Az uniós alapjogok megsértése miatt eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós kvázi-alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál.
Az Európai Unió egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozták az intézmények vezetői és a tagországok vezetői a pénteken délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban paradox módon az EU egységéről beszélt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki méltatta a 27-ek egységes fellépését. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások második szakaszának előkészítésével kapcsolatban arról beszélt, márciusig tárgyalásokat kezdeményez a Bizottság annak érdekében, hogy fel tudják mérni a tagországok álláspontját az Egyesült Királysággal folytatott, egyes kereskedelmi témákkal kapcsolatban.
Állva tapsolták meg kollégái a csütörtöki, több mint négy órás munkavacsora végén Theresa May-t. Bár a kommentárok szerint ez inkább a megkönnyebbülés, mint az ünneplés jele volt, az Egyesült Királyság miniszterelnöke ezzel a gesztussal, ha mást nem, érzelmi támogatást kapott Brüsszelben, mielőtt visszautazott volna késő éjszaka Londonba.
Theresa May ezzel biztos lehet abban, hogy az EU bent maradó kormányfői pénteken meg fogják állapítani azt, hogy a brexit-tárgyalásokon “elégséges előrehaladás történt” ahhoz, hogy megkezdjék a tárgyalások következő szakaszát. Arról már a héten döntöttek az EU részéről, hogy 2018 márciusáig adnak maguknak időt, hogy pontosan meghatározzák a további tárgyalások menetrendjét. A brexit-alku részleteiről itt írtunk korábban.
Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács ülése előtt találkoztak a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetői Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel. A közép-európai országok vezetői megállapodtak abban, hogy 35 millió eurót (közel 11 milliárd forintot) fordítanak az olasz hatóságok líbiai határvédelmi erőfeszítéseinek támogatására.
Ritkán hallani olyan őszinte és keresetlen mondatokat a visszafogott brüsszeli intézmények kommunikációjában, mint amik kedden hagyták el Dimitris Avramopoulos menekültügyért felelős görög biztos száját:
Tusk terve elfogadhatatlan. Tagadja, figyelmen kívül hagyja mindazt a munkát, amit három éve végzünk és aláássa az egyik legfontosabb európai elvet, a szolidarítást
– nyilatkozta Avramopoulos Strasburgban, a biztosok kihelyezett ülése utáni sajtótájékoztatóján.
De mit mondhatott Donald Tusk, amitől ennyire kiakadt volna Avramopoulos?
Csak néhány az elmúlt hetek-hónapok hírei közül a közös uniós segélyhívóról, a 112-ről, amelyet külön sajtótájékoztatón védtek a kritikáktól. De mi is ez az egész, és miért kellett bevezetni? Megint valami brüsszeli baromságról van szó, ami miatt egy béna rendszerre kell bízni akár az életünket, ha baj van? Tényleg olyan rosszul állunk, vagy máshol is gondok vannak?
Fagyos fogadtatásban részesült Benjamin Netanjahu, akinek személyében 22 év után járt ismét izraeli miniszterelnök Brüsszelben. A belga fővárosban szokatlanul erős havazás mellett az Európai Unió tagállamainak határozott álláspontja miatt sem volt sok örülnivalója Netanjahunak.
Végül idő előtt, dolga végezetlenül kellett hazaindulnia Netanjahunak, lemondva így az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel egyeztetett találkozóját, annak érdekében, hogy repülőgépe fel tudjon szállni a brüsszeli repülőtérről.
Pénteken vette át a Pécsi Tudományegyetem díszdoktori címét Donald Tusk. A volt lengyel miniszterelnök az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsot vezeti, miután idén újraválasztották a tisztségre. Orbán Viktor ekkor a Fidesz legfontosabb szövetségesével szemben is megszavazta a saját jobbközép pártcsaládjához tartozó politikust.
Látható változás történt az Európai Unió ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban. Az EU-ukrán társulási tanács közös nyilatkozatába ugyanis szinte szó szerint belekerültek azok az elvárások, amelyeket eddig a magyar kormány képviselt a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében azok után, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt.
Szijjártó Péter külügyminiszter a társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján megismételte az eddig is ismert magyar elvárásokat . Amennyiben Ukrajna teljesíti az alábbiakat, akkor a magyar kormány ismét támogatni fogja az ország euroatlanti törekvéseit.
Péntek reggel végre áttörést értek el a három fő kérdésben az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai. A sikerre óriási szükség volt, mert a jövő heti uniós csúcson döntenek róla, továbbléphetnek-e az egyezkedéssel, de az előkészítéshez ezen a héten nyélbe kellett ütni az alkut. Októberben már elszalasztottak egy lehetőséget, és ha most se jött volna össze, csak jövőre lett volna erre esélyük.
Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást. Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására, miközben szeptemberben már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik.
Frissítés: A magyar kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter a döntés után azt nyilatkozta, hogy be fogják mutatni az EU Bírósága előtt az érveiket.
Végrehajthatatlan a kötelező kvóták elképzelése a schengeni rendszer miatt. Teljesen ellentétes a józan ésszel a kötelező kvóta rendszere,
– mondta. Hozzátette: a szuverenitás megsértésének tekintik, hogy EU-s intézmények akarják megmondani a tagországoknak, hogy kiket engedjenek be a területükre.
Kezdjük az alapoknál: nem „ezek”, hanem ők. Áthelyezés előtt a kérelmezőket előzetesen megvizsgálhatja a fogadó ország, és ha nemzetbiztonsági kockázatot lát, megtagadhatja az áthelyezést. Utána a tagállami hatóság bírálhatja el a menedékkérelmet. Ha elutasítja, mert az illető nem jogosult menedékstátuszra, az illetőt haza lehet küldeni.
A 2015-ös áthelyezési javaslattal eredetileg 120 ezer, „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” menedékkérőt helyeztek volna át (az számít ilyennek, akiknek a hazájából érkezők átlagosan legalább háromnegyede meg szokta kapni az EU-ban a menekültstátuszt, vagyis valóban van mi elől menekülniük). 54 ezret Magyarországról vittek volna el, de ezt a magyar kormány elutasította, és kivételt sem kért, ezért a 120 ezerből végül 1294 ember befogadását osztották rá meghatározott szempontok, például a gazdasági fejlettség vagy a munkanélküliség alapján.
A kormány a döntés után rögtön egy magyarul is olvasható nyilatkozatban megígérte, hogy feltételekkel ugyan, de „Magyarország készen áll arra, hogy hozzájáruljon az áthelyezési erőfeszítésekhez”. Egy évvel később Orbán Viktor is rábólintott, hogy a korábbi áthelyezési döntéseket mielőbb végre kell hajtani. (A kormány cáfolni próbálta, hogy erre is vonatkozott volna az állam- és kormányfők egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetése. Itt írtunk róla, hogy ez miért nem igaz.)
A Politico megszerezte a megállapodástervezet egy részét, amelyről hétfőn állapodott volna meg a brit kormány és az EU. Jövő héten a soros uniós csúcson döntenek arról, továbbléphetnek-e a tárgyalások, addigra három fő kérdésben kellene eleget haladni.
Az Európai Bizottság szerdai ülése után Valdis Dombrovskis euróért felelős alelnök vezetésével mutatták be a testület ütemtervét, amely a következő másfél évre konkrét lépéseket határoz meg az euróövezet tagországainak.
Az Európai Bizottság 2025-ig szeretné egységesebbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá tenni az európai gazdasági és monetáris uniót. A testület értékelése szerint az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak intézményi gyengeségeit. Jelenleg a gazdasági mutatók és a hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb szinten van, Európában ma újra fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. Ezt a kedvező környezetet az Európai Bizottság szerint arra kell kihasználni, hogy végrehajtsák a most megfogalmazott stabilitási terveket, amelyek elmélyítik az európai gazdasági és monetáris uniót.
Tiszteletkörből vált diplomáciai rémálommá Theresa May brüsszeli útja. A brit miniszterelnöknek három kérdésben kellett elegendő haladást elérnie, hogy a másfél hét múlva kezdődő uniós csúcson a tagállami vezetők engedélyezzék a tárgyalások továbbléptetését a többi témára.
Az már napokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy a legnehezebbnek tűnő pénzügyi rendezésnél a britek meghajoltak az EU akarata előtt.
Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek jogainál is lehetett tudni, hogy nincsenek messze az álláspontok. Itt leginkább arról megy a vita, hogy az Európai Bíróságnak legyen-e joghatósága a szigetországban élő EU-polgárok felett a brexit után.
Információink szerint szerdán dönt az Európai Bizottság arról, hogy megindítják a három közép-európai ország ellen a pert, amiért azok nem hajtják végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét és nem fogadnak be 1294 menedékkérőt.
A brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón, amit Kovács Zoltán nagyjából kéthavonta tart az Európai Unió intézményeihez akkreditált újságíróknak, a kormányszóvivő nagyrészt az aktuális nemzeti konzultációról és az Európai Parlament állampolgári jogok (LIBE) bizottságban csütörtökre tervezett magyar meghallgatásról beszélt.
Sok újat még a külföldi újságírók számára sem tartogatott a kormányszóvivő hétfő délelőtti előadása: illegális migráció, Soros-terv és Magyarország hősies helytállása ezek megfékezésében. A most végéhez közeledő, Soros Györgyöt a középpontba állító nemzeti konzultációról elmondta, hogy a kormány reményei szerint még Karácsony előtt kiértékelik a beérkezett, több mint kétmillió választ. Bár a magyar hatóságok megtették, amit kellett az általuk illegális bevándorlásnak nevezett menekülthullám megfékezésére, a kérdés továbbra is az európai politika középpontjában van, az ellentétes állásponton lévő politikusok nézetei azonban nehezen hozhatóak közös nevezőre.
Kovács Zoltán az Európai Bizottság elnökének, Jean Claude Junckernek a Deutche Wellének adott interjújára utalt, mint amely homlokegyenest a magyar kormányéval ellentétes nézetet képvisel. Juncker többek között arról beszélt ebben az interjúban, hogy reményei szerint hamarosan megoldódik, hogy legálisan érkezhessenek bevándorlók Európába.
Erősen kritikus interjút adott a budapesti szlovák nagykövet, bírálva az illiberalizmust,a populizmust, és az EU ellenességet. Rastislav Káčer név szerint ugyan nem említette Orbán Viktort, de a Visegrad Insight nevű angol lap kérdéseire adott válaszok nem hagynak kétséget afelől, hogy a nagykövet sok pontban bírálta Magyarország politikáját.
"Szlovákia stratégiai célja az EU-integráció fokozása" - fogalmazza meg alapvetését a nagykövet, megemlítve, hogy "az EU nagy erőssége, hogy fejlődő rendszer. Az EU nem illiberális autokrácia, amelyet nem lehet megreformálni."
Az uniós menekültügyi, ún. dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat egy szerdán, az Európai Unió soros észt elnöksége által benyújtott javaslat értelmében. A kiszivárgott javaslatról a Politico európai kiadása számolt be. Eszerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács elé, amely úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak sem kellene akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivenné a részét a közös terhekből.
A szerdán bejelentett kezdeményezéstől azt várja az Európai Bizottság, hogy hatékonyabban fel tudjanak lépni szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel szemben azáltal, hogy könnyebbé teszik a határokon átnyúló pereskedést. Az unióba importált termékek 5 százaléka (a Bizottság becslése szerint nagyjából 85 milliárd Euró) hamisítvány vagy kalózkodásból származik.
A Bizottság emellett bízik abban, hogy az innovációs megoldásokon dolgozó cégek igazságos és méltányos licenc megállapásokat tudnak kötni fejlesztéseikkel kapcsolatban, amelyek egyrészt biztosítják számukra a befektetéseik megtérülését, másrészt pedig lehetővé teszi másoknak, hogy a kidolgozott technológiát felhasználva újabb termékeket és szolgáltatásokat tudjanak indítani
Szerdán, az unió biztosainak ülése után hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság azt a tervet, amellyel fel kíván lépni az áfa-csalások ellen. Közzétesznek egy listát is, amelyen az összes országot feltüntetik, amely a Bizottság szerint adóparadicsomként működik és melegágya az adóelkerülésnek. Ezt a listát a tagállamok pénzügyminiszterei december 5-én hagyhatják jóvá, a döntéssel, vagyis az adóparadicsomok listázásával, nyilvántartásával két éves folyamat végére tehetnek pontot.
Csalódni fog azonban az, aki ettől a lépéstől azt várja, hogy majd egy csapásra rendeződnek az EU-n belüli feszültségek ezzel kapcsolatban, ugyanis a listán egyetlen jelenlegi EU-tag sem szerepel, csak harmadik országok lesznek. Az Oxfam nevű globális civil szervezet november 27-én közétett tanulmánya szerint, ha az EU saját tagállamaira is alkalmazná azokat a szempontokat, amelyek alapján a listát összeállították, akkor ott lenne a helye a listán Hollandiának, Írországnak, Luxemburgnak és Máltának is.
A Telegraph nevű brit lap úgy tudja, sikerült megállapodniuk a briteknek és az EU-nak arról, hogyan számolják ki, mennyi pénzt fizessen az Egyesült Királyság az uniós kasszába a kilépéskor. A kormányzó konzervatívokhoz közeli lap két forrásra hivatkozva arról ír, hogy egyelőre szándékosan csak nagyjából határozták meg, mi legyen a számlában, de értelmezéstől függően 45-55 milliárd euróról (14-17 ezer milliárd forint) van szó.
Hétfőn délután sikerült megállapodniuk az Európai Unió tagállamainak a glifozát tartalmú készítmények engedélyezésének meghosszabbításáról.
A döntéssel egy másfél éves vita végére került pont azzal, hogy meglett a minősített többség az ügyben: a tagországok közül 18 szavazott igennel az asztalon lévő javaslatra, 9 ellene, egy pedig tartózkodott.
Hétfőn újabb tervet hoztak nyilvánosságra az Európai Unió átalakítására. Az Új Paktum Európáért az utóbbi hónapok egyre hosszabb reformcsomaglistájába illeszkedik:
Eddig szívesen támogattuk Ukrajna EU-integrációs törekvéseit, azonban erre a továbbiakban nincsen mód, tekintettel arra, hogy az ukránok két lábbal tiporják a kisebbségi jogokat és az Európai Unióval kötött megállapodásokat
– nyilatkozta Szijjártó Péter a Keleti Partnerségről szóló csúcstalálkozón Brüsszelben. Amíg az ukrán kormány nem vonja vissza a kisebbségek jogait sértő, szeptemberben elfogadott oktatási törvényt, addig nem fog változni a magyar álláspont a kérdésben.
Magyarországon tárgyalt az uniós kilépésért felelős brit minisztérium második embere. Lord Callanan csütörtökön látogatott Budapestre, hetekkel azelőtt, hogy a brexit-tárgyalások fontos mérföldkőhöz érkeznének. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozójukon döntenek arról, engedik-e a tárgyalásokat a második fordulóba lépni.
Már októberben is lett volna erre lehetőség, de akkor az EU úgy ítélte meg, hogy nem haladtak eléggé a továbblépéshez. Callanant arról kérdeztük, sikerült-e azóta tovább jutni, mert nem nagyon látszik, hogy így lenne, de az államtitkár szerint sokat tárgyaltak. Pénteken például az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetőjével, Donald Tuskkal találkozik Theresa May miniszterelnök. „Arra törekszünk, hogy kiderítsük, mik lennének az elégséges haladás feltételei” – mondta.
A kezdeményezés az egyre összetettebb és gyakoribb természeti katasztrófák miatt született, amelyek az elmúlt években számos európai országot súlyosan érintettek. Annak érdekében, hogy a tagországokban hatékonyabban tudjanak fellépni ezekkel szemben, a Bizottság létrehozza a rescEU elnevezésű EU-s szintű szervezetet, amelynek központja a tervek szerint Brüsszelben lesz.
Ez tűzoltó repülőgépekből, speciális szivattyúkból, városi kutató-mentő kapacitásokból, valamint tábori kórházból és sürgősségi orvosi csoportokból álló tartalékot képezne a tagországok már meglévő katasztrófavédelmi egységeinek kiegészítésére. Christos Stylianides, humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a most bejelentett, évente 100 millió euróból működő szervezet nem helyettesíteni, hanem támogatni fogja a tagállamok meglévő katasztrófavédelmi erőit. Az évi 100 milliós költségvetést a mezőgazdasági és a regionális alapokból tervezi finanszírozni az Európai Bizottság.
Egy bizottsági felmérés az összes vizsgált weboldal 63 százalékánál tárt fel területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatot. Kiderült az is, hogy 2015-ben ezen oldalak kevesebb mint 40 százaléka tette lehetővé a vásárlást a külföldről bejelentkező fogyasztók számára. Mindez a vállalkozásoknak kevesebb bevételt, a fogyasztóknak pedig kevesebb választási lehetőséget jelent.
Jelenleg három kísérletből egy alkalommal azért hiúsul meg az online vásárlás a Bizottság szerint, mert a kérdéses áru vagy szolgáltatás helye szerinti országban nem fogadják el a vásárló birtokában lévő, máshol kibocsátott bankkártyát, vagy hitelkártyát. Mindennek 2018-ban vége lesz.
Rózsaszín felhőben úszik az Európai Bizottság gazdasági jövőképe, de veszélyekre is figyelmeztet a testület. A növekedési jelentése szerint az egész EU-ban élénk a gazdasági tevékenység, tetőznek a foglalkoztatási adatok, az egyre csökkenő munkanélküliség pedig már csaknem visszaállt a válság előtti szintre. Ehhez az erőteljes növekedési hullámhoz valamennyi tagállam hozzájárul (azaz már a görögöknél is növekedik a gazdaság).
A kevés negatív mutató egyike, hogy mindezek ellenére csak lassan emelkednek az európai bérek.
Több mint ezer, most az Egyesült Királyságban dolgozó EU-s alkalmazott és családtagjaik várták hónapok óta a hétfő estét, amikor eldőlt, hova költözteti munkahelyüket az Európai Unió tagállamainak tanácsa.
Csak az állam és kormányfők csúcstalálkozóján tapasztalható akkora tömeg az Európai Tanács Lustus Lipsiusról elnevezett épületének sajtószobájában, mint amekkora hétfőn volt. Az "általános ülések tanácsa", amelynek az európai ügyekkel foglalkozó szakminiszterek a tagjai, soha ekkora figyelmet nem vonzott még, mint most, amikor az újságírók arra vártak, hogy kiderüljön: hova költözik majd a jelenleg londoni központú Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság.
A lényeg: a gyógyszerügynökség (EMA) Amszterdamba, a bankhatóság (EBA) Párizsba költözik, amikor az Egyesült Királyságnak megszűnik az európai uniós tagsága.
Megkavarhatja az uniós erőviszonyokat, hogy a várakozásokkal ellentétben vasárnap bedőltek a német koalíciós tárgyalások. Angela Merkel kancellár jobbközép CDU/CSU-ja hiába nyert a szeptemberi választásokon, korábbi partnerük, a szociáldemokraták nem kértek tovább a nagykoalícióból. Kizárásos alapon az egyetlen lehetőség az maradt, hogy a zöldekkel és a liberális FDP-vel fogjon össze.