Index Vakbarát Hírportál

Gigászi összecsapás bontakozik ki a szemünk előtt Európa jövőjéért. Az egyik térfélen áll Orbán Viktor, karöltve az olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel. A csapatukba szeretne még beállni a francia és a német radikális jobboldal, nyilván a lengyel, a cseh és a szlovák kormánypárt, és bárki, aki egy zárt, védekező, nemzetállamokra épülő Európát szeretne.

A másik térfelet a francia elnök, Emmanuel Macron foglalta el: megüzente, hogy Orbán és Salvini nagyon jól teszik, hogyha őt tekintik az ellenfelüknek. Bárki csatlakozhat hozzá, aki nyitott, együttműködő, nyugat-európai értékeket tisztelő Európai Uniót építene.

Letisztult, mesefilmbe illő felállás: jó a gonosz ellen (mindenki eldöntheti, hogy melyik oldal melyik), az idealisták csatája a realistákkal Európa lelkéért. Orbán és Macron is jól jár vele: Orbán úgy tüntetheti föl magát, mintha a saját ligája fölötti szinten focizna az európai politikában. Macron pedig azt hitetheti el a saját szavazóival, hogy keményen küzd a megválasztásakor tett ígéretéért: hogy összekovácsolja Európát.

Emmanuel Macron francia elnök formában volt a salzburgi uniós csúcstalálkozó után csütörtökön. Lesöpörte a brit miniszterelnök javaslatát az EU és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról, kiosztotta Olaszországot, amiért nem enged menekülőket szállító hajókat a kikötőibe, és a visegrádi országokhoz is volt egy-két szava, amiért az EU-nak csak az előnyeiből kérnek, a kötelességeiket teljesíteni már nincs kedvük.

„Igen, válság és feszültség övezi a migrációt – mondta a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón az Euractiv összefoglalója szerint – De kik generálják ezt? Azok, akik azt mondják nekünk, hogy nem akarom betartani a humanitárius jogot, és a nemzetközi tengerjogot, és visszaküldik a hajókat a kikötőikből.”

„Azok, akik azt mondják nekünk: Schengen része vagyok, szeretem Európát, amikor hasznot húzok a strukturális alapokból, szeretem Európát, amikor pénzt ad nekem, amikor jólétet biztosít a népemnek, amikor megengedi, hogy a munkavállalóim az otthoninál jobban keressenek a környező országokban, de otthon nem fogom engedni, hogy egyetlenegy migráns, egyetlenegy menekült beléphessen az országomba” – fejtette ki a véleményét Emmanuel Macron.

Ezek az emberek nem tisztelnek semmilyen szabályt, ők azok, akik káoszt teremtenek, nem pedig a közösség többi tagja, mondta. Hangsúlyozta, hogy az európai szabályok és előnyök között nem lehet kedvünkre válogatni.

Ennek a folyamatnak az lesz a vége, fejezte be, hogy „azok az országok, amelyek nem mutatnak szolidaritást, el kell hogy hagyják a Schengen-zónát, és nem fognak részesülni a pénzügyi támogatásból.”

Ha a hitelt nyújtó bankok nem tájékoztatják megfelelően a kölcsönt felvevőket a hitel feltételeiről és a kockázatokról, akkor felelősségre vonhatók a törvény előtt, mondta ki egy csütörtöki határozatában az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Az EU Bírósága azért foglalkozott a témával, mert a tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződések ellen európai uniós irányelv védi a fogyasztókat. Az irányelv alapján született magyar jogszabály megtiltja, hogy tisztességtelen feltételek szerepeljenek egy szerződésben, de csak akkor, hogyha azok a feltételek nem világosak és érthetőek.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008-ban svájcifrank-alapú hitelt vettek föl az OTP Banktól. 2013-ban beperelték a bankot. A per során felvetődött a kérdés, hogy a bank vajon érthetően és világosan fogalmazta-e meg, hogy az árfolyamkockázatot nekik kell majd állniuk. 

Közben a devizahiteleket forintosították, ami azzal járt, hogy az állam gyakorlatilag elismerte, hogy egy bizonyos pontig a kölcsön felvevőinek kell állnia az árfolyamok változása miatti költséget.  A Fővárosi Ítélőtábla megkérdezte az EU Bíróságát, hogy a forintosítás ellenére is vizsgálhatja-e, hogy tisztességesek voltak-e a hitel feltételei, és hogy azokat világosan az értésére adták-e a kölcsönt felvevőknek.

Törökország után Egyiptommal készül megállapodást kötni az Európai Unió, hogy segítsen visszafogni az embercsempészetet, valamint visszatartani és visszafordítani a menekülők hajóit, akik Európa felé igyekeznek.

„Egyetértettünk abban, hogy a fő cél megfékezni az illegális bevándorlást Európába” – mondta Donald Tusk tanácselnök az EU-s állami vezetők csütörtöki csúcstalálkozója után, amelyen az egyik fő téma a migráció volt. Ezt pedig úgy tervezik elérni az Európai Unió irányítói, hogy együttműködést ajánlanak észak-afrikai országoknak. A következő hetekben európai uniós delegációval fognak tárgyalni ezekben az államokban. Közülük is elsősorban Egyiptomot nevezte meg Donald Tusk, mint fő partnert az illegális migráció elleni harcban.

Sebastian Kurz osztrák kancellár, az ülés házigazdája kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy a lehető legkevesebb illegális migráns hagyja el Egyiptomot. Ha pedig mégis vannak olyanok, akik útra kelnek, akkor a helyzetet olyan közel kell kezelni az észak-afrikai parthoz, amennyire lehetséges. Ugyanis ha ez nem sikerül, akkor a nyílt tengeren lehet csak kimenteni a menekülőket.

Kérdéses, hogy az EU jogilag köteles-e ezeket az embereket elvinni Európába – jelentette ki az osztrák kormányfő. Utalt rá, hogy nagyon sok menekülővel teli hajót nem is az európai partokhoz közel találnak meg. Sőt, civil szervezetek néha odahajóznak az észak-afrikai parti vizekhez. „Néhányan arról beszélnek, hogy van egy informális megegyezésük az embercsempészekkel” – tette hozzá, a máltai miniszterelnök ezzel kapcsolatos panaszaira hivatkozva.

„Senki nem mondhatja azt, hogy az eddigi hozzáállásunk segített életeket menteni, mert többen halnak meg a tengeren, mint valaha” – fejezte be az arról szóló érvelését, hogy miért van szükség Egyiptomhoz hasonló erős partnerekre Észak-Afrikában.

Más, korábban hangsúlyosan szereplő megoldásokról, mint például a menedékkérők szétosztása, kevesebb szó esett a találkozót követő sajtótájékoztatókon. Érdemes kiemelni, hogy Angela Merkel az ülés után megjegyezte: azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez (MTI).

„Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Salzburgban, adta hírül az MTI.

A kormányfő az osztrák városban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve újságíróknak kifejtette: van egy javaslat az Európai Bizottság részéről, és ez azt mondja, hogy „ha baj van, akkor a nemzeti hatásköröket vegyék el a tagállamoktól, és a határvédelmet az unió menedzselje”.

Az Európai Bizottság múlt héten nyújtotta be a javaslatát a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek arról, hogy bővítsék az uniós Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex személyi állományát és erősítsék meg a hatásköreit a külső határok ellenőrzésében.

A javaslat alapján egyelőre nem teljesen világos, hogy a tervezett reform után az ügynökségnek mi lenne a pontos jogi helyzete és hatásköre a határvédelemben. A szöveg több biztosítékot is tartalmaz arra, hogy a Frontex csak a nemzeti hatóságokkal együttműködve, azok beleegyezésével járhat el. Viszont például tartalmaz egy olyan részt, amelyik felhatalmazná az Európai Bizottságot, hogy saját hatáskörében is tehessen lépéseket a határok védelmében, ha az egyik, külső határ menti tagország nem lenne képes ellátni ezt a feladatot.

Több ország is felvetette a kérdést, hogy az új szabályok mennyire jelentenék a nemzeti szuverenitás korlátozását.

Jelentést tett közzé „az Európa Tanács Kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult bizottsága. Brüsszel újabb valótlan tartalmú jelentéssel támadja Magyarországot, azért hogy elvegye tőlünk a határvédelem jogát” – írja a kormány hivatalos oldala. A Belügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy „Magyarország kitart uniós kötelezettségei” mellett, eredményesen védi az EU schengeni határát, megóvja azt az illegális migrációtól.

A Fidesz kampányüzenete szerint az Európai Parlament (EP) csalt a Sargentini-szavazásnál, mert nem számította be a tartózkodásokat a leadott szavazatok közé.

Igaz ez? Természetesen nem, az Európai Parlament nem csalt. Viszont kétségtelen, hogy van egy fél mondat az EP eljárási szabályzatában, amibe bele lehet olvasni egy ellentmondást, és ez már elég volt ahhoz, hogy halálkomoly jogi vita kerekedjen a tartózkodások számításából.

Az Európai Parlament 66 éve működik. Egészen abszurd, hogy ez a kérdés most lett vitatéma. És hihetetlen, hogy egy ilyen banális kérdésre összpontosul a figyelem annak a jelentésnek a kapcsán, amelyik a magyar jogállamiság hibáiról szól, és amellyel egyébként a Európai Parlament elsöprő többsége egyetértett. Mégis ez történik, sikerült bizonytalanságot teremteni a szavazás körül nemcsak otthon, hanem a brüsszeli sajtóban is.

A megszokott forgatókönyv szerint zajlott a hetes cikkről szóló vita az Európai Parlamentben kedden délután.

Baloldali, liberális, zöldpárti és jónéhány néppárti képviselő arról beszélt, hogy a liberális demokrácia az egyetlen demokrácia, és amelyik ország az Európai Unió tagja, annak nincsen más választási lehetősége.

A Fidesz képviselői, a nemzeti jobboldali pártok, radikális jobboldali pártok és az Európai Néppárt másik fele azzal érvelt, hogy az Európai Uniónak nincsen joga megkérdőjelezni, hogy demokratikus választáson hatalomra jutott kormány hogyan vezet egy országot. Volt azonban néhány új elem, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hetes cikkes eljárás az EP-választás előtti helyezkedés egyik felvonásává vált.

Ravasz politikai húzások, intrika, találgatás és helyezkedés folyik a magyar hetes cikkes jelentés körül Brüsszelben. Ha nem Magyarországról szólna az ügy, nagyon izgalmas lenne elemezgetni a játszmákat, amelyek az Európai Parlamentben (EP) zajlanak egy héttel a jövő szerdai szavazás előtt. Utolsó pillanatban leadott kérés a szavazási szabályok értelmezésére, próbálkozás a szavazás elhalasztására, totózás és kalkulálás, hogy ki hogyan fog szavazni – tévésorozatba illő történet.

Kezdődhet a valódi tárgyalás Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról, mert a brit kormány csütörtökön, hosszú vajúdás után elküldte Brüsszelbe az erről szóló javaslatait. Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. A megállapodás a 2019. március 29-i kilépés után 20 hónappal lépne életbe.

Donald Trumpnak küldött tanító szándékú üzenetet az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk aszerda-csütörtöki NATO-csúcstalálkozó előtt. Az amerikai elnök  régóta kritizálja Európát, majdnem napi szinten, amiért szerinte Európa nem költ eleget a védelmi kapacitásaira, és az Egyesült Államokon élősködik.

„Kedves Trump Elnök úr: Amerikának nincsen, és nem is lesz jobb szövetségese Európánál – kezdte a mondandóját az európai vezető. – Az európaiak ma a sokszorosát költik védelemre annak az összegnek, amit Oroszország költ, és ugyanannyit költenek rá, mint Kína. Szerintem önnek sincsenek kételyei azzal kapcsolatban, Elnök úr, hogy ezeket a forrásokat a közös amerikai és európai védelembe és biztonságba fektetjük be. Ugyanezt nem mondhatja el hasonló biztonsággal az orosz és kínai ráfordításokról.”

„Két megjegyzésem lenne ezért – tért rá a tárgyra Donald Tusk. – Először is, kedves Amerika, értékeld a szövetségeseidet. Ha belegondolsz, nincsenek is olyan sokan. Kedves Európa, te pedig költs többet védelemre, mert egy jól felkészült és jól felszerelt szövetségest mindenki tisztel.”

Az Európai Tanács elnöke ezután hangsúlyozta, hogy a pénz fontos, de a valódi szolidaritás még fontosabb. Ezzel kapcsolatban kitért az amerikai elnök véleményére, miszerint csaknem egyedül az Egyesült Államok védi Európát az ellenségeinktől. Tusk felidézte, hogy Európa volt az első, amelyik nagyszabású művelettel válaszolt, amikor az USA-t támadás érte 2001. szeptember 11-én. 

„Európai katonák harcoltak vállvetve amerikai katonákkal Afganisztában. 870 bátor európai férfi és nő áldozta az életét, közülük negyvenen az én hazámból, Lengyelországból. Kedves elnök úr, kérem emlékezzen erre holnap, amikor találkozunk a NATO-ban, és emlékezzen rá különösen akkor, amikor Putyin elnökkel találkozik Helsinkiben.

A kereskedelmi, gazdasági, innovációs és védelmi együttműködésben tökéletes az összhang Németország és Magyarország között, derült ki Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után csütörtökön. A migráció kezelésében az alapvető nézeteltérés a két ország között az, hogy Magyarország nem ismeri el, hogy az uniós menekültügyi szabályok szerint ő lenne felelős azokért a bevándorlókért, akiket nálunk regisztráltak, de nem kaptak menedékjogot, most pedig Németországban élnek.

A dublini szabály szerint annak az országnak kell elbírálni a menedékkérelmet, ahol először az Európai Unió területére lépett a menedékkérő. Elvileg ennek az országnak kell gondoskodnia arról is, hogyha valaki nem jogosult védelemre, azt visszaküldjék a származási országába. Magyarország érvei szerint ez az ország Görögország vagy Bulgária, mert csak rajtuk keresztül érhet el valaki a magyar határhoz délkelet felől. Tehát akkor sem Magyarország a felelős, hogyha a magyar hatóságok regisztráltak valakit.

Ez lesz a jogi természetű vita témája a miniszterelnök szerint Németország és Magyarország között.

Ipar, kereskedelem és 1989 köt minket össze

A két kormányfő sajtótájékoztatójának korrekt, udvarias hangulata volt, de egyáltalán nem lehetett oldottnak nevezni. Egyik fél sem fukarkodott a dicsérettel a másik irányába. Angela Merkel azokkal a témákkal nyitott, amelyek köztudottan a legfontosabbak a német-magyar kapcsolatokban: az ipari együttműködést és az óriási kereskedelmi forgalmat méltatta, külön megemlítve az autógyártást. Elmondta, hogy Magyarország nagyon vonzó beruházási piac a német cégeknek. Kiemelte a  technológiai és kutatási együttműködések fontosságát is.

Aztán megemlékezett az 1989-es határnyitásról. Azt mondta, ez olyan jelentőségű esemény volt, amelyet Németország soha nem fog elfelejteni Magyarországnak. A lengyel Szolidaritás és a magyar törekvések nélkül nem lehetett volna egyesíteni Németországot, tette hozzá.

Egyetértettek abban is, hogy nem fogják támogatni a protekcionizmust, amely Donald Trump vámpolitikájával fenyegeti a világkereskedelmet.

Tényleg Magyarország az EU fekete báránya? Mi harcolunk a legtöbbet Brüsszellel?

Ha azt nézzük, hogy az összes tagállam közül csak nálunk és a lengyeleknél kérdéses, hogy a kormány elismeri-e az alapvető európai értékeket, akkor igen, nagyon is kilógunk a sorból. Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes európai joganyagot mennyire tartja tiszteletben a magyar törvényhozás, akkor a legtöbb országnál jobban állunk.

A kötelezettségszegési eljárások számában lehet összehasonlítani az uniós országokat. Ezekből derül ki, hogy hány területen nem felelnek meg a magyar szabályok az európai előírásoknak.

Most negyven vitás ügyünk van Brüsszellel, és ezek közül csak néhányról, a legsúlyosabbakról hallunk gyakran: a kvótákról, a menekültügyi szabályokról, a CEU-törvényről és a civiltörvényről. E zeken kívül is, az élet minden területén találunk olyan szabályt, amelyet európai szinten alkottak meg, és az egész unióban ugyanúgy kell alkalmazni. A kötelezettségszegési eljárások azért indulnak, hogy az ilyen szabályokat betartassák.

Ez egy európai minőségbiztosítás

A kötelezettségszegési eljárások nem a büntetésről szólnak, hanem arról, hogy biztosítsák: ugyanolyan feltételek mellett lehessen élni és üzletelni mindegyik uniós országban. Ez nem egyszerű feladat. 

Tulajdonképpen egy minőségbiztosításról van szó. Képzelje el, hogy egy szállodaláncot vezet, és el kell érnie, hogy ugyanolyan minőségű étel kerüljön az asztalra, ugyanolyan tiszták legyenek a szobák, ugyanolyan gyorsan javítsák ki a csőtörést, ugyanúgy legyen elég parkolóhely, ugyanolyan könnyen be lehessen jutni a városközpontba a lánc mindegyik szállodájából. Ha az egyik városban nem ugyanaz a minőség, mint a másikban, akkor a rosszabbul teljesítő hotelekben csökkenni fog a forgalom, és csorbul az egész cég hírneve. 

Hasonló feladatot lát el az Európai Bizottság: a cég az Európai Unió, a hotelek pedig az tagországok. Azt kell elérni, hogy ha valaki az EU-n belül elköltözik bármelyik másik országba, akkor tudja, hogy hasonló körülményekre kell számítania. Például, hogy megbízhat a rendőrségben, tiszta lesz az ivóvíz, biztonságos lesz a vonatközlekedés, alapíthat vállalkozást, vehet föl alkalmazottakat, és nem fogják külön iskolába beosztani a gyerekét, hogyha roma. 

Ha ilyen szabályokat nem sikerül összehangolni, akkor az európai egységes piac csak a nevében lesz egységes.

Magyarország negyven kötelezettségszegési eljárásából tíz úgynevezett bejelentési mulasztás: azért indították, mert a magyar törvényhozás még nem ültetett át egy közösen meghozott európai szabályt a magyar jogba, vagy átültette, de nem jelentette be, hogy hogyan. Például már két éve vár az Európai Bizottság egy beszámolót a magyar dohánypiac szabályozásáról.

Ennél súlyosabb probléma, hogyha egy magyar jogszabály sérti az uniós jogot. Van például egy gyakori visszaélés: készenléti munkakörbe jelentenek be biztonsági őröket, és közben több, mint napi nyolc órát a telepen dolgoztatják őket, anélkül, hogy ezért pótlékot fizetnének nekik. Három éve indult emiatt eljárás Magyarország ellen, és az ügy az első szinten tart (zöld pötty az ábrán), ami azt jelenti, hogy a kormány tárgyal róla az Európai Bizottsággal.

Élesebb a vita például arról, hogy a pálinka eladására kevesebb adót vet ki a magyar állam, mint a viszkiére vagy a vodkáéra. Ez elég nagy kiszúrás azokkal, akik külföldi szeszekkel kereskednek. Több hivatalos levélváltás után sem tudta meggyőzni a magyar kormány Brüsszelt, hogy miért van erre szükség, ezért a Bizottság a második szintre léptette az eljárást (kék pötty).

Az Európai Bizottságot meg lehet győzni, lehet fontos nemzeti sajátosságokra hivatkozni, amelyek alapján kivételeket lehet kérni egy-egy szabályra, és meg is lehet vele alkudni. A paksi atomerőmű bővítése ellen több kötelezettségszegés indult, és mindegyikre találtak közösen megoldást.

Ha viszont a jogi nézeteltérés kibékíthetetlen valamelyik ügyben, akkor az Európai Unió Bíróságának kell igazságot tenni. Ez a harmadik, legmagasabb szint (narancssárga pötty). A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt már el is marasztalta Magyarországot a bíróság, hogy jogtalanul uralta le velük a cafeteria-piacot.

Kedden életbe lép egy törvény Lengyelországban, amelyik 70 évről 65 évre csökkenti a lengyel legfelsőbb bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. A 72 bíróból 27-nek emiatt nyugdíjba kell majd mennie. Közöttük van a legfelsőbb bíróság elnöke is, akinek még nem járt le a hatéves mandátuma. Az a bíró, amelyik szeretne tovább dolgozni, beadhat egy kérvényt a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök pedig a saját belátása szerint döntheti el, hogy melyiküknek engedélyezi, hogy hivatalban maradjon még három évig, és melyiküknek nem.

Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellentmond az európai uniós szerződésnek. 

A lengyel legfelsőbb bíróságról már jó ideje tárgyal az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal, de nem jutottak kielégítő megállapodásra – írta hétfőn az uniós testület.

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett lengyel kormány azzal védte a saját álláspontját, hogy a nyugdíjazásokkal kapcsolatban konzultál az országos igazságszolgáltatási tanáccsal, ami nagyjából a magyar Országos Bírósági Hivatal helyi megfelelője. A tanács tagjait viszont a lengyel országgyűlés nevezi ki, ezért nem lehet őket függetlennek tekinteni a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, ami szintén európai normát sért az Európai Bizottság szerint.

A Bizottság ezért sürgős eljárásban indított kötelezettségszegést Lengyelország ellen. Varsónak egy hónapja van érdemben reagálni a joszabály kifogásolt elemeire. Ha nem találnak megoldást Brüsszellel közösen, akkor a második szintre lép az eljárás. Három szint van összesen, a harmadik, legmagasabb szinten az Európai Unió Bírósága előtt folytatódik a vita.

Orbán Viktor a péntek hajnali Facebook videójában azt mondta, hogy a visegrádi négyek egy nagy győzelmet arattak a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón.

„Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat – üzente a miniszterelnök. – Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.”

Tehát akkor nyertünk, nem? Magyarország ezt szeretné már elérni három éve, erre a csatára épült a migránskampány, az EU-t ekéző kampány és a Soros-kampány. Ezért az ügyért pereltük be az EU Tanácsát a bíróságon, amit aztán elvesztettünk, és visszapereltek minket.

Mégsem ünnepel senki, a miniszterelnök nem úszik a dicsőségben, sajtótájékoztatót sem hívott össze, ahol elmesélhetné a győzelmét. Egy pár mondatos videó a reakció a kvóták eltörlésére.

A június elején kinevezett olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte első alkalommal vett részt európai uniós csúcstalálkozón csütörtök délután, és nem húzta az időt udvarias ismerkedéssel. Az ülésen résztvevő források szerint blokkolja a megegyezést az összes témában, ami az asztalon van, egészen addig, amíg megegyezés nem születik a megbeszélés legvitatottabb témájáról: 

Olasz kormánypárti EP-képviselőktől tudjuk, hogy mit szeretne az olasz kormány migrációügyben: az Európába érkező bevándorlók tisztességes elosztását az dél-európai államok között még azelőtt, hogy partra szállnának Olaszországban. Miután pedig a rájuk eső számú ember partra szállt, induljon el egy részüknek az áthelyezése Európa belsejébe.

Az olasz blokk váratlanul érhette a többi uniós vezetőt. Az ülést elnöklő Donald Tusk és az Európai Bizottság feje, Jean-Claude Juncker ugyanis olyan szokatlan húzásra szánta el magát, amire még nem volt példa.

Donald Tusk szóvivője egy kurta, hivatalos hangvételű közleményben tudatta az érdeklődőkkel, hogy 

„Egy tagállam tartózkodott a találkozó összes témájában, ezért egyelőre nem tudtunk közös megállapodást elfogadni.”

Biztonság- és védelmi politika, munkahelyteremtés, gazdasági növekedés serkentése, versenyképesség, innováció, digitális fejlesztés szerepel még a napirenden. Arról is most döntenének a vezetők, hogy meghosszabbítsák-e az Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító gép miatt Oroszországot sújtó gazdasági szankciókat.

Az AFP hírügynökség idézett egy forrást, aki szerint lehet, hogy csak annak köszönhető a kőkemény olasz kiállás, mert az új miniszterelnök „még nem tudja, hogyan működnek a csúcstalálkozók”.

Hogy miért szabadultak el ennyire az indulatok a bevándorlás kapcsán, azt a 2015 óta növekvő feszültség magyarázza. Ebben a cikkben olvashat róla bővebben.

Nem hozott áttörést a menekültügy kezelésében az uniós vezetők vasárnapi mini csúcstalálkozója, de mind hitet tettek amellett, hogy európai közös megoldás kell. Közben egyre nő annak a veszélye, hogy egyes országok egyoldalú lépéseket tesznek, és ezzel nemcsak az amúgy is rogyadozó európai menekültügyi rendszert, de a schengeni zónát is veszélyeztetik. 

A találkozót múlt héten hívta össze sebtében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, segítséget nyújtva a belpolitikai válsággal küzdő Angela Merkel német kancellárnak. Merkel belügyminisztere, a kancellár pártjának szövetségesét, a keresztényszociális uniót (CSU) vezető bajor Horst Seehofer ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megkezdi a Németországban menekültstátuszra nem jogosult migránsok visszaküldését Olaszországba és Görögországba, ahol először léptek uniós területre.

Ezzel az egyoldalú lépéssel feltehetően elérte volna, hogy Németországnak, Ausztriának, és Olaszországnak is határellenőrzést kellett volna bevezetnie. Ráadásul Merkelnek menesztenie kellett volna az ellenében intézkedő Seehofert, ami valószínűleg alig három hónapos koalíciós kormányának bukását jelentette volna. Merkel időt nyert azzal, hogy megpróbál európai szinten megoldást találni az októberben bajorországi választás elé álló CSU politikai kihívására. 

A Népszava megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét csütörtökön, hogy mi az uniós testület véleménye a szerdán megszavazott magyar alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” törvényről. Külön rámutatott, hogy a módosítások egyike törvényen kívül helyezi a hajléktalanságot, egy másik pedig a bevándorlás segítését.

Az Európai Bizottságnak az az egyik feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, a tagállamok betartják-e a közösen megalkotott uniós jogszabályokat. Ezt a szerepet a szerződés betűjéhez híven tölti be a testület, ami azt is jelenti, hogy a Bizottság köztisztviselői technikai magyarázatokon kívül szinte soha semmilyen politikailag értelmezhető kijelentést nem tesznek.

A biztosok valamivel szabadabb pórázra vannak engedve ebből a szempontból, ők nagyon ritkán a saját véleményüket is el merik mondani, de rájuk is inkább az jellemző, hogy rendkívül óvatosan fogalmaznak, nehogy politikai viták kereszttüzébe kerüljön a testület, amit képviselnek. Nem mintha a magyar ügyek szempontjából ennek lenne jelentősége, hiszen akármit is mondhatna a Bizottság, a kormány propagandájában így is, úgy is Soros György ügynökei lennének, akik felesküdtek Magyarország eltiprására.

Éppen ezért nem kis jelentősége van, hogy a joguralom kérdéseivel foglalkozó szóvivőnek, Christian Wigandnak csütörtökön egy olyan mondatot írtak az előre elkészített válaszába, ami a Bizottság általános hozzáállásához képest elképesztő politikai merészség.

Azt mondta: 

Nézzék meg a videón, hogy kicsit meg is illetődik a mondanivalója súlyától:

Tizenöt európai parlamenti (EP) képviselő tíz ellenében szerda délelőtt elfogadott egy javaslatot, ami a jövőben arra kötelezheti a nagy internetes tartalommegosztókat, mint a Youtube és a Facebook, hogy automatikusan szűrjék a tartalmakat, amiket felteszünk rájuk. A szerzői jogokat szeretné védeni a javaslat, de benne van a veszély, hogy ha rosszul alkalmazzák, cenzúrázhatják vele az internetet. Miről van szó, és miért érdemes róla mindenkinek tudnia? 

A Youtube egy jogi kiskapuból gazdagszik, és ez nem oké

Az alapvető probléma az, hogy a nagy videómegosztók, mint például a Youtube, óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek. Amíg egy tévécsatorna, rádióállomás, vagy zenét közvetítő applikáció, mint a Spotify súlyos jogdíjakat fizet azért, hogy lejátszhassa egy előadó számait, a Youtube-nak nincsen ilyen kötelezettsége. A Youtube is fizet a zenekiadóknak a klipek előtt és közben megjelenő reklámbevételeiből, de nem azért, mert muszáj neki, hanem mert megállapodott a kiadókkal.

Ez a megállapodás a Youtube-nak kifejezetten előnyös. Ugyanis ahhoz képest, hogy a Spotify átlagosan nagyjából húsz dollárt fizet jogdíjakban minden felhasználója után évente, a Youtube évente felhasználónként korülbelül egy dollárt juttat a kiadóknak a reklámaiból – a zeneipart képviselő világszervezet, az IFPI számításai szerint. A Youtube-nak másfél milliárd felhasználója van, tizenötször annyi, mint a Spotifynak, tehát abszolút értékben nagyon sok pénzt utal a kiadóknak, a jogdíjat fizető szolgáltatókhoz képest viszont aránytalanul keveset.

A Youtube azért nem fizet jogdíjakat, mert az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerint nem minősül tartalomszolgáltatónak. Eszerint a törvény szerint a Youtube csak egy internetes tárhely, olyan, mint például a Dropbox, vagy az iCloud, és nem tartozik felelősséggel azért, amit a felhasználói tárolnak rajta. Következésképpen a szerzői jogi visszaélésekért sem vonható felelősségre, amelyeket a felhasználói elkövetnek. 

Csakhogy ezt az irányelvet húsz évvel ezelőtt írták. A Youtube 2005-ös megalapításakor tényleg inkább volt tárhely, mostanra azonban egész máshogy viselkedik: kategorizálja a zenéket, ajánlatokat ad – úgy viselkedik, mint egy tartalomszolgáltató, és nem úgy, mint egy internetes merevlemez. A világ nagyon sok részén pedig az emberek kizárólag Youtube-ról hallgatnak zenét a neten. 

Az európai zenekiadók és rajtuk keresztül a zeneszerzők tisztességes hasznot szeretnének látni a saját alkotásaikból, ezért igyekeznek évek óta megváltoztatni a jogszabályt. Jogosan állítják: nem fair, hogy a kreatív iparágak forgalma esik vissza, miközben nagy internetes cégek jól járnak. Meg akarnak állapodni a Youtube-bal és másokkal is, például a francia illetőségű Dailymotionnel, hogy fizessenek a piaci erejükhöz mérten arányosan a tartalmaikért. Ha pedig nem tudnak megállapodni, rá szeretnék őket kényszeríteni, hogy szűrjék ki a jogtalanul közzétett zenéiket. Még azelőtt, hogy azokat publikálják! És itt jön be a képbe a cenzúrától való félelem.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mirációs és menekültügyi mini-csúcstalálkozót hív össze vasárnapra Brüsszelbe, írta az MTI.

A hivatalos tájékoztatás szerint az egyeztetés célja, hogy „európai megoldásokat” keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A német Bild arról írt, hogy a hétvégi minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetői kaptak meghívást. Ezt azonban egyelőre nem erősítette meg a bizottság.

A német újság a hétvégén arról is beszámolt, hogy Angela Merkel német kancellárt a saját belügyminisztere tartja sakkban. Ha Merkelnek nem sikerül kompromisszumot találnia migráció-ügyben, akkor Horst Seehofer belügyminiszter szigorúbb bevándorlási eljárásokat fog javasolni. Ez is közrejátszhat abban, hogy szűkebb körben tartanak megbeszélést a jövő csütörtök-pénteki Európai Tanács előtt, ahol az összes uniós kormányfő ott lesz.

Ha valóban ezek az országok kaptak meghívót a nemhivatalos találkozóra, akkor az EUrologust elgondolkodtatja, hogy Magyarországot miért nem hívták meg. Vajon ez azt jelenti, hogy pontosan Magyarország ellenében beszélnek meg egy taktikát, hogy hogyan lehetne elfogadtatni Orbán Viktorral valamilyen formában a kötelező menedékkérő-kvótákat? Például a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Ausztrián keresztül, aki ott lesz a különleges találkozón?

Szakértők szerint a jövő heti, egyébként számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Brüsszelben egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről, tette hozzá a hírhez az MTI.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A belgiumi Mechelen városában állítólag több muszlim él, mint Magyarországon és Szlovákiában összesen. A polgármester meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el, és nézze meg, hogy ez milyen.

A brüsszeli EUobserver című újság számolt be róla, hogy a flandriai város polgármestere, Bart Somers szívesen látná a magyar miniszterelnököt. „Gazdag, biztonságos, szép város vagyunk. Talán Orbán Viktornak el kellene jönnie, hogy lássa, működik az együttélés” – mondta a lapnak múlt hét végén.

Az Orbán Viktorhoz hasonló populistákat „nyugati szalafistáknak” tartja, akik elutasítják a változást, eltorzítják az elveket és az értékeket hogy falakat és megosztottságot teremtsenek.

Mechelenben 90 ezer ember lakik, közölük 20 ezren muszlimok, és minden rendben van közöttük, mesélte a polgármester, aki 2016-ban nemzetközi díjat is kapott azért, mert segített a menekülteken és sokat tett a bevándorlók beilleszkedéséért. 130-féle nemzetiség él itt együtt, és minden második újszülöttnek külföldi gyökerei vannak. Mechelen egyébként érseki székhely, a katolikus egyház belgiumi központja.

Hozzátette azért, hogy a városban vannak problémás ügyek, és a határok teljes megnyitása nem működne, de ettől függetlenül a sokszínűség a valóság, amit nem szabad stigmatizálni és nem lehet félresöpörni, hanem el kell fogadni és kihozni belőle a legtöbbet.

A helyiek bevonásával lehet közösséget építeni

Húsz évvel ezelőtt Mechelenben volt az egyik legmagasabb a szegény gyermekek és a munkanélküliek aránya Belgiumban, és a bűnözési mutatók is elkeserítően alakultak. A politikai szélsőjobbnak is bőven akadtak követői. Mára viszont ez a város a legjobbak között van mind a három területen, írja az EUobserver.

A polgármester szerint úgy kell kezelni a problémákat, hogy bevonja a megoldásba a lakosokat. Például rapid randikat szerveznek a városban a bevándorlók, menekültek és a helyiek között. Azok, akik így megismerkednek, utána fél éven át minden héten találkoznak. „Ha van valaki, akit ismernek Mechelenből, akkor az el tudja nekik magyarázni, hogy hogyan működik a város, vele gyakorolhatják a nyelvet, és ami a legfontosabb, emberi kapcsolatot alakíthatnak ki” – magyarázta Bart Somers.

Szerinte mind a két politikai oldal azon ügyködik, hogy egyetlen identitásba préselje bele az embereket.

Mechelenben különbséget tesznek az újonnan érkezettek és az odavalósiak között, de mindannyiukkal úgy bánnak, mint helyi polgárokkal. Az újaknak be kell illeszkedniük és meg kell tanulniuk a nyelvet. Úgy tekintenek erre, mint egy beruházásra a jövőbeli biztonságba.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Kedd déltől június 26-áig lehet jelentkezni az Európai Unió utazási programjára, a DiscoverEU-ra. Az akcióban az EU kifizeti a vonat-, busz-, hajó-, vagy kivételes esetben repülőjegyét a jelentkező fiataloknak egy európai célállomásra és vissza.

A DiscoverEU magyar nyelven is elérhető oldalán lehet jelentkezni. Azok vehetnek részt a programban, akik 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek, és valamelyik európai uniós ország állampolgárai.

Az MTI idézi a londoni miniszterelnöki hivatal feltűnően indulatos hangvételű nyilatkozatát, aminek az előzménye, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: nem terjeszthető ki az Egyesült Királyság egészére az Európai Bizottság azon javaslata, amelynek értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Elgondolkodott rajta az Európai Bizottság, hogy Kim Kardashian segítségét kéri, amikor Donald Trumppal tárgyal? Ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai celeb sikeresebben tárgyal az USA elnökével, mint az Európai Unió komplett vezetése – vetette föl egy brit újságíró az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Kim Kardashian kérésére Donald Trump elnöki kegyelemben részesítette azt az idős asszonyt, akit a kilencvenes években ítéltek életfogytiglanra kábítószerügyek miatt.

„Eszükbe jutott esetleg, hogy Kardashian-West asszony segítségét kérik olyan ügyekben, mint például a párizsi klímaegyezmény, az iráni atommegállapodás, vagy az acél- és alumíniumvámok?” – kérdezte ennek fényében James Crisp, a Telegraph brüsszeli tudósítója.

Az Egyesült Államok Trump vezetése alatt eddig kilépett a párizsi klímaegyezményből, a maga részéről felmondta a nukleáris fejlesztéseket korlátozó megállapodást Iránnal, és extra vámokat vetett ki Európa acél- és alumínium termékeire. Mindhárom döntés súlyos politikai vagy üzleti veszteséget okoz az EU-nak, és felforduláshoz vezetett a világpolitikában is.

Az uniós testület karót nyelt szóvivője, Alexander Winterstein bevallotta, hogy nem fog tudni elmésen visszavágni erre a kérdésre, és hivatalos hangon azt felelte: „Kiváló, konstruktív kommunikációs csatornákat tartunk fönn az Egyesült Államokkal több ügyben is, amelyek közül jónéhány nem éppen egyszerű.”

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker éppen repülőn ül Kanada felé, ahol találkozni fog a G7 országok vezetőivel, és az amerikai elnök is ott lesz a megbeszélésen. Nem tud arról, hogy Kim Kardashian is ott lesz-e.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Ön is elgondolkodott rajta, hogy miért jut Magyarországnak kevesebb pénz a következő uniós költségvetésben, mint a mostaniban? Ön is indokolatlanul soknak tartja, hogy a negyedével vágják meg a nekünk járó összeget a kohéziós támogatásból? Az EUrologus is meglepődött az eredményen, és utánanézett, hogyan jönnek ki a számok. Kiderült, hogy nincs átverés, nem a kormányunk miatt büntetnek minket, és nagyon úgy fest, hogy Soros György keze sincs a dologban. Egészen röviden: négy dolog magyarázza, hogy miért csökken 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárdra a javasolt fejlesztési keretünk.

• A britek kilépése miatt kisebb lesz maga a torta: mintha az előzőt tíz szeletre vágnánk, az egyik szeletet elvennénk, és úgy tálalnánk föl.
• Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban elkél a korábbinál magasabb támogatás. Az elmúlt több, mint tíz évben a gazdasági fejlődésük csökkent, vagy jó esetben stagnált. A közeljövőben sem fognak maguktól szárnyra kapni a dél-európai országok, különösen, mert a fiatalok munkanélkülisége riasztóan magas.
• A magyar gazdaság viszont sokat fejlődött: beértük vagy meg is előztük termelésben az elmaradottabb dél-európai régiókat. És velük szemben ráadásul a kilátásaink is jók: 3-4 százalék közti növekedés a prognózis a következő évekre. Ugyanez mondható el a többi közép-európai és a balti országokról is. 
• A legnagyobb tétel: a 2013-as költségvetési tárgyalásokon Magyarország „túlnyerte magát”. Közel négymilliárd euróval kaptunk akkor többet, mint amennyit a gazdasági mutatóink alapján kidobott a minden országra egységesen alkalmazott formula. Ez részben politikai siker volt, részben szolidaritás a nyugat-európai országok részéről a keletiek felé. Az Európai Bizottság szerint most vissza kell térni a valós számokhoz, ezért zuhantunk ekkorát.

Érdemes rögtön megjegyezni, hogy a kedden javasolt összegek biztosan nem véglegesek. Legutóbb is úgy indult a tárgyalás a költségvetésről, hogy 30 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak a kohéziós alapokból. Ehhez képest 12 százalék körüli veszteség lett csak a vége.

Közzétette az Európai Bizottság a számszerű javaslatait arról, hogy mekkorák legyenek az EU gazdasági felzárkóztatási támogatásai 2021 és 2027 között. Ahogy hétfőn már kiszivárgott, Magyarország a korábbinál jóval kevesebb pénzre számíthat.

2018-as árakon számolva 17,93 milliárd eurónyi támogatást javasol Magyarországnak az Európai Bizottság. A mostani fizetési ciklusban 23,6 milliárd eurót kaptunk, ez jelentős, 24 százalék körüli csökkentés.

A következő évek inflációját is figyelembe véve 20,24 milliárd euró lesz az az összeg, amit az Európai Bizottság Magyarországnak tervez adni 2021 után. A mostani fizetési időszakban 21,54 milliárd eurónyi támogatást kapott Magyarország, ugyanígy, folyó árakon számolva. Így csak 6 százalék körüli a csökkenés.

Ezek nem a végleges számok, csak az első hivatalos javaslat. Az Európai Bizottság javaslatán innentől kezdve hónapokig, talán egy-két évig is tárgyalni fognak egymással a nemzeti kormányok, aztán pedig a nemzeti kormányok az Európai Parlamenttel.

Közép-Európa fejlődött, Dél-Európa sokkal kevésbé

Corina Crețu, a regionális politikát felügyelő, román EU-biztos kedden felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és balti országokat érintő csökkenés részben annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak a régiói az elmúlt időszakban annyit fejlődtek gazdaságilag hogy kiesnek a legmagasabb támogatásra jogosultak köréből.

A másik oka a csökkenésnek az, hogy változtatnák a támogatások odaítélésének szabályain, és több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben magasabb a fiatalok munkanélkülisége, több klímavédelmi beruházásra van szükség, illetve több bevándorlót kell fogadniuk és integrálniuk a társadalomba. 

Ezek az új feltételek viszont kevesebb, mint 20 százalékos súllyal számítanak be az új elosztási szabályokba. Így festenek a súlyok:

• 81 százalékos súllyal számít az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az adott régióban
• 15 százalék a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel meg kell küzdeni
• 4 százalék a klímavédelmi és a migrációs ügyek súlya a döntésben

„A régiók fejlettsége miatt Magyarország akkor is majdnem ugyanennyit veszített volna, ha a régi rendszer szerint, kizárólag a GDP alapján számoljuk a támogatásokat” – emelte ki az Eurologusnak egy európai bizottsági szakértő. Ugyanez igaz a többi közép-európai országra is, tette hozzá.

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk.

Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülése után tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.