Index Vakbarát Hírportál

Piszok nagy csalások és szervezett bűnözés gyanújára figyelmeztette az Elios közbeszerzései miatt Magyarországot az uniós pénzek elcsalása elleni független hivatal, az OLAF. Kiszivárgott, mit talált az OLAF az Elios szolnoki pályázatainál. A bíróság döntött, hogy a kormánynak ki kell adnia az OLAF jelentéseit – ezektől a hírektől hangos a sajtó néhány hete. De mi ez az OLAF, és mit deríthet ki, ami miatt a kormánynak a választási kampány közben fájhat a feje?

Az OLAF az Office de Lutte Anti-Fraude francia név rövidítése. A magyar neve Európai Csalás Elleni Hivatal. Ez az Európai Unió csalásokkal foglalkozó nyomozóirodája. Ellenőrzi, hogy mire és hogyan szórják el az EU pénzét, és igyekszik felderíteni a szabálytalanságokat. Legutóbb akkor hallottunk róla sokat, amikor a négyes metróról adtak ki részletes jelentést. Abban az ügyben öt évig, 2012 és 2017 között nyomoztak.

Az OLAF nemcsak a kormányoknak néz a körmére, hogy elsíbolják-e az uniós pénzeket, az EU saját intézményeiben is nekik kell kigyomlálni a korrupciót.

Egy belső botrány miatt jött létre a szervezet: akkor váltak függetlenné az unió kormányaként működő Európai Bizottságtól, miután a Bizottság komplett politikai vezetése a luxemburgi Jacques Santerrel az élen belebukott egy korrupciós ügybe 1999-ben.

Az OLAF nem valódi ügyészség: nem tehet feljelentést, nem indíthat büntetőeljárást. Azt csak az állami ügyészség teheti meg. Ha például telefont szeretne lehallgatni Magyarországon, csak a magyar hatóságtól kaphat rá engedélyt. Viszont joga van betekinteni uniós pénzek elköltéséről szóló dokumentumokba, és interjút kérhet az érintettektől.

Az OLAF jelentés nem nevez meg gyanúsítottakat, de szembeállítja a tényeket azzal, amit nyilatkoznak neki. Medgyessy Pétert például megkeresték a négyes metróval kapcsolatos nyomozás során, és rámutattak, hogy hol lóg ki a lóláb a történetében a francia metrókocsigyártó céggel való üzleti kapcsolatában.

Puhatolózó megbeszélést tartottak az uniós országok vezetői pénteken Brüsszelben. A 2020 utáni költségvetés és a 2019-es európai parlamenti választások volt a fő téma. Döntések nem születtek, nem vitatkoztak. Türelmesen meghallgatták egymás álláspontjait, és biztosan jó hangulatban telt az ülés, mert vicces kedvű vezetők álltak a sajtó elé a tárgyalás után.

Tusk: Meglepett, hogy mindenki pozitívan reagált

Az egyik legmegosztóbb javaslat, amiről a következő hónapokban tárgyalni kell, hogy feltételekhez fogják kötni az uniós támogatásokat.

„Csak pozitív reakciókat hallottam erről az ügyről, és ez kellemesen meglepett – mondta az ülés után Donald Tusk, a csúcstalálkozók állandó elnöke. – Senki nem kérdőjelezte meg, hogy feltételekhez kell kötni a támogatásokat. Ma csak általánosságban beszéltünk erről a kérdésről, de a különböző feltételek kevésbé tűnnek vitatottnak, mint korábban.”

Néhány fontos tagállam, többek között Németország szerint a strukturális támogatások elosztásánál azt is figyelembe kellene venni a jövőben, hogy egy ország például elkötelezett-e a legális menekültek befogadásánál. Erről beszélt Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozó előtt. Egy másik ötlet ahhoz kötné a támogatásokat, hogy mennyire egészséges egy országban a jogállam.

Ennek fényében tényleg meglepő, ha Magyarország és Lengyelország nem tiltakozott hangosan.

A francia elnök a tavalyi választási kampányában megígérte, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között. Ezért konzultációt indít, ahol mindenki elmondhatná a véleményét Európa jövőjéről. Franciaroszágban tavasszal indul is az akció, jelentette be még januárban. Ezután egymás után csatlakozott a kezdeményezéshez a többi ország.

Magyarország kivételével! A kormányfői csúcstalálkozót követő péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatón kiderült, hogy

„Az egyetlen ország, amelyik nem fog benne részt venni, az Magyarország” – mondta. Kis szünetet tartott, majd ironikusan hozzátette: „Ez bizonyára meglepi önöket” – és mosolygott egy jót, miközben a terem nevetett a poénján.

Tényleg vicces, hogy pont a nemzeti konzultációk bajnoka nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Lehet, hogy a magyar kormány nem szeretné összezavarni a lakosságot a választás előtt, és ezért nem veszünk részt benne. Talán a kampány után sor kerülhet rá.

Nagyon nincs egyetértés az európai kormányfők között, hogy mennyit fizessenek az Európai Unió 2020 utáni hétéves költségvetésébe. Pénteken ülnek össze először Brüsszelben, hogy megbeszéljék az ügyet. Nagy-Britannia kilép, és viszi magával a pénztárcáját is, elsősorban erre kell megoldást találni. Ezen kívül az utóbbi időben kiderült, hogy EU-nak el kellene még látnia néhány feladatot, amire korábban nem gondoltak. Például ellenőriznie kellene a határait, rendben kell tartania az európai bankszektort, és a tagországainak a költségvetését. Ez pénzbe kerül, és az Európai Bizottság múlt héten tételesen össze is szedte, hogy mennyibe.

Orbán Viktor és a kormányfő, államfő kollégái, akiket Európai Tanácsnak hívnak, ma elkezdenek tapogatózni, hogy ki mit szeretne, mennyivel hajlandó többet fizetni, mennyit szeretne visszakapni, és kit mivel lehet meggyőzni. Mint amikor leosztják a lapokat, és először néznek körül a játékosok a kártyaasztalnál. „Enyhén szólva nincs nagy lelkesedés abba az irányba, hogy többet kellene fizetni a közös kasszába. Viszont intézményi válságot sem akar senki” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a héten.

Magyarország amellett fog érvelni, hogy meg kell tartani a régi programokat: a mezőgazdasági támogatásokat és gazdasági felzárkóztatást, és ha új feladatokat szánunk az EU-nak, akkor ezekre fizessünk is többet közösen. Lázár János januárban az elsők között be is jelentette, hogy hajlandóak vagyunk a nemzeti jövedelmünk 1,2 százalékára emelni a hozzájárulásunkat a mostani 1 százalék körüli arányról. Magyarország ebből a két alapból jelentős támogatásokat kap, tehát az az érdekünk, hogy a mostani formájukban megmaradjanak. Viszont ha vágnak a költségvetésen, egész biztosan ebből a kettőből fognak vágni.

„Félénken optimisták az emberek azzal kapcsolatban, hogy lesz-e több forrás a költségvetésbe – mondta egy uniós diplomata. – Úgy tűnik, hogy a németek hajlanak rá, hogy többet fizessenek, és ha ez tényleg így lesz, az a többi nettó befizetőre is jó hatással lehet.”

Az európai üzletben farkastörvények uralkodnak, és a nagy cégek, gyakran a kormányokkal karöltve ott próbálják meg kijátszani a piaci szabályokat, ahol nem szégyellik. És van egy ember, aki minden hónapban egyszer kiáll a nyilvánosság elé, és megbünteti őket. Ő az európai piac vasökle, a volt dán miniszterelnök-helyettes, a versenyjogok betartatásáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager.

Mindig ugyanaz a menetrend: amikor az Európai Bizottság lezár egy hónapokig vagy évekig tartó nyomozást, Vestager tart egy sajtótájékoztatót, és bejelenti, hogy x, y és z cég törvénytelen kartellt hozott létre. Például megegyeztek benne, hogy nem versenyeztetik egymás termékeit, vagy hogy ugyanazon az áron dobják őket a piacra, és drágábban árulják őket, mint amennyit valójában érnek.

Aztán az x cég általában beköpi a társait az Európai Bizottságnál. Ezért ő megússza a büntetést. Y és z pedig mindent bevall, együttműködnek, és cserébe nekik is elengednek valamennyit a bírságból.

Március elsejétől a német Martin Selmayr lesz az Európai Bizottság főtitkára. A főtitkár áll a bizottság tisztviselői hierarchiájának élén, ő irányítja a döntéshozatali folyamatot, felügyeli az adminisztrációt, és tesz róla, hogy minden kezdeményezés a politikai vezetés által kiadott irányt kövesse. Selmayr eddig a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a jobbkeze volt.

Selmayr 2004 óta dolgozik az Európai Bizottságban, először informatikai és médiaügyekért felelős szóvivő volt. 2010-ben éleset váltott, és négy évre az igazságügyi biztos Viviane Reding kabinetfőnöke lett. Ez volt az az időszak, amikor a magyar kormánynak meggyűlt a baja a brüsszeli testülettel az Alaptörvény módosításai miatt. Az akkor igazságügyi miniszter Navracsics Tibor és Viviane Reding személyes meccseként emlegette a sajtó az elhúzódó vitát.

A „legtökösebb uniós biztos” kabinetjéből vezetett az útja Jean-Claude Juncker kampánystábjának az élére, amikor a luxemburgi politikus 2014-ben a legnagyobb európai párt jelöltje lett az Európai Bizottság elnöki posztjára. A győztes kampány után Juncker maga mellett tartotta az elnöki kabinetjében, amelyet azóta is vezet.

Tisztelik és félnek tőle

Martin Selmayr a legellentmondásosabb vezető figurája az Európai Uniónak. Machiavellista, karrierista, politikai nyomulógép, aki az intézményének érdekein kívül semmilyen elvet vagy értéket nem követ, technokrata, cinikus, nem tiszteli a hierarchiát, és nem tolerálja, ha valaki butaságokat beszél vagy az idejét vesztegeti – ezek a benyomások terjednek róla uniós körökben. Magasról tesz a diplomáciai protokollra, és nyilvánosan is megmondja a véleményét, ha valami nem tetszik neki az európai politikával kapcsolatban. 

Ugyanakkor nagyon okos, a kisujjában van az Európai Unió működése. Mindent átlát, és szeret is mindenről tudni, ami az általa felügyelt szervezetben történik. Folyton dolgozik, és keveset alszik, előfordul, hogy már hajnalban emaileket küld ki. A kérdéseire pedig lehetőleg azonnal várja a választ – hallottuk a Bizottság főtitkárságáról.

Juncker elnöki kabinetjének a vezetőjeként a korábbinál sokkal jobban központosította az Európai Bizottság működését. Úgy szervezte át a folyamatokat, hogy minél több információ fusson át a saját íróasztalán. Arról is gondoskodott, hogy minél kevesebb mozgástere maradjon az uniós biztosoknak, hogy a saját maguk kezdeményezésein dolgozzanak, vagy a saját véleményüket hangoztassák. Nagy politikai játékos, aki gátlástalanul tolja előre az Európai Bizottság érdekeit az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal szemben.

Tisztelik és félnek tőle az Európai Bizottságban. Viszont még nem találkoztunk olyan emberrel, aki szeretné. Talán Jean-Claude Junckeren kívül, aki csak dicsérően beszél róla.

A Bizottságban azt beszélik, hogy egy belső vita vezetett Selmayr kinevezéséhez. A szervezet főtitkársága az elmúlt három és fél évben egyszerre volt alárendelve Jean-Claude Juncker elnöknek és Frans Timmermans első alelnöknek. Juncker és Timmermans kabinetjében súrlódásokhoz vezetett, hogy melyikük utasításait követi az adminisztráció, és a két kabinetvezető nem jött ki jól egymással. Kívülről úgy látszik, Juncker azzal oldja meg a helyzetet, hogy a saját emberét magasabb polcra teszi.

Juncker új kabinetfőnöke a spanyol Clara Martinez Alberola lesz, aki 1991 óta dolgozik az Európai Bizottságban, és tíz évig jogi szakértő volt az előző elnök, José Manuel Barroso kabinetjében.

Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták országgyűlési képviselője a svéd parlamentben szólalt föl a magyar kormány védelmében múlt héten. A képviselő február 14-én töltött föl egy videót a beszédéről. 

Ekeroth a hazáját különös országnak, a világ legszélsőségesebb demokráciájának nevezte, amely gonosznak, antidemokratikusnak, totalitariánusnak állította be Magyarországot az elmúlt években. Ehhez képest szerinte Magyarország a józan észt szimbolizálja, ami pontosan az ellenkezője annak, amit a svéd parlament balliberális erői képviselnek.

Magyarország a saját kultúrájának és népének megőrzéséért cselekszik, védi Európa határait, és kiállt az EU és az USA támadásaival szemben. Ugyancsak ellenállt a Soros Györgynek dolgozó civil szervezetek kampányának, mondta Ekeroth. „Vicces, hogy önök felháborodnak, amikor egyes országokat az amerikai vagy a svéd választásokba való beavatkozással vádolnak, de örülnek, ha az USA vagy Soros megpróbál ennek az országnak  a választásába beavatkozni. A képmutatás magasfoka” – tette hozzá.

Ekeroth megemlítette, hogy Magyarország ellenállt az oszmán törekvéseknek Európa meghódítására, és a megszállás ellenére is kiálltak a kommunizmus bűneivel szemben.

„A költségvetés elkészítése nem könyvelési feladat. A prioritásainkat és céljainkat is tükrözi. A jövőnket számokban fogalmazza meg. Először tehát vitassuk meg, hogy milyen Európát szeretnénk” – mondta szerdán az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker bemutatott egy rövid elemzést, amelyik sorra veszi, hogy milyen opciók között választhatunk az unió 2020 utáni hétéves költségvetésére. Az összefoglalót a miniszterelnökök és államfők figyelmébe ajánlotta, akik jövő héten tárgyalnak a témáról Brüsszelben. 

Az Európai Unió javaslattevő testülete végignézte, hogy az elmúlt években milyen problémákról követelte a leghangosabban a közvélemény, hogy az EU-nak meg kellene oldania, és leírta, hogy a megoldásukhoz szerintük mennyi pénz kell. Internetes konzultációt is indítottak, ahol bárki megmondhatja, hogy szerinte mire kellene többet költeni európai szinten.

Az összefoglaló nem ad konkrét javaslatokat, de abból, amilyen forgatókönyveket felvázol, kirajzolódik egy új irány az Európai Uniónak. Kevesebb lehetőség a korrupcióra, több közös európai projekt.

A NATO védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön találkozót tartanak Brüsszelben. Eredetileg úgy tervezték, hogy a kétnapos programba beiktatnak egy megbeszélést az ukrán védelmi miniszterrel, de Magyarország ellenkezése miatt erre nem kerül sor.

Magyarország azt kifogásolja, hogy a tavaly ősszel elfogadott ukrán oktatási törvény hátrányosan érinti az ukrajnai nyelvi kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán vezetés eddig nem tett hivatalos lépéseket, hogy feloldja a törvény vitatott pontjait. Az erős magyar álláspont miatt már decemberben sem tartottak miniszteri szintű értekezletet a NATO és Ukrajna között, csak a felek nagykövetei tárgyaltak. Akkor több NATO-szövetséges levélben kifogásolta, hogy Magyarország ilyen módon megakasztja a politikai közeledést a védelmi szövetség és Ukrajna között.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben egy sajtótájékoztatón. Leszögezte, hogy Ukrajna közeli partnere a NATO-nak, és továbbra is szorosan együttműködnek vele, támogatják a területi integritását. Több szinten is tartjuk a kapcsolatot Ukrajnával, mondta, és kiemelte, hogy ezen a héten Petro Porosenko elnökkel fog találkozni a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Elmondta, hogy tisztában van az ukrajnai nyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákkal. Beszélt már róla Orbán Viktorral és Petro Porosenkoval, hogy rá kell találni az egyensúlyra a kisebbségek jogainak és nyelvének védelme és az ukrán nemzetépítés céljai között. 

„A Velencei Bizottság kiadott egy javaslatot az ügyben, üdvözlöm ezt a javaslatot, és arra buzdítom Ukrajnát, hogy vegye figyelembe az ajánlásait” – mondta a NATO főtitkára. 

2017-ben felpörgött a magyar gazdaság növekedése a 2016-os megtorpanás után, írja az Európai Bizottság az idei első, szokásos gazdasági előrejelzésében, amelyet szerdán tettek közzé. A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékkal nőtt a tavalyi évben az uniós testület becslése szerint. A növekedést leginkább az erős hazai keresletnek tudják be.

A növekvő foglalkoztatottság és a hirtelen béremelések dobták meg a hazai fogyasztást. A bruttó állóeszköz-felhalmozás több, mint 20 százalékkal nőtt 2016-hoz képest a tavalyi első három negyedévben. Emögött az áll, hogy ebben az időszakban újraindultak az uniós támogatások, amelyeket a gazdaság elkezdett fölszívni.

Az üzleti és háztartási beruházások is dinamikusan nőttek. Ennek egyik oka az volt, hogy javultak a világgazdasági kilátások, illetve hogy erős kereslet mutatkozott új lakások iránt. A kedvező hitelfeltételek is felduzzasztották a keresletet.

Az erős növekedés várhatóan ezután sem áll le. 2018-ra 3,7 százalékos, 2019-re 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság. A lakossági fogyasztás és a magánbefektetések is gyarapodnak idén, ugyancsak a piaci és állami béremeléseknek, valamint  a banki hitelszektor fellendülésének köszönhetően.

Az uniós támogatással futó projektek miatt a piaci és állami beruházások továbbra is két számjegyű növekedést produkálnak ebben az évben. A növekvő hazai kereslet ugyanakkor azzal jár majd, hogy több import árura lesz szükség.

2019-re valamelyest lassul a növekedés, egyrészt azért, mert nincs elég munkaerő, lomhábban növekszik a rendelkezésre álló reáljövedelem és az európai exportkereslet sem duzzad olyan gyorsan.

Az infláció megugrott tavaly Magyarországon: 2016-ban 0,4 százalékot mértek, 2017-ben 2,4 százalékot. Tovább emelkedést jósolnak: 2018-ra 2,8 százalékot, 2019-re 2,9 százalékot, ami megközelíti majd a központi bank 3 százalékos inflációs célját. Széleskörű inflációra számít az Európai Bizottság, mert a béremelés miatt az energiaárak és a szolgáltatások árai is növekednek.

„A Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, azonban ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor bemutatta az EU nyugat-balkáni bővítési stratégiáját kedden délután Strasbourgban, írja az MTI.

A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, de leszögezték, ez teljes mértékben a reformfolyamat előrehaladásától függ.

Az Európai Bizottság több területen szeretné támogatni a reformokat a balkáni országokban. Azt javasolják, hogy az EU

• segítsen megerősíteni a jogállamiságot a Balkánon,
• indítson közös nyomozócsoportokat a balkáni országokkal,
• működjön velük együtt az Európai Határ- és Parti Őrségben,
• terjessze ki az EU-s energiauniót a Nyugat-Balkánra,
• csökkentse a roamingdíjakat, 
• támogassa a széles sávú internetcsatlakozás kiépítését a térségben.

A 2007–2017-es időszak majdnem 9 milliárd euróján felül egyedül 2018-ra 1,07 milliárd euró összegű előcsatlakozási támogatást irányoztak elő a Nyugat-Balkán számára.

Az Európai Bizottság naptárában szerepel, hogy Soros György csütörtökön találkozott Margrethe Vestager és Frans Timmermans uniós biztosokkal. A közmédia sajtótájékoztatón megkérdezte Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, hogy miről szólt a tárgyalásuk.

„Már legalább húsz éve, időről időre beszélek Soros Györggyel, és a téma mindig ugyanaz.

Hogyan segíthetünk abban, hogy Európa szorosabban összetartson.

Azzal a felismeréssel kezdődött, hogy habár Európa kettéosztottsága megszűnt, de ahhoz, hogy Európa két fele valóban közelebb kerüljön egymáshoz, sokat kell dolgozni és sok erőfeszítést kell tenni. Soros György az elejétől kezdve elkötelezett volt eziránt a cél iránt, és valamilyen formában nekem is mindig ez volt a feladatom.”

Timmermans hozzátette, hogy szerinte Európa legnagyobb érdeme, hogy véget ért Európa megosztottsága. „Kiváltságosnak érzem magam, hogy ezért a célért dolgozhatok már évtizedek óta, és ezután is folytatni fogom erről Soros Györggyel a megbeszéléseket. Arról, hogy merre tartunk, hogy mi történik Közép- és Kelet-Európában, hogy mi történik Nyugat-Európában, a Balkánon, milyen fejlődést látnánk szívesen. Egy ilyen eszmecserét folytattunk ma reggel, és ilyen eszmecserét folytatunk már hosszú-hosszú évek óta.”

Timmermans arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a találkozó szerepelt a naptárában, mindenki számára nyilvános volt a ténye. Azt mondta: „határozottan állíthatom, hogy az együttműködés Soros úrral mindig nagyon konstruktív volt. Az elkötelezettsége a nyílt társadalom, a jogállamiság és a demokrácia iránt az én szememben Európa javát szolgálja.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Közel 125,5 millió eurót fordít az EU a kohéziós politikai alapokból az Esztergomot és Budapestet összekötő 2-es vasútvonal korszerűsítésével és villamosenergia-ellátásával kapcsolatos munkákra, adta hírül csütörtökön az Európai Bizottság. A munkák már folynak, az Európai Unió végrehajtó testülete a támogatás tényéről számolt be.

A projekt fedezi a jelzőrendszerek és az állomások korszerűsítését. Javítják az állomásokon az információs rendszereket, hogy zökkenőmentesebbé váljon az összekötettetés a regionális buszjáratokkal.

A Rákosrendező és Esztergom közötti 48,3 kilométeres szakaszon fejlesztik a villamosítást, elektromos transzformátort helyeznek üzembe Dorogon, átépítik az elektromos átalakító berendezést Istvánteleken, felújítják a váltókat Angyalföldön, Újpesten, Dorogon, Esztergomban és Tokodon, és lefektetnek 5 kilométernyi optikai kábelt.

Új pályákat építenek Dorogon és Esztergomban a teherszállításhoz, és újjáépítik az angyalföldi vasútállomást. Ezeken az állomásokon megemelik és befedik a peronokat, tudtuk meg európai bizottsági forrásból.

„Európa a továbbiakban is beruházások által igyekszik javítani a magyar polgárok életminőségét – jelentette ki Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos. – A szóban forgó uniós társfinanszírozásban megvalósuló projekt kézzelfogható módon hozzájárul majd a gépkocsitorlódások csökkentéséhez, a levegő tisztábbá tételéhez, valamint ahhoz, hogy tiszta, gyors és kényelmes közlekedési rendszer álljon az ingázók rendelkezésére”.

Az elátkozott vasútvonal

Az Esztergom-Budapest vasút felújításának első szakasza 2015-ben fejeződött be, jelentős késéssel. A kivitelezés hagyott kívánnivalót maga után. A Piliscsaba közelében lévő magdolnavölgyi megállóhoz vezető rámpát majdnem elmosta az eső, a pilisvörösvári közúti aluljáróban megállt a víz. Tavaly decemberben indult volna az első villamosított Flirt motorvonat a Nyugatiból, de a hírközlő hálózatok problémája miatt ez nem sikerült a tervezett időpontban. A vonal az elátkozott vasútvonalként vonult be a köztudatba. 

Magához hívatta kilenc ország minisztereit a környezetvédelmi uniós biztos kedden, és a lelkükre beszélt, hogy sürgősen csökkenteni kell a légszennyezést, mert napi szinten egy tömegkatasztrófával ér fel, ahány életet követel a rossz minőségű levegő.

Úgy becsülik, hogy évente 400 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt Európában. Ennél a számnál pedig nagyságrendekkel több azoknak a napoknak a száma, ahányat betegen töltenek az emberek a légszennyezés miatt. 

Figyelemreméltó egyetértésben döntöttek a nemzeti miniszerek arról, hogy mit várnak el Nagy-Britanniától, miután jövő tavasszal kilép az Európai Unióból, mondta Ekaterina Zaharieva, a bolgár külügyminiszter hétfő délután. Az uniós külügy- és Európa-ügyi miniszterek a bolgár politikus elnöklete alatt abban egyeztek meg, a kilépést követő közel két évben az Egyesült Királyság része maradhat a közös európai piacnak, be kell tartania annak összes régi és közben meghozott új szabályát, de nem szólhat majd bele a szabályok megalkotásába.

Furcsa dilemmával fordult az Európai Unió Bíróságához a szegedi bíróság: ha valaki elmenekül egy országból, ahol üldözik a homoszexuálisokat, Magyarországra jön, itt menedékkérelmet nyújt be arra hivatkozva, hogy ő homoszexuális, hogyan lehet jogszerűen megállapítani, hogy igazat mond?

Egy nigériai férfi 2015-ben kért ezért menedéket Magyarországon. A magyar menekültügyi hatóság úgy járt el, hogy először is kiderítette: Nigériában tényleg súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik az azonos nemű személyek együttélését. Ezután személyesen meghallgatta a menedékkérőt, majd pszichológus szakértőt rendelt ki a szexuális irányultság vizsgálatára. A pszichológus által elvégzett tesztek nem igazolták, hogy a menedékkérő homoszexuális irányultságú, a szakvélemény „túl férfiasnak” jellemezte őt, ezért a menekültügyi hatóság elutasította a menedékjog iránti kérelmét.  A menedékkérő beperelte a hatóságot, mert szerinte a vizsgálatok sértették az alapvető jogait, és egyébként sem volt semmi értelmük a kérelme szempontjából.

A menedékkérelmek elbírálásának a szabályait egy európai uniós irányelv tartalmazza, ezért az Európai Unió az illetékes, ha tisztázni kell őket. Így kötött ki az ügy Luxembourgban, az EU Bíróságán.

Ha te vagy a világ leghíresebb focistája, és milliók ismerik a nevedet, akkor miért ne próbálnál meg ebből pénzt csinálni? Így volt ezzel a Barcelona argentin csatára, Lionel Messi. Cipőt, sapkát, zoknit és rengeteg más dolgot lehet kapni Messi márkanév alatt, ő pedig szerette volna levédetni a vezetéknevét, hogy más nehezebben tudjon belőle hasznot húzni.

Úgy járt el, ahogy mindenki más, aki ilyesmit akar elintézni: beadott egy kérvényt az európai védjegyhivatalhoz, hogy jegyezzék be a MESSI szót is tartalmazó logóját védjegyként. Kozmetikai termékekre, számítógépes programokra, ékszerekre és órákra, papírtermékekre, ruházati cikkekre, lábbelikre, sapkákra és játékokra kérte a bejegyzést.

A legtöbb kategóriában meg is kapta az engedélyt, ruhákra, cipőkre és sapkákra viszont nem. Több, mint húsz éve létezik ugyanis egy MASSI nevű spanyol márka, amelyiknek a logója lajstromozva van védjegyként, és biciklis felszerelést meg sportruhákat gyárt. A MASSI tulajdonosa megtámadta a focista kérelmét a védjegyhivatalnál. Azt mondta, hogy a két név túlságosan hasonlít egymásra, ezért azokra a termékekre, amelyekkel ő is kereskedik, Messi nem kaphatja meg a védjegyoltalmat. A hivatal neki adott igazat.

Messiék kikérték maguknak ezt a döntést, két fellebbezést is beadtak ellene a védjegyhivatalnál, mindkettőt elutasították. Erre Messi beperelte a hivatalt az Európai Unió Bíróságán. Hétfőn tartották az elsőfokú tárgyalást Luxembourgban. 

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen Európában. Elfogadtak egy magatartási kódexet, amely alapján kiszűrik, hogy milyen tartalom kerülhet jogosan a felületeikre, és mi az, ami gyűlöletbeszédnek minősül. Az Instagram és a Google+ pénteken jelentette be, hogy szintén csatlakoznak a magatartási kódexhez. Önkéntes alapon tesznek így, európai jogszabály nem kötelezi őket rá.

Az Európai Unió ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nyomon követi, hogy a cégek tényleg eltávolítják-e az uszító, gyűlöletkeltő posztokat. Pénteken adták ki a harmadik jelentésüket erről az ellenőrzésről, és elégedettek voltak az eredményekkel.

„A vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet – írta a Bizottság pénteken. – Átlagosan 70 százalékát eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 százalékról, és a 2017. májusi második nyomonkövetés során tapasztalt 59 százalékról.

Az összes bejelentés 81 százalékát pedig egy napon belül megvizsgálták a cégek.

Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést” – állt a Bizottság értékelésében.

Az Európai Unió hamarosan átírja a hozzáadottérték-adó szabályozását. Az EU így is elég nagy mozgásteret ad az uniós országoknak abban, hogy mekkorák lehetnek az áfakulcsaik, mindössze azt szabja meg, hogy csak kivételes esetben legyenek 15 százaléknál alacsonyabbak. Ezért lehet nálunk az áfa alapból 27 százalékos. Ez a legmagasabb mérték az Európai Unióban. Az áfa Luxemburgban a legalacsonyabb az EU-ban, ott 17 százalék.

Lehet 15 százaléknál alacsonyabb adót is kivetni, de csak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra, amelyek szerepelnek egy közösen elfogadott európai listán, az adózásról szóló irányelv harmadik mellékletében. Ilyenek például az élelmiszerek, a gyógyszerek, könyvek, színházjegyek, koncertjegyek és egy sor más dolog. A mostani szabályok szerint két ilyen kedvezményes adókulcs lehet egy országban.

A nemzeti kormányok kérésére az Európai Bizottság kidolgozta, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az oktatásban. Az EU javaslattevő testülete szerdán tette közzé az ajánlásait, melyek szerinte egy sikeresebb európai társadalomhoz vezetnek el.

Az Európai Bizottság erősen gondolkodik rajta, hogy hogyan lehetne az uniós támogatásokon keresztül büntetni azokat a kormányokat, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket. Valószínűtlen azonban, hogy egy ilyen változtatás életbe léphetne a közeljövőben – ez az EU-s költségvetésért felelős biztos, Günther Oettinger szerdai beszámolójából derült ki.

A német politikus azután állt a sajtó elé, hogy az unió javaslattevő testülete először foglalkozott a legmagasabb szinten az EU 2020 utáni hétéves költségvetésével.

„Jó sok anyag érkezett be erről az ügyről a biztosokhoz, és most vizsgáljuk, hogy az unió alapszerződése szerint megvalósítható-e egyáltalán” – mondta Oettinger. Szerinte kétféleképpen lehet megközelíteni a kérdést: büntetésként vagy jutalomként.

1. Csak akkor kaphasson uniós támogatást egy ország, hogyha teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, amelyek az uniós szerződésből következnek.
2. Ha egy ország az uniós értékek bajnoka, akkor kaphasson több támogatást. 

Mindkét esetben az a probléma, hogy miben mérik a jogállamiságot. Hogy döntik el, hogy melyik ország teljesít jobban európaiságban, és melyik rosszabbul? Erről azt mondta a biztos, hogy igazságszolgáltatás függetlensége és objektivitása az, ami kulcsfontosságú.

Elmagyarázta ugyanakkor, hogy bármilyen javaslattal is áll elő az Európai Bizottság, a döntést nem ők fogják meghozni, hanem a nemzeti kormányok és az Európai Parlament. A kormányok közül pedig bármelyik megvétózhatja. Nagyon nehéz lesz olyan kompromisszumot találni, amelyik minden országnak megfelel, tette világossá.

Sietett még hozzátenni, hogy az egész ötlet egyébként nem tőle származik, hanem néhány tagállamtól, és úgy általában, a közvélemény nyomására foglalkoznak vele.

Nagy szükség volna rá, hogy az Európai Unió ne csak a fejlődő országokban, hanem a saját határain belül is támogassa a demokrácia védelmét. Ezt magyar, lengyel és horvát civil szervezetek képviselői fejtették ki kedden, az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett konferencián.

Az Európai Uniónak létezik olyan pénzalapja, amelyik az EU határain kívül, például Üzbegisztánban, Zambiában támogat kutatóintézeteket, iskolákat és civil szervezeteket a mindennapi munkájukban, hogy erősítsék az ottani demokratikus intézményeket. Ez a „demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz” (EIDHR), amely több mint 1,3 milliárd eurót szán erre a célra 2014 és 2020 között.

Azok a civil szervezetek viszont, akik ugyanezt a munkát az unión belül végzik, a működésük során előálló költségekre nem pályázhatnak uniós forrásból. Egy-egy konkrét projektre léteznek csak közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható kiírások.

„Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni – mondta az EUrologusnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. – Magyarországon és Lengyelországban nagyrészt a Norvég Alap töltötte be ezt a feladatot, de ez gyakorlatilag leállt, és nem hallottam róla, hogy Magyarországon újraindulna.” Nem közép-európai sajátosság, hogy a civil szervezetek anyagi gondokkal küzdenek: Dél-Európában is jellemző, hogy projektről projektre élnek a civil szervezetek, tette hozzá.

Úgy fordul rá az Európai Unió 2018-ra, mint a magyar vízilabda-válogatott az athéni olimpiai döntő utolsó negyedére. Az egész meccsen rosszul játszottunk, és kétgólos hátrányban Kemény Dénes azt gondolta: „éreztem, hogy valamit még meg lehet próbálni, de azt nem mondhattam a játékosaimnak, hogy nyerjenek meg hét percet három–nullára. Az olyan lett volna, mintha azt kérném, hozzák le nekem a csillagokat. Ezért azt kértem tőlük, hogy ne kapjunk több gólt.”

Az előző négy év tényleg igazán pocsékul sikerült az Európai Uniónak. A korábban elkövetett nagy hibák mind most ütöttek vissza: Görögország csődbe ment, mert évekkel ezelőtt intézményi alapok nélkül vezették be a közös valutát, az eurót. Az európai kormányok egymásnak ugrottak, mert a belső határokat közös menekültfogadási szabályok nélkül nyitották meg. Nagy-Britannia a kilépésre szavazott, mert az unió vezetői nem foglalkoztak vele eleget, hogy elmagyarázzák a választóknak, miért jó az EU-tagság.

Egy teljes év maradt, mielőtt az Európai Parlament kampányüzemmódba kapcsol a 2019-es tavaszi választásokra. Ennyi idő alatt lehetetlen megoldani az összes problémát, de ha ki tudja védekezni az előzőekhez hasonló csapásokat, legalább a sorait rendezheti az Európai Unió.

Hat témát szedtünk össze, amelyekben idén jó eséllyel eredményt tud felmutatni az európai politika.

1. Föláll az új német kormány.
2. A németek megegyeznek a franciákkal, hogy akarnak-e közös uniós pénzügyminisztert, és milyen gyorsan akarják.
3. Eldől, hogy Nagy-Britannia bent marad-e a közös európai piacban.
4. Dönthetnek egy közös menekültpolitikáról – vagyis eldőlhet, hogy lesz-e kvóta.
   
5. Kiderül, hogy a hetes cikk nem is atombomba.
6. Olaszországban kormányra kerül a káosz, de Európát nem rántja magával.