az európaiak jogairól, a törékeny észak-írországi béke megőrzéséről, és a munkahelyek fennmaradásáról az Egyesült Királyság kilépése után” – jelentette ki az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani azt követően, hogy Michel Barnier tájékoztatta az EP frakcióvezetőiből álló elnökök értekezletét a brexit-megállapodás tervezetéről.

„Nincs okunk ünneplésre, hiszen a brexit az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt káros, de hiszünk a demokráciában, és tiszteletben tartjuk a britek döntését. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött megállapodástervezet egy hosszú út első lépése. Ugyanakkor optimista vagyok, hogy ez az első lépés szorosabb kapcsolathoz vezet majd az EU és az Egyesült Királyság között. Ahogy már többször mondtam, az Egyesült Királyság az Unióból lép ki, nem Európából” – tette hozzá Tajani elnök.

Két éve nem lépett akkorát előre a brexit-tárgyalás, mint szerda este. A brit kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet Theresa May miniszterelnök megbízottja a napokban tető alá hozott az Európai Unió brexitügyi képviselőjével.

Szerda délután „hosszú, részletes és szenvedélyes vitát folytattak” a brit kormány miniszterei a megállapodásról, amely Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének a feltételeiről szól, mondta a tanácskozás után Theresa May a Downing Street 10. előtt.

„Szilárdan hiszem, hogy ez a megállapodás volt a legjobb, amit kialkudhattunk. Szilárdan hiszem az eszemmel és a szívemmel, hogy ez áll az egész Egyesült Királyság érdekében” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint ez egy döntő lépés afelé, hogy a következő napokban véglegesítsék a kilépési szerződés szövegét, és annak a nyilatkozatnak a szövegét is, amely az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatát fekteti le.

„Az a feladatom miniszterelnökként, hogy elmagyarázzam a döntést, és ezt el is fogom kezdeni holnap, amikor felszólalok a parlamentben” – jelentette be Theresa May.

Elkészült egy ígéretes megállapodási terv a brit kormány és az EU tárgyalóküldöttségei között a kilépés feltételeiről. A brit kormánynak és az uniós nagyköveteknek is rá kell bólintaniuk a szövegre, mielőtt komolyan kijelenthetjük, hogy jó úton haladnak egy sokkmentes kilépés felé.

Az Európai Bizottság szerdán nem kommentálta a fejleményeket, de a megállapodás több részlete már ismert.

Az elmúlt hónapokban nem arról szólt a tárgyalás, hogy milyen kapcsolatban maradjon Nagy-Britannia és az EU a kilépés után. Az még nagyon messze van, hogy ez egyáltalán szóba kerüljön. Egyelőre ott tartanak, hogy biztosítékokat adnak egymásnak arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni a jövőbeli kapcsolatról.

Mivel mindkét fél ilyen komolyan veszi ezeket a biztosítékokat, lehet sejteni, hogy pontosan arra készülnek, hogy ez lesz a helyzet: egy évekig, évtizedekig tartó átmeneti állapot.

A héten elkészült szövegben az EU által kért biztosíték elég szépen kirajzolódik, és ráadásul Theresa Maynek is valószínűleg elfogadható. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a brit kormányt és a Konzervatív pártot is mögé tudja állítani.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nagyon erős beszédet tartott az Európai Néppárt kongresszusán Helsinkiben. A volt lengyel miniszterelnök egy órával Orbán Viktor után szólalt föl a kongresszus plenáris ülésén. Emlékeztetett rá, hogy már évekkel ezelőtt arra biztatta Európa vezetőit, hogy minél előbb oldják meg a migrációs válságot, mert ha nem teszik, az európai kereszténydemokrácia identitása fogja kárát vallani a tehetetlenségüknek.

Olyan politikusok kaptak erőre a migrációs vitának köszönhetően, akik a saját érdekeiknek megfelelően használták ki az erről szóló politikai vitát – sajnálkozott.

„Hadd mondjam ki kereken: senkinek nincs hozzá joga a pártcsaládunkban, hogy megtagadja a liberális demokráciát és az értékeit” – jelentette ki. Európa védelme sem jogosít föl senkit erre, tette hozzá.

Ha valaki megtagadja a jogállam elvét, az nem kereszténydemokrata. Aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, az antiszemitizmust, az nem kereszténydemokrata. Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata. Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autoritarianizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata

– mondta határozottan, amire nagy tapsot kapott a teremben.

„Mindannyian szeretnénk megnyerni a következő választást, de tartsuk észben, hogy az értékeink védelme forog kockán” – mondta végül.

A Európai Néppárt (EPP) letért a győzelem útjáról, és csak akkor találhat vissza, ha a saját kereszténydemokrata identitásához hűen politizál – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz európai pártcsaládjának kongresszusán tartott beszédében csütörtök délelőtt.

Orbán azzal kezdte a felszólalását, hogy emlékeztetett rá: holnap ünnepeljük a berlini fal leomlásának évfordulóját. „Nagy pillanat volt, amikor Európa újraegyesült” – mondta, és hozzátette: „Mi, közép-európai szabadságharcosok mindig tudtuk, hogy csak egy Európa van, és csak egy újraegyesített Európában kaphatunk szabadságot.” Egyúttal megragadta az alkalmat, hogy adózzon Helmut Kohl korábbi német kancellár emlékének, akit a valaha élt egyik legnagyobb európai államférfinak nevezett. Megemlítette, hogy a Fideszt különösen erős érzelmek kötik Helmut Kohlhoz, mert ő volt az, aki meghívta őket a kereszténydemokrata pártcsaládba.

„Helmut Kohl tudta, hogy egy családban lehetnek félreértések közöttünk, de mindig kiállunk egymásért” – mondta a miniszterelnök.

Szerdán és csütörtökön tartja éves kongresszusát az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben. Összegyűlnek a politikai család pártjainak a képviselői Európa minden részéből, hogy megvitassák a közös céljaikat és a programjukat a jövő májusi európai parlamenti választásra. Itt fogják kiválasztani a pártcsalád jelöltjét az Európai Bizottság élére, vagyis eldöntik, hogy szerintük ki lenne a legalkalmasabb politikus Jean-Claude Juncker helyére.

Ez lesz az a találkozó, ahol eldőlhet, hogy megmarad-e a Fidesz tagsága a pártcsaládban a választásokig. Kedden délután tartják az EPP választmányi ülését (political assembly), ahol beadhatnak olyan indítványt, amely egy párt tagságának a felfüggesztéséről vagy kizárásól szól. Ezt az EPP elnöksége indítványozhatja, vagy pedig hét tagpárt öt különböző országból, a Néppárt alapszabálya szerint.

Nem valószínű azonban, hogy akár az elnökség, akár pártok egy csoportja bead egy ilyen indítványt a Fidesszel szemben. Ami biztos: az EPP elnöksége benyújtott egy határozati javaslatot a liberális demokrácia értékeinek tiszteletben tartásáról, és azt szeretnék szavazásra bocsátani a kongresszuson. 

Jean-Claude Juncker a szeptemberi évnyitó beszédében bejelentette, hogy az Európai Unióban jövőre eltörlik a nyári óraátállítást, „mert az emberek ezt kérték”. Egy nyáron elvégzett közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyben az Európai Unió lakosságának kevesebb mint egy százaléka, nagyjából 3,8 millió ember az 512 millióból erre szavazott.

Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte tavaly, azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.

Szeptemberben az Európai Bizottság beadta a hivatalos javaslatát, amely úgy szólt, hogy 2019-től megszűnne az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás, és már akkor felkérték a tagállamokat, tegyék meg a szükséges előkészületeket. 

A javaslat szerint jövő áprilisig minden tagállam jelezné, hogy hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást akarja-e alkalmazni. A nyári időszámításra való utolsó kötelező átállás a terv szerint 2019. március 31-én lenne.  Ezután a téli időszámításra való átállást választó tagállamok 2019. október 27-én egy utolsó szezonális óraátállítást még alkalmazhatnak, de aztán vége, nem lesz több állítgatás.

Ausztria több határátkelőhelyet is lezárt az autósok és motorosok elől – szólt az osztrák Heute múlt heti híre. Hivatalosan ugyan a migrációval magyarázták a helyzetet, de a lap egyértelműen arról írt, hogy a burgenlandiak így akarják szűkíteni a Magyarország és Ausztria között ingázók átkelési lehetőségeit 2015-ben bevezetett, de eddig nem nagyon alkalmazott korlátozásokkal.

„Sikeresen megvédtük Magyarország saját határvédelemhez fűződő jogát” – értékelte egy Facebook-videóban Orbán Viktor a csütörtökön Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozót.

„Nem egyedül, hanem néhány más országgal karöltve sikerült visszavernünk a brüsszeli bürokraták bevándorlást támogató javaslatait – számolt be a miniszterelnök. –  A vita azonban fennmaradt. Továbbra is vannak országok, amelyek szerint a bevándorlás jó dolog, Európának erre szüksége van, ezért ilyen javaslatokat támogatnak majd a jövőben is. És vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy a határainkat meg kell védeni, a migráció veszélyes dolog, minden ország maga dönthessen arról, kíván-e bárkit beengedni a saját területére.”

A vitát decemberben folytatjuk, fejezte be a bejelentkezését a miniszterelnök.

"Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással" – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben, írta az MTI.

Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.

„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott. Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.

A szerdai uniós csúcstalálkozó, amiről múlt hét végéig azt remélték Brüsszelben, hogy pontot tesz a brexit-tárgyalások végére, tökéletesen eredménytelenül zárult. „Intenzív megbeszélések ellenére nem értünk el döntő előrelépést” – nyilatkozta egy uniós tisztviselő a megbeszélés után.

A november közepére tervezett következő találkozót, ahol végső áldást adtak volna a megegyezésre, valószínűleg elhalasztják. A 27 tagállam vezetői szerdán abban állapodtak meg, hogy folytatódjanak az egyeztetések a háttérben az EU és a brit kormány tárgyalói között, és politikai csúcstalálkozóra akkor kerül sor legközelebb, amikor lényegi előrelépés történik.

Az ülésen résztvevők nyilatkozatai szerint az egyetlen új elem az volt a szerda esti találkozón, hogy Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: hajlandó megfontolni, hogy Észak-Írország vagy az egész Egyesült Királyság hosszabb ideig bent maradjon az európai vámunióban, mint eredetileg tervezték. 

Az északír biztosíték

Az EU legfontosabb kérése, hogy az Egyesült Királyság adjon biztosítékot arra, hogyha befuccsolnak a tárgyalások, vagy ha megbukik a brit kormány, vagy ha bármilyen előre nem látható esemény történik, az északír-brit határon nem lesz határellenőrzés a kilépés után. Ezt úgy lehet biztosítani, hogyha vagy Észak-Írország, vagy az egész Egyesült Királyság az európai vámunió része marad addig, amíg nem találnak végleges megoldást az EU és Nagy-Britannia együttműködésére.

Brüsszel és London legnagyobb nézeteltérése most az, hogy az EU határozatlan időre kéri ezt a biztosítékot, a brit kormány viszont csak egy konkrét jövőbeli dátumig hajlandó megadni. Theresa May szerdai beszéde alapján azonban készen áll megfontolni, hogy időben messzebbre tolja ezt a dátumot.

A brit miniszterelnök negyed órás felszólalást tett a csúcstalálkozón, amelyre a 27 másik vezető nem reagált. Sebastian Kurz osztrák kancellár az ülés után így értékelte Theresa May szereplését: „Abból, amit elmondott, sokmindent már eddig is tudtunk, viszont pozitív jel, hogy megerősítette: határozottan arra törekszik, hogy megegyezés szülessen.”

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is aláhúzta, hogy nincs semmi lényeges új tartalom az ismertetett brit álláspontban, viszont úgy érzi, a politikai akarat megvan úgy az uniós, mint a brit oldalon a továbblépéshez. Hozzátette, hogy Theresa May beszédét nyugodtabb hangvétel jellemezte, mint a legutóbbi, Salzburgban tartott informális csúcstalálkozó alkalmával, írta az MTI.

A brit miniszterelnök felszólalása után 27-es körben ültek össze a vezetők egy munkavacsorára. A vacsora viszonylag hamar véget ért, ami az osztrák kancellár szerint annak köszönhető, hogy az unióban maradó tagállamoknak egymással nincsen vitájuk a brexitről. Újból biztosították a támogatásukról Michel Barnier-t, az EU brexit-ügyi főtárgyalóját, és megbízták, hogy értesítse őket, amikor áttörést ér el az egyeztetésekben. 

A brit kilépés dátuma már ki van tűzve 2019. március 29-ére. Idén meg kellene egyezni a kilépés feltételeiről, hogy a kilépésig az európai és a brit törvényhozás is jóváhagyhassa őket.

Ha minden jól ment volna, a szerdai uniós csúcstalálkozón megállapodhattak volna arról, hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Kiadtak volna egy nyilatkozatot, hogy nagy vonalakban hogyan képzelik el a 27-ek további kapcsolatát a szigetországgal, és ez alapján nekiláthattak volna kialkudni a részleteket.

Ehhez képest a tárgyalások vasárnapi megfeneklése után már az a tét, hogy novemberben van-e értelme újra összeülni vagy ehhez túl távol áll a megegyezéstől a brit kormány és az uniós kormányok.

Úgy ülnek össze az EU-s országok vezetői szerda este, hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatról nem nagyon fognak tárgyalni. Theresa May brit miniszterelnök elmondja majd a már ismert álláspontját, és hazamegy, hagyva a többieket huszonhetes körben tanakodni, hogy mi legyen. Azért kap majd vacsorát Theresa May, mert „annyira nem vagyunk gonoszok”, hogy éhen hagyjuk – ecsetelte a helyzetet egy uniós diplomata a Guardiannek.

Kedden került először az uniós kormányok tanácsának napirendjére a magyar hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament indított szeptemberben. A nemzeti kormányok tanácsának soros elnöksége nevében az osztrák EU-ügyi miniszter ismertette, hogy hogyan fognak eljárni az ügyben.

Az unió alapszerződése azt írja elő a tanácsnak, hogy vizsgálja meg: az európai alapértékek: a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség  rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon. A vizsgálat közben meghallgatja a magyar kormány álláspontját. 

A keddi ülésen nem volt vita és tárgyalás, csak tájékoztatta a kollégáit az osztrák miniszter, Gernot Blümel. A miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország ügyében lépésről lépésre szeretnének haladni. Az első lépés az volt, hogy megkérték az Európai Bizottságot, hogy informálja a tanácsot a tényekről: mutassa be az összes Magyarországgal szemben zajló uniós kötelezettségszegési eljárást, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság helyzetéhez. Ugyancsak megkérték Magyarországot, hogy készítsen a tanácsnak egy írásos nyilatkozatot.

Ezek a dokumentumok először az uniós országok EU-hoz küldött diplomáciai képviselői elé fognak kerülni, mielőtt legközelebb a miniszterek tárgyalnak róluk.

„Ez az első alkalom, hogy az EP kezdeményezte a hetes cikket, ezért feltérképezetlen területen járunk. Nagyon fontos az osztrák elnökségnek, hogy helyesen járjon el” – hangsúlyozta Gernot Blümel.

Az óvatosság indokolt: az Európai Parlament szeptemberben nem készült föl elég alaposan arra, hogy milyen jogi bizonytalanságok rejtőzhetnek a hetes cikket elindító szavazás mögött, és a magyar kormány ki is használta a lehetőséget, hogy bíróságon támadja meg a szavazás érvényességét.

A Guardian újságírója megkérdezte, hogy azért kérnek-e tájékoztatást az Európai Bizottságtól, mert nem bíznak meg a Sargentini-jelentés tartalmában. Blümel elkerülte a választ, és csak megismételte, hogy a legnagyobb körültekintéssel szeretnének eljárni, és ennek a része, hogy tájékoztatást kérnek az Európai Bizottságtól.

Frans Timmermans, az alapjogok védelméért felelős uniós biztos hozzátette, hogy a Bizottság az uniós szerződések őre, és ezért mindig készen áll arra, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson. Az Európai Parlament ezt nem teheti meg helyette. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is felettébb alkalmas a saját álláspontjának a kifejtésére, amelybe pedig az Európai Bizottság és a Tanács nem szól bele.

Udvariasan nyilatkozott Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel folytatott tárgyalása után hétfő délután, ahhoz képest, hogy egyre erősödő feszültségek viselik meg a két kormány viszonyát.

„Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre” – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban az MTI tudósítása szerint.

Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá Szijjártó Péter. Kiemelte: Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyzetet.

Az EU-s ügyekkel foglalkozó nemzeti miniszterek a jövő keddi találkozójuk napirendjére tűzték a magyar hetes cikkes eljárást. Ezzel hivatalosan elindul a procedúra, melynek során a miniszterek meghallgatják a magyar kormány képviselőjét, és megállapítják, hogy szerintük az európai alapértékek rendszerszíntű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon.

Az Európai Parlament szeptemberben erre a következtetésre jutott, amikor jóváhagyta a magyar demokrácia és jogállamiság hiányosságait bemutató Sargentini-jelentést. Az eljárás ezzel a szavazással került a nemzeti kormányok elé.

A keddi miniszteri találkozó napirendjén az szerepel, hogy első lépésként a miniszterek Tanácsának elnöksége előadja, hogy hogyan kívánja lefolytatni az eljárást. Az osztrák Európa-ügyi miniszter, Gernot Blümel korábban azt nyilatkozta, hogy az ügyben nagyon professzionális módon kívánnak eljárni, és alaposan megvizsgálják a dossziét.

A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárás akármeddig eltarthat. Az uniós alapszerződés ugyanis nem ír elő határidőket a folyamatra. Csak arról rendelkezik, hogy a nemzeti kormányok Tanácsa a napirendjére kell, hogy vegye a magyar ügyet. Ezen kívül azt tartalmazza, hogy a Tanács meghallgatja Magyarországot, és ajánlásokat tehet neki.

A Lengyelországgal szemben indított hetes cikkes eljárással tavaly novemberben kezdett el foglalkozni a Tanács. Lényeges előrelépés nem történt az ügyben. Hasonló eljárásmenetre számíthatunk a magyar hetes cikknél is.

A jövő keddi miniszteri ülésen folytatódik majd a lengyel hetes cikkes eljárás is. A napirend szerint kiértékelik majd a legutóbbi, júniusi és szeptemberi meghallgatások eredményét, amikor a lengyel kormány álláspontját kérdezték ki az Európai Bizottság aggályairól.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Régiók Bizottságában kezdett neki egy beszédet tartani, véletlenül megszólalt a hangszórókból a zene, Juncker meglepődött, és kicsit megringatta magát a dallamra.

A Twitteren Jött James Crisp, a brit Telegraph tudósítója, és nekiszegezte a kérdést az Európai Bizottság két szóvivőjének, hogy Theresa Mayt utánozta-e az Európai Bizottság elnöke, vagy nem? A brüsszeli nemzetközi újságíró közösség, és a Twitter EU-val foglalkozó népe, főleg a britek pedig sziporkázni kezdtek a kommentekben.

„Legközelebb, ha Theresa May a közönség elé áll, esetleg tehetne úgy, mintha részeg lenne.”
„Nem mondod, hogy a múltkor józan volt?”

„Neki jobb a ritmusérzéke.”

„Ha hív a zene...”

„A Régiók Bizottsága végre megkapja a neki járó tiszteletet és médiafigyelmet.”
„Régiók Bizottsága?”

„Van olyan, hogy nem úgy néz ki, mint aki egy olyan ebédről jött, ahol csak frissítőt szolgáltak föl?”

Arról van szó, hogy Theresa May múlt heti pártkongresszusi beszédét úgy vezette föl, hogy táncolva sétált a színpadra az ABBA Dancing Queen című számára. Augusztusban internetes szenzációvá vált, amikor egy dél-afrikai középiskolai ünnepségen ropta.

A brit miniszterelnök helyzetét valószínűleg senki nem irigyli az európai politikában, mert úgy kell megoldania egy lehetetlen dilemmát Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból, hogy közben lehetőleg kormányfő is maradhasson. Ezen dolgozott a pártja éves összejövetelén a közép-angliai városban.

A brexit-tárgyalások két hete soha nem látott mélypontra süllyedtek, miután az EU vezetői elutasították Theresa May kompromisszumos javaslatát az unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról. Minderről Theresa May szerdán azt mondta: megállapodásra törekednek az Európai Unióval, de nem bármilyen áron.

Kijelentette: Nagy-Britannia nem fél attól sem, hogy esetleg megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor: őszintén ki kell mondani, hogy a megállapodás nélküli brexit a kétoldalú kereskedelemben megjelenő vámok és a költséges határellenőrzések miatt Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt rossz lenne.

Theresa May elmondta: sokan győzködik őt arról, hogy határozottan zárja ki a megállapodás nélküli brexit lehetőségét. Ha azonban a brit kormány így járna el, azzal saját tárgyalási pozícióját gyengítené, és el kellene fogadnia bármit, amit az EU felajánl.