Index Vakbarát Hírportál

Majd megtanítjuk a Nyugatot késsel-villával enni

2018. május 28., 08:46 Módosítva: 2019.08.21 13:31
92
Mi a lengyel kormány célja az Európai Unióban, és hogyan látják Lengyelországot Európában? Alapos nemzetközi kutatómunka után erről készítenek tanulmányt a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen. Arra jutottak, hogy Varsó nagyonis látja a gyakorlati hasznát Európai Uniónak, ezen túl viszont úgy tekint rá, mint egy szükséges rosszra. Nyugat-Európában Lengyelországot tartják Közép-Európa meghatározó erejének, és Kaczyńskiék ezt ki is tudják használni.

„A lengyel kormány csak a belpolitikai csatákban hasznos eszközt és pénzforrást lát az Európai Unióban. A valódi európai értékeket kizárólag Varsó és Budapest képviseli a szemükben, de hogy valójában ki is a visegrádi térség vezető ereje, abban már nem értenek egyet. Sőt, előszeretettel használják egymást saját érdekeik mentén Brüsszelben” – állítják lengyel egyetemi kutatók, akik Lengyelország Európa-politikájáról hamarosan megjelenő tanulmányuk apropóján beszélgettek az EUrologussal.

A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem (UAM) által vezetett kutatás során Budapesten, Brüsszelben, Londonban és más európai fővárosokban készítettek interjúkat a lengyel Európa-politikára rálátó politikusokkal és minisztériumi szakértőkkel. A hároméves munkát lezáró tanulmány novemberben jelenik meg, a főbb eredményekről pénteken tartottak előadást Brüsszelben.

Tovább

Donald Tusk lefutotta a hőségben a 20 kilométert

2018. május 27., 19:30 Módosítva: 2018.08.27 14:35
12

30 fok körüli, vihar előtti hőségben rendezték meg az éves, 20 kilométeres városi futóversenyt Brüsszelben vasárnap. Az Európai Tanács 61 éves lengyel elnöke, Donald Tusk is lefutotta a távot, és posztolt egy fotót magáról a Facebookon, amire a profilképét is lecserélte.

„Túléltem! – írta a politikus. – Nagyon meleg, párás és kemény 20 km-es verseny volt Brüsszelben. Ennek ellenére óriási élmény volt, amit a többi futóval oszthattunk meg Brüsszelből és a világ többi részéből. És meg kell, hogy mondjam, a végén sokkal könnyebbnek éreztem, mint néhány korábbi EU-s csúcstalálkozó levezetését!”

Donald Tusk a „Running for Europe” csapat tagjaként 1 óra 57 perc 50 másodperc alatt teljesítette a távot. Ebben a csapatban indult az európai uniós intézmények több, mint ezer dolgozója. Idén a Kulturális Örökség Európai Évét támogatta a futásával a csapat.

A versenyt a francia Chahdi Hassan nyerte (LEPAPE.BE/EA CENTRE ISERE) 1:02:56-os idővel.

A legjobb magyar versenyző az AGC Glass Europe csapatát erősítő Pálfi János lett 1:22:37-es eredménnyel.

Euróbevezetés: ötből két feltételt teljesítünk

2018. május 24., 10:09 Módosítva: 2018.05.24 19:42
336
Bulgária és Horvátország bezzeg ötből négyet. De hiába teljesítik a gazdasági feltételeket, két évig még biztosan nem csatlakoznak.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik hozzá, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Három dolog akadályozza egyelőre a közös pénz bevezetését. A mostani állás szerint

  • az államadósság 13 százalékponttal magasabb, mint az elvárás;
  • az infláció 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kritérium;
  • a kormány egyelőre nem vesz részt abban a mechanizmusban, ami a forint árfolyamának kilengését méri az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, teljesítenénk ezt a feltételt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt.

Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. Egy tagállamnak öt gazdasági feltételt kell teljesítenie, hogy bevezethesse az eurót, ezeket értékeli a riport.

Mik a feltételek?

 

Tovább

Június 12-én indul a jelentkezés az uniós vonatozásra

2018. május 23., 18:18 Módosítva: 2018.08.27 13:26
2026
Éles a DiscoverEU program saját weboldala az utazás feltételeivel és a gyakran feltett kérdésekkel.

Az Európai Bizottság szerdán beindította az internetes oldalt, ahol június 12. és 18. között jelentkezni lehet majd a DiscoverEU programra. A program keretében tizenötezer európai fiatal kap majd vonat-, busz-, hajó- vagy különleges esetben repülőjegyet egy oda-vissza útra valamilyen európai célállomásra.

A honlapon felsorolják a pontos jelentkezési feltételeket. A kezdeményezésben azok a fiatalok vehetnek részt, akik:

  • 2018. július 1-jén 18 évesek (azaz 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek);
  • rendelkeznek a 28 uniós tagállam valamelyikének állampolgárságával;
  • az internetes jelentkezési lapon megadják a személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük számát;
  • utazásukat az EU 28 tagállamának valamelyikében kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy utazásukat 2018. július 9. és szeptember 30. között kezdik meg;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 napig és legfeljebb 30 napig fognak utazni;
  • azt tervezik, hogy legalább 1 és legfeljebb 4 másik uniós országba utaznak el;
  • vállalják, hogy a DiscoverEU nagyköveteként működnek közre.

Külön oldalon megválaszolja az Európai Bizottság a gyakran feltett kérdéseket a programmal kapcsolatban. Ezekből kiderül például, hogy az EU átlagosan 255 euró értékben állja az utazási jegyeket, az utalványt nem lehet átruházni, és hogy a csoportos jelentkezéseket nem személyenként, hanem egy jelentkezésként bírálják el.

 

Tovább

Miért ment neki az Európai Bizottság ma Magyarországnak három döntésével is?

2018. május 17., 15:33 Módosítva: 2018.06.23 16:29
139
Valójában nem ment neki, csak egyben adott ki minden kötelezettségszegéses hírt, ezekben szerepelt Magyarország is. De más országoknak még sokkal jobban "nekimentek". Összefoglaló.

Egymás után érkeztek csütörtökön a hírek arról, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálja fegyelmezni Magyarországot - perindítás, figyelmeztetés, véleménylevél is volt a csomagban:

1.

Beperlik Magyarországot a magas légszennyezettség miatt. De nem csak Magyarországot, a döntés az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát érinti.

2.

Figyelmeztették Magyarországot a nukleáris hulladékkezelés miatt. Itt sem egyedül mi vagyunk célkeresztben, sőt, gyakorlatilag az egész EU-val baj van, 19 másik tagország is kapott ugyanis felszólító levelet, mivel nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet.

3.

Indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország, mert a Bizottság szerint az alkoholos italokra vonatkozó hazai adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. Ezt már csak Magyarország kapta, mondjuk a témájából következően és a korábbi hírek alapján ez nem meglepő. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Tovább

Utolsó vérig a kvóták ellen

2018. május 16., 11:28 Módosítva: 2018.08.27 14:39
37
Kizárólag Németország érdekeit szolgálja a menekültügyi szabályozás, ezért Magyarország nem támogatja, derült ki az uniós diplomaták brüsszeli találkozóján.

Kedden este arról írt a Politico és a 444, hogy az uniós nagykövetek rendes brüsszeli találkozóján Magyarország hevesen támadta a készülőben lévő uniós jogszabályt a menedékkérők fogadásáról.

Ez az a javaslat, amelyik a működésképtelen Dublin-rendeletet váltaná föl, többek között a menedékkérők kötelező kvóta alapján történő elosztásáról rendelkezik. Arról is ez a jogszabály dönt, hogy mennyi ideig köteles felelősséget vállalni egy menedékkérőért az az ország, amelyiknek a területén az illető először lépett az EU-ba. Ami praktikusan azt is jelentheti, hogy ha például valakit Magyarországon regisztrálnak, de továbbmegy Nyugat-Európa felé, mennyi ideig lehet visszaküldeni Magyarországra.

 

Tovább

Navracsics: Jó a kapcsolatom a Fidesszel, nincs baj a jogállamisággal

2018. május 14., 08:09 Módosítva: 2018.05.18 06:00
363

Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal

– nyilatkozta a Magyar Időknek Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, fideszes politikus. Az Orbán-kormánnyal korábban több kérdésben kritikus politikus a lap kérdésére elmondta: a választások után felhívta telefonon Orbán Viktort, és gratulált neki a győzelemhez. „Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk” – mesélte Navracsics.

Tovább

Macronnak elege van a nacionalistákból, demagógokból

2018. május 10., 13:43 Módosítva: 2018.05.10 20:00
44

„Nem lehet tovább várni az Európai Unió megújításával, azonnal cselekedni kell, senkinek sincs joga a késlekedésre” - mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.

Az MTI által időézett vbeszédben Macron azt mondta, hogy az EU ügyének előmozdítása nem lehet mindig csak a legkisebb közös többszörös vagy az utolsó pillanatban megtett lehető legapróbb lépés politikája, évtizedekre előretekintő bátor döntéseket kell hozni, és nem kell mindenben egyetérteni, de dolgozni kell.

A nacionalisták és a demagógok világosan beszélnek, ezért azoknak is világosan kell beszélniük, akik fontosan tartják az EU-t, és teljes erővel, a lehető legnagyobb ambícióval kell haladniuk előre, méghozzá gyorsan, mondta.

"Nem idézőjeles, hanem valódi reformokat" kell végrehajtani.

A francia elnök szerint a polgárainak biztonságot nyújtó EU-t kell felépíteni, amely a többi között az eddiginél jobb migrációs politikát valósít meg, az euróövezetben pedig önálló költségvetést alkot a tagok közötti konvergencia erősítésére.

Juncker a magyarokkal is konzultálna Európáról

2018. május 9., 15:11 Módosítva: 2020.05.18 10:59
416
Megüzenheti Brüsszelnek, hogy mit tegyen Európa a migrációval, az oktatással és az egészségüggyel.

„Adjon hangot aggodalmainak, reményeinek és elvárásainak az EU jövőjével kapcsolatban” – így kezdődik az Európai Bizottság internetes konzultációja, amelyet szerdán tettek közzé a honlapjukon.

Tizenkét kérdésre lehet válaszolni. Olyanokra, mint például:

Milyen Európai Uniós szinten hozott döntések miatt lenne büszkébb arra, hogy az Unióhoz tartozik?

Az alábbiak közül melyik jellemezné leginkább az Európai Unió ideális jövőjét?

  • Minimális szintű egészségügyi ellátás biztosítása az összes Európai Uniós országban,
  • magas szintű biztonság, oktatáshoz való igazságos és egyenlő hozzáférés mindenki számára Európa-szerte,
  • egy valódi kormány az egész Európai Unió számára,
  • ...

Ha a migrációra gondol Európában, mit kellene most kiemelten kezelni, hogy az európaiak 20 év múlva annak előnyét lássák?

  • A migránsok beilleszkedését segíteni azokban az országokban, amelyek befogadják őket,
  • javítani a helyzetet azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek,
  • küzdeni az illegális bevándorlás ellen
  • ...

A kérdőív folytatásához kattintson ide! 

Tovább

Május végétől lehet jelentkezni az európai ingyenvonatozásra

2018. május 3., 17:11 Módosítva: 2018.05.04 10:00
2047
Háromszáz magyar fiatal utazhat idén Európában az Európai Unió áldásával.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata szerint 2021-től kezdve rendszeresen pályázhatnának a tizennyolc éves fiatalok egy európai utazásra, amelyhez a jegyet az Európai Unió fizetné. 700 millió eurót különítettek el erre a célra a 2027-ig érvényes költségvetési tervben. A döntés nem végleges, a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez a jóváhagyás legkorábban 2019 tavaszán várható.

A program, amely a DiscoverEU, „fedezd fel az EU-t” nevet kapta, már idén is zajlik, egyelőre kisebb keretből, de már azoknak a feltételeknek a mentén, amelyekkel az ötlet kiagyalói eredetileg előálltak: ha valaki betölti a 18. életévét, jelentkezhet a programba és kaphat egy vonatjegyet.

Tovább

Navracsics: Nem csak a magyaroknak és a lengyeleknek szól a szigorú uniós költségvetés

2018. május 3., 15:00 Módosítva: 2018.05.03 23:22
85
Azoknak is elvehetnék az EU-s támogatásait, akik nem tartják tiszteletben az EU bíróságának döntéseit. Magyarország be szokta őket tartani.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette indítványát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Az egyik újdonság a tervben, hogy az EU javaslattevő testülete feltételekhez kötné az uniós támogatások kiosztását. Ha úgy találnák, hogy az egyik tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, a hatóságok pedig nem lépnek föl elég hatékonyan az uniós pénzeket érintő visszaélések és korrupció ellen, az Európai Unió korlátozhatná, csökkenthetné vagy felfüggeszthetné a támogatásokat abba az országba.

A Hír TV csütörtök délelőtt megkérdezte Navracsics Tibort, az Európai Bizottság magyar tagját egy sajtótájékoztatón, hogy nem ütközik-e ez a javaslat a hamarosan fölálló Európai Ügyészség hatáskörével. 

A biztos a válaszában először is leszögezte, hogy a részletes jogszabály a költségvetési szankcionálásról még nincsen kidolgozva. A javaslat egyelőre „csak a lehetőséget nyitja meg, hogy abban az esetben, hogyha valamelyik ország esetében az uniós források felhasználásával kapcsolatban problémák lehetnek”, sor kerülhessen szankciókra. 

A magyar sajtó elsősorban nyilvánvalóan azt a részét hangsúlyozza ki, ami akár Magyarországot és Lengyelországot is érintheti, de Navracsics Tibor szerint ennél teljesebb képről van szó. Nem csak azokban az ügyekben mutatkozhatnak meg a jogállamiság gyengeségei, amelyek az Európai Ügyészségen kötnek ki, vagy amelyekkel kapcsolatban jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, mint ahogy például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása után történt.

Ha az EU törvényhozói elfogadják, akkor esetleg az is alátámaszthat majd egy költségvetési szankciót, ha egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy azok közül többet nem hajt végre. „Hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már mondhatjuk úgy, hogy notórius visszaesők. A jövőben szó lehet arról, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az  uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Tovább

Lionel Messinek adott igazat az EU törvényszéke

2018. április 27., 10:02 Módosítva: 2018.05.15 10:32
12
Több évnyi pereskedés után a focista levédetheti a saját magáról elnevezett ruhamárkát.

Az argentin labdarúgó, Lionel Messi évek óta perben áll egy spanyol céggel, amelyik „Massi” márkanév alatt árul ruhákat és sportszereket. Ez a vállalat már húsz éve bejegyezte védjegyként Európában a „Massi” márkát, és amikor a futballista betört ugyanarra a piacra a saját vezetéknevét viselő termékeivel, megtámadták a bíróságon.

Azzal érveltek, hogy a két nevet nagyon könnyű összekeverni, és ez megtévesztené a vásárlókat, akik egy „Massi” biciklis csukáért mennek a boltba, de végül a tudtukon kívül mégis egy másik pár cipőt visznek haza.

Az ügy a spanyol védjegyhivatalnál indult, és végigment az Európai Unió védjegyhivatalán (EUIPO). Mindegyik szervezet a focista ellen döntött: a Barcelona csatára nem védjegyeztethette a nevét azokra a termékekre, amelyeket a másik cég is árult. A híres sportoló nem adta fel, és az EU Bíróságáig vitte az ügyet, ahol első fokon januárban tartották a meghallgatást. Az EUrologus ott volt a luxemburgi ülésen, ahol társadalomismereti vitába bonyolódtak Messi és a Massi ügyvédei: arról volt szó, hogy mennyire ismert vajon Lionel Messi. Van annyira híres, mint mondjuk Picasso? Mert ha igen, akkor még egy focihoz alig konyító magyar anyuka sem fogja soha összekeverni a nevét egy fantázianévvel.

 

Tovább

Nemzetközi megállapodást vétózott meg váratlanul az EU-ban Magyarország

2018. április 26., 17:09 Módosítva: 2018.04.27 12:05
1570

A magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna az Európai Unió az afrikai kormányokkal, írta csütörtökön a 444.hu.

Jövő szerdán tartják a marokkói Marrákes városában azt a konferenciát, amelyen az EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnak. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik. Benne van az a program is, amin keresztül pénzt kapnak a hazatérésre azok a Líbiában várakozó emberek, akik hajlandóak lemondani arról, hogy illegálisan Európába hajózzanak.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot, írta a 444.

A nyilatkozat végső változatából így ki kellett húzni az összes olyan utalást, ami arra vonatkozik, hogy az „EU” ezt vagy azt vállal, akar. Ez lényegesen gyengíti a megállapodások súlyát. Az EU helyett az EU külügyi főbiztosa és a migrációért felelős biztos, mint személyek kerülnek a szövegbe az afrikai kormányok partnereiként.

A magyar kormánynak a lap szerint volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt, illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

Ez már nem az első megállapodás, amit a bevándorlási politikára hivatkozva ellenez vagy vétózik a magyar kormány. Márciusban magyar közbelépésre nem hangozhatott el közös európai uniós álláspont az ENSZ migrációs csomagjáról szóló vitában New Yorkban. Április közepén az európai uniós országok pekingi nagykövetei egy közös jelentésben támadtak neki Kína fő külpolitikai-gazdasági projektjének. A 28 EU-tagország közül 27 pekingi nagykövete aláírta, az unióból egyedül a magyar nagykövet nem csatlakozott a dokumentumhoz.

Magyarország EU mellett működő brüsszeli állandó képviselete nem kívánta kommentálni az ügyet.

Szijjártó Péter: A migráció rossz, veszélyes, nem menedzselni, hanem megállítani kell

Egy hétfői sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott ezzel kapcsolatban, és bejelentette, hogy Magyarország nem fogja engedni, hogy közös európai uniós nyilatkozat szülessen.

Az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy május 2-án, Marrákesben tartják az úgynevezett rabati folyamat kormányközi tárgyalási fordulóját. A rabati folyamatban 57 ország vesz részt, köztük az európai uniós országok, és majdnem harminc afrikai ország, a téma a migráció. A kormányközi tárgyalási fordulón el akarnak fogadtatni egy nyilatkozatot, amely a migráció szervezését és menedzselését szorgalmazza, a migrációt hasznos, jó és támogatandó folyamatnak tartja, tette hozzá. Szijjártó szerint a nyilatkozat tartalmazza, hogy a migráció hozzájárul a fogadó országok fejlődéséhez, támogatni és segíteni kell, hogy különböző migrációs útvonalak jöhessenek létre. 

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: a magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy a migráció rossz, veszélyes és megállítandó folyamat, a migrációt nem menedzselni és szervezni, hanem megállítani kell. 

Nem fogadjuk el, hogy a migráció hozzájárulna a fogadó országok fejlődéséhez, ugyanis az elmúlt két és fél, három esztendő európai folyamatai azt mutatták: a fogadó országokban a migránsok biztonsági kockázatot jelentenek, ezért a magyar kormány nem járul hozzá a politikai nyilatkozat elfogadásához, mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy Magyarország külön nyilatkozatot fog tenni, így az Európai Unió sem képviselhet közös álláspontot.

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli és a marrakeshi eset is mutatja, hogy a frontok száma nem csökken a migrációs vita vonatkozásában, hanem egyre inkább nő. El akarják érni, hogy „beálljunk az európai mainstreambe, ami nem fog megtörténni, független attól hány frontot nyitnak meg ebben a kérdésben” – közölte összegzésként.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán  !

 

Egy belga néppárti EP-képviselő kizáratná a Fideszt a Néppártból

2018. április 11., 13:52 Módosítva: 2018.05.23 16:08
854
Pascal Arimont arról beszélt az ottani rádióban, hogyan gondolkodnak az EP-frakcióban a Fideszről. A többség szerint egyébként nem szabad kizárni a magyar küldöttséget, mert így lehet rájuk hatni.

Nem egyszerű arról dönteni, hogy kizárják-e a fideszes küldöttséget az európai parlamenti frakciójából, ugyanis két iskola van a képviselőcsoporton belül a Fideszről való gondolkodásban. Erről beszélt a belga közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában Pascal Arimont, a német anyanyelvű belga közösség Keresztényszociális Pártjának elnöke, a Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselők frakciótársa.

Az egyik iskola szerint a politikai életben tisztán kell fogalmazni és igazságosnak kell lenni. Ha pedig egy párt átlép egy bizonyos határt, többé nem lehet közösséget vállalni vele. „Hogyha tiszteletben akarjuk tartani a saját értékeinket, akkor ki kell zárni a pártból a Fideszt – mondja Arimont. – Szerintem a Fidesz már többször átlépte ezt a határt, vagyis nem is igazán a párt, hanem főleg a vezetője, Orbán úr.”

A frakció másik része, akik jelenleg többségben vannak, azt mondják, hogy bent kell tartani a Fideszt a frakcióban, mert ez az egyetlen módja annak, hogy egy kicsit kontrollálják Orbán Viktort. Ez a csoport úgy okoskodik, hogy ha már most ilyen Brüsszel-ellenes és idegengyűlölő kampányt folytat Orbán, akkor mi lenne, ha az a nyomás is lekerülne róla, amit az Európai Néppárt tesz rá, amikor néha rászólnak, hogy „eddig, és ne tovább”.

Ebben a hozzáállásban is van logika, ismeri el Arimont. Merthogy Orbánnak nincs szüksége az Európai Néppárt támogatására ahhoz, hogy választást nyerjen. Nem tette hozzá a belga képviselő, de ezt úgy lehet érteni, hogy a Néppártnak nagyobb szüksége van a Fideszre, mint fordítva.

 

Tovább

Nemzetközi sajtódíjat nyert az EUrologus

2018. március 27., 16:44 Módosítva: 2018.03.27 22:45
269
Fődíjat ért az Európai Bizottság pályázatán, hogy öt és fél éve kitartóan magyarázzuk az Európai Uniót.

Első alkalommal osztják ki idén az Altiero Spinelli Díjat az Európai Unióról szóló ismeretek terjesztéséért. Az elismerést az Európai Bizottság alapította, és tudósok, kutatók, írók, újságírók, művészek kaphatják meg, akik az Európai Unió „alapértékeit, történelmét, tevékenységeit és előnyeit mutatják be a nagyközönség számára”. Olyan pályázókat kerestek, akik a munkájukkal segítenek megfogalmazni, hogy mit képvisel ma Európa, milyen jövő áll előtte, és hogy „az összes hibája ellenére miért szerethetnek bele mégis Európába az európai emberek”.

Különösen értékelték, ha egy pályázó azzal is foglalkozik, hogy lerántja a leplet az Európai Unióról terjesztett „populista mítoszokról”, csúsztatásokról, félrevezető nyilatkozatokról, és a tényekre támaszkodva bemutatja az EU valódi működését.

Hat első, hat második, és tíz harmadik díjat osztanak ki. Az EUrologus munkáját az egyik ötvenezer eurós fődíjra tartotta érdemesnek az Európai Bizottság által kiválasztott független, külső értékelőkből álló zsűri.

A díjat Altiero Spinelli olasz politikusról nevezték el. Ő volt az Európai Unió egyik alapítója, és az európai országok föderatív összefogásának az élharcosa. 1984-es javaslata, ami azóta Spinelli-tervként ismert, az egységes európai piac és a mai Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés alapjának tekinthető.

Az EUrologust 2012 őszén indították Brüsszelben dolgozó lelkes magyar újságírók, akik úgy érezték, hogy szükség van egy olyan formátumra, ahol laza és közérthető stílusban lehet olvasni arról, hogy hogyan működik az Európai Unió a színfalak mögött. Fél évig a Tumblren működött a blog, aztán fél évig a 444-en jelentkeztünk. 2013 óta jelenünk meg az index.hu-n tudósításokkal, magyarázatokkal, háttérrel, főleg olyan ügyekről, amelyek Magyarországot érintik.

Pénteken értesítették a nyerteseket az eredményről, a díjátadó májusban lesz.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Orbán javasolhatta, hogy hívják vissza a moszkvai EU-s nagykövetet

2018. március 23., 14:26 Módosítva: 2018.03.27 12:36
39

Az uniós országok vezetői csütörtök este közös nyilatkozatban szólaltak föl a Szergej és Julia Szkripal ellen március elején elkövetett angliai merénylet ellen, és kijelentették: „rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat.”

Válaszlépésként több uniós ország is kiutasíthatja a náluk dolgozó orosz diplomatákat, akik vélhetően hírszerző munkát is végeznek. Az Európai Tanács arról is konszenzussal döntött, hogy hazahívják konzultációra az EU Moszkvába küldött hivalatos képviselőjét.

A csütörtök esti uniós csúcstalálkozón „Orbán Viktor volt az, aki javasolta az EU-nagykövet visszahívását Moszkvából konzultációra – nyilatkozta egy diplomáciai forrás az AFP hírügynökségnek. – Görögország és Olaszország voltak leginkább egy ilyen lépés ellen” – tette hozzá.

Pontosan ugyanezt az idézetet hozta le az MTI is egy brüsszeli forrásra hivatkozva.

Tovább

EU-s vezetők: Európa kivételes bánásmódot érdemel Amerikától

2018. március 23., 12:28 Módosítva: 2018.05.31 10:43
12

Az uniós országok Brüsszelben összegyűlt vezetői pénteken közös nyilatkozatban bírálták, hogy életbe lépnek Donald Trump védővámjai az Amerikába eladott acél és alumínium termékekre. Sajnálkoztak az Egyesült Államok döntésén, hogy az USA behozatali vámokat vet ki a két fém kereskedelmére. „Nemzetbiztonsági megfontolások nem indokolhatnak ilyen intézkedéseket” – áll az európai uniós vezetők pénteki nyilatkozatában.

Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok. 

A tárgyalások során az Európai Bizottság világossá tette: jogtalan, hogy Trump nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik az EU-val szemben is, mert nem az Európai Unió árasztja el olcsó fémáruval az amerikai piacot. Sőt, mi vagyunk az USA legerősebb partnere a kínai dömping elleni fellépésben. Ráadásul szövetségesek vagyunk, ami a nemzetbiztonsági együttműködést illeti.

Nem az amerikai acél- és alumíniumszektor elsáncolása a megfelelő válasz az Európai Tanács szerint. A valódi probléma az, hogy túltermelés van a két fémből az egész világon, és ennek a megoldására már több fórumon is felajánlotta a segítségét az Európai Unió az USA-nak.

 

Tovább

Az Európai Unió is elítéli Oroszországot az angliai merénylet miatt

2018. március 22., 23:28 Módosítva: 2018.03.23 08:27
219
Az uniós országok vezetői közös nyilatkozatban állítják: nincs más hihető magyarázat, mint hogy Moszkva áll a merénylet mögött.

„Az Európai Tanács egyetért a brit kormánnyal: rendkívül valószínű, hogy Oroszország felelős a Salisburyben elkövetett merényletért, és nincs más hihető magyarázat” – üzente az összes európai uniós állami vezető nevében Donald Tusk csütörtökön késő este. 

Március 4-én ismeretlen támadók a dél-angliai Salisburyben megmérgezték az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagját, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripalt és lányát, Juliát. A támadásból óriási diplomáciai botrány lett.

Az Európai Unió vezetőinek csütörtöki nyilatkozata sokkal szigorúbb, mint ahogy az uniós külügyminiszterek fogalmaztak a hétfői tanácskozásuk után. Boris Johnson brit külügyminiszter már azon az ülésen is bizonyossággal állította, hogy Oroszország, sőt, személyesen Vlagyimir Putyin elnök áll a merénylet mögött, de akkor még nem állt mögé teljes mellszélességgel a többi kormány. Csak azt írták , hogy „az Európai Unió mélységesen elítéli” a támadást, ami „felelőtlen és jogellenes cselekedet” volt, és számos polgár életét sodorta veszélybe. „Az Unió rendkívül komolyan veszi az Egyesült Királyság kormányának azon megállapítását, mely szerint a merényletért nagy valószínűséggel az Oroszországi Föderációt terheli felelősség” – tették hozzá.

Theresa May brit miniszterelnök csütörtök este részletesen beszámolt az ügyről, és vélhetően az eddigi nyomozás eredményeiről az uniós kormányfőknek az esti tárgyalásukon. Ezután adta ki az elítélő nyilatkozatot az Európai Unió vezető politikai testülete.

Tovább

Huszonnyolc európai kormányfő várja tűkön ülve, hogy Trump tvíteljen egyet

2018. március 22., 22:09 Módosítva: 2018.03.23 10:04
1
Felmentést kapunk az acél és alumíniumvámok alól, de még nem tudjuk, hogy mit kér cserébe Amerika.

Donald Trump valamilyen felmentést fog ajánlani az Európai Uniónak a védővám alól, amit a külföldi acél- és alumíniumtermékekre vet ki az Egyesült Államok. Pontosan ennyit tudnak az ügyről az uniós vezetők is, akik csütörtök este Brüsszelben tárgyalnak, többek között az EU és Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatokról.

„Egy pontot kell még tisztázni: a felmentést feltételekhez kötik-e, és ha igen, mik lesznek ezek a feltételek. A megfogalmazáson múlik minden. Az ördög néha a részletekben bújik meg” – üzente az ülésről Charles Michel belga miniszterelnök. Csütörtök este úgy lehetett tudni, hogy közép-európai idő szerint este 10-kor üzenet érkezik Washingtonból, és erre várt a teljes európai politikai vezetés.

Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok. 

Már lehet tudni, hogy egy átmeneti kivételről van szó, május 1-ig érvényes, és az Európai Unió mellett Ausztrália, Argentína, Brazília és Dél-Korea is megkapja. Ezt jelentette be csütörtökön Robert Lighthizer az, USA kereskedelmi főtárgyalója az Egyesült Államok Szenátusában. Így igazából kiderült, hogy valószínűleg mindig is csak Japán és Kína ellen szerette volna bevetni az extra vámokat az amerikai elnök.

Az EU és az USA szakértői megegyeztek, hogy egy közös munkacsoportban fogják kidolgozni, hogy „hogyan oldhatnák föl a két piac közötti kereskedelmi feszültséget”, fogalmaz a Wall Street Journal

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a hónap elején arra célzott , hogy az USA azoknak az országoknak ajánl majd felmentést a védővámok alól, amelyek megemelik a hozzájárulásukat a NATO költségvetésébe. Az Európai Bizottság nem erősítette meg, hogy kaptak volna ilyen ajánlatot.

Csütörtökön Donald Trump bejelentette, hogy Kínára viszont új védővámokat vetnek majd ki, akár 50 milliárd dollár értékben.

Tovább

A tavalyelőtti brüsszeli robbantásokra emlékeztek az EU vezetői

2018. március 22., 20:46 Módosítva: 2018.03.22 22:43
12
Fehér szalagot viseltek az uniós vezetők a csütörtöki tanácskozáson. A belga miniszterelnök délelőtt megemlékezést tartott a metróállomáson, ahol a merénylet történt.

Fehér szalagot viseltek a csütörtöki Európai Tanács résztvevői, rajtuk „22. 03.” felirattal. Arra emlékeztek, hogy két évvel ezelőtt ezen a napon követtek el robbantásos merényletet a brüsszeli nemzetközi repülőtéren és az európai uniós negyed egyik metróállomásában. 

Tovább

Trump és Putyin a két nagy téma az EU-csúcson, pedig nincsenek is ott

2018. március 22., 12:03 Módosítva: 2018.03.24 14:06
13
Hogyan válaszol az EU Donald Trump kereskedelmi háborújára, és az angliai merényletekre, amelyek mögött Oroszország állhat?

Csütörtökön és pénteken tart csúcstalálkozót az Európai Unió összes országának vezetője Brüsszelben. A szokásosnál sokkal hosszabb a program, kilenc témáról lesz szó. Ezek közül a legnagyobb figyelmet Donald Trump kereskedelmi kihívása és a feltehetően orosz támogatással elkövetett angliai idegméreg-merénylet kapta az elmúlt napokban. 

 

Tovább

15 magyar önkormányzat kap biztosan ingyen wifit idén az EU-tól

2018. március 20., 13:40 Módosítva: 2019.05.15 20:07
66
Mától regisztrálhatnak a települések az Európai Unió wifi-hotspot támogatására. Az első pályázatot május 15-én élesítik.

Ezer európai uniós települést támogat idén tavasszal az EU abban, hogy vezeték nélküli internethálózatot építsenek ki közterületeken. Ez lesz a „WiFi4EU” program első köre, amelyet később több másik pályázati kiírás fog követni. Összesen nyolcezer önkormányzatot terveznek támogatni 2020-ig.

Egy település 15 ezer eurós, körülbelül 4,65 millió forintos egyszeri támogatási utalványra pályázhat. 

A WiFi4EU-utalvány csak a berendezések és a hotspotok telepítésének költségeit fedezi. Ezután az önkormányzatnak kell állnia az internet-előfizetést és a berendezések karbantartásának a költségeit legalább három évig.

A sikeresen pályázó települések a közterületek közül maguk jelölhetik ki a WiFi4EU-hotspotok leendő helyét. Ez lehet könyvtár, múzeum, művelődési ház, piac, park, bármilyen közterület, ahol nincs másik ingyenesen használható WiFi-kapcsolat. Az utalványt magasabb értékű projektek részbeni finanszírozására is felhasználhatják. Lehet már meglévő infrastruktúrát is korszerűsíteni, kiegészíteni, vagy új, csúcstechnológiás berendezéseket vásárolni.

A WiFi4EU-hálózatok ingyenesek kell, hogy legyenek, nem lehetnek rajtuk reklámok, és nem kérheti el a felhasználók személyes adatait. Legalább 30 megabites kapcsolatot kell kiépíteni. A hálózatot csatlakoztatni kell majd az Európai Bizottság központi portáljára, ahonnan távolról folyamatosan ellenőrizni tudják, hogy működik-e az adatszolgáltatás.

 

Tovább

Egyszerűbb és kicsit drágább lesz a vízum Európába

2018. március 14., 19:00 Módosítva: 2018.03.14 20:37
Az Európai Bizottság egyszerűsítené a Schengen-vízumhoz jutás feltételeit a külföldi turistáknak. Elektronikus jelentkezés, rövidebb elbírálás, többszöri beutazás a gyakran utazóknak.

Két erő feszül egymásnak, amikor változtatni szeretnének az európai vízum szabályokon. Egyrészt jó lenne, ha minél több amerikai, kínai és más országbeli turista jönne Európába, mert ők sok pénzt itt hagynak. Az uniós gazdasági termelés (GDP) tíz százalékát az idegenforgalom és az utazás termeli. Ezért a turistáknak meg kell könnyíteni a vízumhoz jutást.

Ugyanakkor a terrorveszély miatt szigorúbban is kell ellenőrizni, hogy ki utazhat be Európába.

Az Európai Bizottság szerdán javaslatokat tett a Schengen-zóna Vízumkódexének reformjára, amelyben próbálta összebékíteni ezt a két kívánalmat. Ránézésre úgy tűnik, hogy a turizmus érdekei kaptak nagyobb hangsúlyt a tervekben.

105 ország állampolgárainak kell vízumot igényelnie a Schengen-zónába. Afrikából mindegyik országból csak vízummal lehet beutazni. A Távol-Keletről Japán, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Kelet-Timor, Vanuatu, a Salamon-szigetek, Ausztrália és Új-Zéland állampolgárai jöhetnek vízum nélkül. Amerikában a legtöbb országból vízum nélkül jöhetnek, kivéve Belizét, Kubát, Jamaikát, Haitit, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Guyanát, Suriname-ot és Bolíviát. 

Az európai és közel-keleti országok közül az Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Grúzia, Ukrajna, Moldova, Macedónia, Albánia, Montenegró, Szerbia, és Bosznia-Hercegovina élvez vízummentességet a Schengen-zónába.

A turistáknak egyszer kell csak vízumot kérniük, és azzal beutazhatják a Schengen-zónát. Többen is jönnek látogatóba, amióta 2010-ben életbe lépett az egységes Vízumkódex, és amióta kilábalt a világ a gazdasági válságból. Egy Schengen vízummal 26 Schengen-országban lehet tartózkodni legfeljebb 90 napig.

Nagy-Britanniába, Horvátországba, Romániába, Bulgáriába és Ciprusra nem érvényes a Schengen-vízum. Izlandra, Norvégiába és Svájcba viszont érvényes, úgy is, hogy ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak.

Tovább

Segít Magyarország a migránsoknak, csak rosszul

2018. március 13., 13:30 Módosítva: 2019.04.04 11:07
167
Ebben a tanévben legalább háromezer közel-keleti és afrikai diák tanul nálunk magyar segítséggel. A válság sújtotta országokban is megjelentünk, és a saját erőnkből végzünk fejlesztéseket. Egy EP-képviselői kérdésre a Miniszterelnökség részletesen bemutatta, hogyan segít Magyarország a külföldi rászorulóknak.

„Magyarország a határvédelmen túl – a brüsszeli kritikák ellenére – lakossága nagyságához és gazdasági teherbíró képességéhez mért, korábbi szerepvállalásához képest jóval aktívabban vesz részt a migrációs válság kezelését célzó nemzetközi fejlesztési, humanitárius segítségnyújtási és válságkezelési erőfeszítésekben” – írta novemberben a Miniszerelnökség Ujhelyi István EP-képviselőnek. A szocialista politikus részletes tájékoztatást kért a magyar segítségnyújtást összefogó program, a Hungary Helps tételes költéseiről és eredményeiről.

A képviselő második kérésére, egy december végi levélben részletesen kifejtette a Miniszterelnökség államtitkára, hogy miből áll a program. A legtöbb támogatást Irakba és Szíriába küldi Magyarország. Irakban egy kisváros lakóházait újítjuk föl, ellátunk egy kórházat gyógyszerrel fél évre, katolikus iskola építésébe szálltunk be, segítünk visszaköltözni a lakosoknak a Ninivei Fennsíkra. Szíriában a keresztény egyházakat támogatjuk jelentős összeggel, és Kelet-Aleppó egyetlen ingyenes kórházának nyújtunk segítséget. Nigériában keresztény kórházat újítunk föl és iskolát építünk. A térképen feltüntettük, hogy milyen programokat visz Magyarország, hol, és mennyiből.

2017 szeptemberében indították az „Ösztöndíjprogramot Keresztény Fiataloknak” a válságövezetekben élő üldözött és diszkriminált keresztény családok fiataljainak. 87 fiatal kapott felvételt a 2017-2018-as tanévre, akik közül 67-en kezdték meg szeptemberben tanulmányaikat. A hallgatók Nigériából, Egyiptomból, Libanonból, Szíriából, Irakból, Pakisztánból és Izraelből érkeztek. Összesen 450 millió forintot szántak a programra.

2013 óta működik egy másik ösztöndíj, a Stipendium Hungaricum, amely nemzetközi megállapodások keretében ösztöndíjakat ajánl magyarországi tanulmányok folytatására. „Az évek során 49 országból érkeztek hallgatók Magyarországra, közel 45 százalékuk a migrációs válság érintette régiók országaiból, mint például Szíria, Irak, Palesztina, Libanon, Kenya, Nigéria, Etiópia. A 2017/2018-as tanévben a hallgatók száma elérte a 6484 főt.”

A Miniszterelnökség válasza kiemeli, hogy ezek a programok Magyarország saját kezdeményezései. Azon fölül hajtják őket végre, hogy teljesítjük a kötelező befizetéséket az Európai Unió által felállított, humanitárius célokat szolgáló alapokba.

A feladatokat egy utazó nagykövet, Heltai Péter koordinálja, akinek a munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Érdemes követni a Twitterét vagy a Facebookját, ahol rendszeresen beszámol róla, hogyan állnak a projektek.

 

Tovább

Ki fél az olasz választási eredménytől Európában?

2018. március 6., 19:04 Módosítva: 2018.08.27 14:21
24
A bizonytalanság miatt Európára omolhat az olasz államadósság. Az Európai Bizottság és Franciaország politikai ambícióinak pedig keresztbe tehet egy EU-ellenes kormány.

A populista 5 Csillag mozgalom és a radikális jobboldali Északi Liga is magáénak érzi a győzelmet a vasárnapi olaszországi választáson. Kormányt alakítani viszont egyikük sem tud, mert az 5 Csillag a parlamenti mandátumok 32 százalékát szerezte meg, az Északi Liga és Silvio Berlusconi pártszövetsége pedig 36 százalékot. Hosszú és bizonytalan kimenetelű tárgyalások kezdődnek.

„Az Európai Uniónak rossz estéje lesz” – üzente Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, amikor vasárnap világossá vált, hogy ez lesz a választás kimenetele. Aztán gratulált az Északi Liga elnökének, Matteo Salvininek, aki a szövetségese az európai politikában.

A kárörvendő Twitter-bejegyezés azt sugallja, hogy Le Pen úgy gondolkodik, mintha ő és Franciaország már nem lenne az Európai Unió része, és minél rosszabb az EU-nak, nekik annál jobb. De kinek kell tulajdonképpen aggódni az eredmény miatt Európában, és miért?

Tovább

Atomenergia-ellenes összefogást hirdet Ausztria és Luxemburg

2018. március 5., 12:10 Módosítva: 2018.03.05 15:11
108
Közösen támadják a bíróságon a paksi bővítést. Ez adhat lendületet egy európai atomenergia-ellenes ligának, amelybe az új német kormányt is szeretnék bevenni.

„Fontos, hogy senki ne bújtasson közpénzt atomenergiába” – jelentette ki Carole Dieschbourg, a luxemburgi környezetvédelmi miniszter hétfő reggel Brüsszelben. A zöldpárti politikus az osztrák kollégája oldalán érkezett a környezetvédelmi tanácsülésre, és együtt nyilatkoztak a sajtónak.

A közös fellépés apropója, hogy Luxemburg csatlakozott Ausztria bírósági keresetéhez a paksi atomerőmű bővítésének ügyében. Ausztria február végén indított eljárást az Európai Bizottság ellen, amiért a brüsszeli testület jóváhagyta a Paks II. projektet, annak ellenére, hogy bebizonyosodott: állami támogatással épülnek majd az új reaktorok.

„Nagyon örülök neki, hogy Luxemburg is csatlakozik a panaszosokhoz a paksi atomerőmű bővítésének ügyében, és a bírósági eljárásban mellettünk lép föl. Ez erősíti a mi pozíciónkat. Európai szinten is további akciókat fogunk foganatosítani” – mondta hétfőn az osztrák környezetvédelmi tárcavezető, Elisabeth Köstinger. Az Osztrák Néppárt minisztere szeretné egy táborba terelni azokat az országokat, amelyek elutasítják, hogy atomerőművek állami támogatással épülhetnek az Európai Unióban. 

„Nagy reményekkel fordulunk az új német kormánykoalíció felé. A koalíciós szerződésben ők is lefektették, hogy nem szabad állami támogatással atomerőműveket építeni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán egyeztet négyszemközt Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszterrel Berlinben.

A német kormány hét évvel ezelőtt határozta el, hogy 2022-ig bezárják az összes németországi atomerőművet.

Állami pénzből atomerőművet fejleszteni „egészen biztosan a helytelen út, hogyha szeretnék elérni a klímavédelmi célokat – mondta Carole Dieschbourg. – Ezeket a célokat az energia demokratizálásával, megújuló energiaforrásokkal és hatékonyabb energiafelhasználással lehet elérni. Ezért fogtunk össze, és az év során szeretnénk egy valódi európai összefogást létrehozni az atomenergiába való állami beruházások ellen.”

A német anyanyelvű környezetvédelmi miniszterek idén Luxemburgban tartanak egy közös ülést, és nagy fontossággal kezelik majd ezt az ügyet. „Most van a megfelelő pillanat, amit ki kell használni az összefogásra” – jelentette ki a luxemburgi miniszter.

Az Európai Bizottság kiáll a döntése mellett

Hétfő délben megkérdezték az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét: azután, hogy Luxemburg is csatlakozott Ausztria keresetéhez, továbbra is jó ötletnek tartja-e a testület, hogy engedélyezte a paksi bővítést?

„Természetesen megvédjük majd a döntésünket a bíróságon” – mondta Ricardo Cardoso, a versenypolitikai ügyekkel foglalkozó sajtófelelős.

Egy másik atomerőmű ügyében most is mérlegelnek egy keresetet az EU bíróságán. A nagy-britanniai Hinkley Point erőmű szintén kapott állami támogatást, és Ausztria emiatt is pert indított az Európai Bizottság ellen. A Bizottság azzal védekezik, hogy az EU egyik alapdokumentuma, az atomenergia felhasználását szabályozó Euratom-szerződés közös európai célként tűzi ki a nukleáris energiával kapcsolatos fejlesztéseket.

Amikor 1957-ben aláírták ezt a szerződést, a tagállamok megegyeztek, hogy „elősegítik a beruházásokat, és biztosítják az (Európai) Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”. Az ötvenes években gyerekcipőben járt az atomenergia békés felhasználása, a kutatást és fejlesztést támogatni kellett, hogy biztonságos erőművek épülhessenek, ezt tükrözi a szöveg. Azóta kicsit változott a világ, a nukleáris energia iránti lelkesedés jelentősen alábbhagyott, és a megújuló források fejlesztése ugrott meg.

A Hinkely Point ügyében a nyári szünet előtt várható a bírósági döntés, ami minden bizonnyal hatással lesz a Paks II. miatt indított eljárásra is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Összeférhetetlenség gyanúja a paksi bővítésnél

2018. március 3., 13:04 Módosítva: 2018.03.04 01:00
62

Atomerőművek esetében az első számú játékszabály: egy ország nukleáris biztonságát felügyelő hatóság szakemberei nem lehetnek semmilyen formában érdekeltek egy olyan atomerőmű-építési projektben, amelyről dönteniük kell – írta kedden a Greenpeace Magyarország Paks II-ről szóló blogja, a Paksaméta

Ennek ellenére felmerül a gyanú, hogy a mára közvetlen kormányzati irányítás alá vont volt MVM Paks II. Zrt. összesen 9,6 millió forintos keretszerződésében a hazai nukleáris ipar független felügyeletével megbízott Országos Atomenergia Hivatal (OAH) három munkatársa is megbízást kapott.

A blog azt írja, a 2012. december 11. és 2013. december 31. közötti időszakra kötött, összesen 9,6 millió forintos keretszerződés – mely a megnevezése szerint „közreműködés a nukleáris és energetikai SZKT munkájában a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokkal kapcsolódó nukleáris biztonsági és energetikai feladatok támogatásához” témában köttetett – négy szakembert nevez meg, akiket a speciálisan szükséges szakértelmük miatt jelöltek ki a feladatok elvégzésére: az MTA Energiakutató professzorát, Gadó Jánost (a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének 2012-es beolvasztása előtti igazgatóját), valamint Hullán Szabolcsot, Babics Pétert és Tóth Andrást.

Hullán Szabolcs az OAH főigazgató-helyettese, aki Paks II. új blokkjainak nukleáris biztonsági engedélyezéseit felügyeli. Babics Péter pedig feltehetően az OAH nukleáris biztonsági felügyelője.

A blog úgy derítette fel ezeket a kapcsolatokat, hogy átnézte a Paks II-ről szóló szerződéseket, amelyeket hosszú huzavona után tavaly publikálhatott a Közérdekvédelmi Központ. A  Közérdekvédelmi Központ a honlapja szerint azzal foglalkozik, hogy korrupciógyanút felvető információk és bizonyítékok után kutat, ezekre felhívja a nyomozóhatóság figyelmét, és jogorvoslatot kezdeményez. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és Juhász Péter, az Együtt elnöke alapította a szervezetet.

Jávor Benedek csütörtökön egy Facebook-posztban bejelentette, hogy az Európai Bizottság Energiapolitikai Főigazgatóságához fordul az ügyben, hogy vizsgálják meg, nem áll-e fenn elfogadhatatlan összeférhetetlenség és összefonódás az OAH és Paks II. között.

„Lehet-e egy szakvezető a saját csapata meccsének a bírója is? A fociban nem, de az atomenergetikában minden, és annak az ellenkezője is lehetséges!” – írta a politikus. A feltárt információk alapjaiban kérdőjelezik meg a hatóság függetlenségét a projekttől, ami pedig a nukleáris biztonság alapfeltétele. Olyan sarokpont, amit a Paks II. ügyében gyakran igencsak rugalmas Európai Bizottság is nagyon komolyan vesz, tette hozzá.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Blair: nem szabad alábecsülni a félelmet a migrációtól

2018. március 2., 11:21 Módosítva: 2018.03.02 14:51
12
Foglalkozni kell az emberek félelmeivel, világosan kell róla beszélni, hogy merre tart Európa, és egy új népszavazással megfordítható a brit kilépés, mondta Tony Blair Brüsszelben.

„Az aggodalom, a nyugtalanság, ami a brexithez vezetett, nem brit sajátosság. Sok országban egy hasonló népszavazás hasonló eredményeket hozott volna” – mondta Tony Blair csütörtök délután Brüsszelben a European Policy Centre előadásán. A volt munkáspárti miniszterelnök a brit kilépés valódi okairól és a várható következményeiről beszélt, amelyek Nagy-Britanniának és az EU-nak is hatalmas kárt okoznának. Úgy gondolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos ellenérzés volt az egyik ok, ami a szakításhoz vezetett. A migrációval kapcsolatos félelemnek a következményeit nem szabad alábecsülni, mondta.

Nagy-Britanniában több egymást követő kormány előbbre helyezte a gazdasági érdekeket a migráció ellenőrzésénél. „Az elemzések megmutatták, hogy szükség van a bevándorló munkaerőre – magyarázta Tony Blair. – Kétség sem fér hozzá, hogy a migráció általában véve fellendíti a gazdaságot, új energiát hoz és életerővel tölti föl.” Azt mondta: meg kell nézni, hogy a Szilícium-völgy technológiai cégei mennyit profitáltak a bevándorlásból, vagy hogy az Egyesült Királyságban a két vezető mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatot bevándorlók alapították. A nyolcvanas években úgy látszott, hogy Japán meghódítja a világot. Az egyik ok, amiért nem sikerült nekik, az az, hogy nem elzárták magukat a migrációtól.

Viszont bármennyi előnnyel is jár, óriási változást jelent felkarolni a bevándorlást. És csak úgy működik, hogyha egy ország képes kezelni az előítéleteket. „Az emberek azért félnek a bevándorlástól, mert azt látják, ami Európa határain történik, és abból nem kérnek. A kormányoknak meg kell érteniük a migrációtól való félelmeket, amelyeknek egy része valódi, és nem csak előítéletekből táplálkozik.

Viszont ha valaki csak az előítéleket hozza elő, az veszíteni fog.

Szerinte egy átfogó európai bevándorlást ellenőrző rendszer az egyik olyan európai uniós reform, ami segíthetne Nagy-Britanniának, hogy meggondolja magát az Európai Unióval kapcsolatban.

 

Tovább

Nyugati bért kell kapniuk a nyugatra küldött munkavállalóknak

2018. március 1., 12:49 Módosítva: 2018.03.01 15:20
103
Két év tárgyalás után megegyeztek a kiküldött munkavállalók jogairól Brüsszelben. Ugyanaz a minimálbér és juttatások járnak a külföldi munkásoknak, mint a helyieknek.

Az Európai Parlament és a nemzeti miniszterek tanácsa a hetedik informális tárgyalásuk után egyeztek meg a kiküldött munkavállalók jogairól, amelyeket az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. A még nem hivatalos megállapodás értelmében a külföldön dolgozó, de például Magyarországon bejelentett munkavállalók ugyanazt a minimálbért kell, hogy kapják, mint annak az országnak az állampolgárai, ahol dolgoznak. Ezen kívül ugyanazok a juttatások, például cafeteria, utazási és szállási támogatás illetik meg őket, amelyeket a helyi kollektív szerződések biztosítanak a helyi munkavállalóknak.

A fuvarozási ágazatra külön szabályok vonatkoznak, amelyeket egyelőre nem részleteztek a tárgyalásokat vezető politikusok.

Zornyica Ruszinova, a bolgár munkaügyi miniszter, Elisabeth Morin-Chartier, az Európai Parlament francia néppárti képviselője, Agnes Jongerius, az EP holland szocialista képviselője, és  Marianne Thyssen, a foglalkoztatási ügyekért felelős belga EU-biztos  zárta le a hosszú vitát szerda éjszaka.

Mindannyian arról beszéltek a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón, hogy egy olyan megállapodás született, ami áthidalja a különbségeket a keleti és a nyugati tagállamok, baloldal és jobboldal, munkaadók és munkavállalók között.

A nyugat-európai szakszervezetek régóta hangoztatott sérelme, hogy a keleti tagállamokból érkező munkavállalók kiszorítják a helyi munkaerőt a piacról. Ugyanis, mivel a munkaadóikat nem kötik a nyugati szabályok, mint például a kelet-európainál magasabb minimálbér, olcsóbban dolgoztathatnak, mint a helyiek. Különösen az építőiparban jelentkezik ez az összeütközés.

A kelet- és közép-európai cégek a másik oldalon azért lobbiztak, hogy ne kelljen nyugat-európai bért fizetniük az otthon bejelentett munkavállalóiknak, mert ez csődbe vinné őket.

A szerdai informális megállapodást jóvá kell, hogy hagyja az Európai Parlament többsége, és a nemzeti miniszterek tanácsa is ahhoz, hogy jogszabály válhasson belőle.

 

Tovább

Észak-Írországon dőlhet el az EU és Nagy-Britannia közös jövője

2018. február 28., 17:35 Módosítva: 2018.08.27 14:14
31
Megspórolna magának egy hatalmas fejfájást Nagy-Britannia, ha bent maradna az európai vámunióban.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette a brit kilépésről szóló megállapodás tervezetét. Szerepelnek benne

  • az állampolgárok jogai,
  • hogy mi lesz azokkal a termékekkel, amelyeket piacra dobnak a kilépés előtt, de a kilépés után még bőven kereskednek velük,
  • a pénzügyi ígéretek betartása,
  • az átmeneti időszak és
  • egy melléklet Írországról és Észak-Írországról.

 

Tovább

Rovatok