Index Vakbarát Hírportál

A Brexit tárgyalások ötödik köre után csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Michel Barnier, EU főtárgyaló és David Davis, az Egyesült Királyság képviselője. A tárgyalók nyilatkozatait hallgatva úgy tűnik továbbra is, hogy a felek elbeszélnek egymás mellett a lényegi kérdéseket illetően. Az európai fél a tárgyalási témák sorrendjének fontosságát hangsúlyozta, ami nélkül Barnier szerint nem lehetnek eredményesek a tárgyalások. Davis szerint ugyanakkor több ponton is sikerült eredményeket elérni.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) Magyarországra látogató elnöke, Michael O'Flaherty a kormányzat és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az EUrológusnak hangsúlyozta, hogy sok időt fektet a tagállamok meglátogatásába, és mivel az ügynökség vezetője már évek óta nem járt erre, ezért „épp ideje volt” így tenni,

„különösen azokra a kihívásokra tekintettel, amelyekkel az ország szembenéz”.

A német EU-biztos, Günther Oettinger 2016-os budapesti látogatásából európai méretű botrány lett, éppen azelőtt, hogy 2017. januárjában kinevezték volna jelenlegi posztjára. Jávor Benedek és más parlamenti képviselők, illetve korrupcióellenes szervezetek azt kifogásolták, hogy a jelenleg digitális területekért, korábban pedig éppen energetikáért felelős biztos, a komoly orosz kapcsolatai miatt csak Mr. Russia-nak nevezett német üzletember, Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre 2016 májusában.

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az éves beszédét mutatta be pénteken Budapesten Navracsics Tibor.

A bizottság magyar tagja két okból is fontosnak tartotta az idei szöveget:

• egyrészt ez egy olyan programbeszéd volt, amely egyértelmű menetrendet vázolt fel a következő évekre,
• és az utolsó olyan, amelyből a javaslatok megvalósulhatnak a 2019-es uniós politikai fordulatig (az európai parlamenti választásokig és az új Európai Bizottságig, amit Jean-Claude Juncker már nem akar vezetni).

Most nagyjából félidőnél tartanak, és a feladataik 80 százalékával végeztek.

Az Európai Bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását. Az uniós kvázikormány idén márciusban döntött arról, hogy engedélyezi az új blokkok építését a magyar kormány elképzelései szerint, azonban a hivatalos indoklást erről a mai napig nem tették közzé. A bizottság azt a következtetést vonta le, hogy

A testület arra jutott, hogy a magyar állam a beruházásnál a magánberuházóknak elfogadható mértéknél kisebb megtérülést fogad el, azaz a befektetést támogatja az állam.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője július végén írt hivatalos kérdést a bizottságnak arról, hogy miért nem teszik közzé a döntés szövegét. Szeptember 5-én válaszoltak: javításokra és egyeztetési körökre hivatkoztak, amit a magyar féllel folytattak, valamint arra, hogy a válasz írásakor folyamatban volt a döntés fordítása az EU hivatalos nyelveire. Ezek elkészültekor teszik majd közzé a döntést az EU hivatalos közlönyében, írták.

2018 tavaszáig „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal”, ezzel is befolyásolva a választások eredményét, jelentette ki tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Ahogy azt kedden előre jeleztük, az Európai Bizottság továbbléptette a civiltörvény miatti uniós eljárást. Ilyet akkor indít a testület, ha szerinte egy nemzeti jogszabály uniós jogot sért vagy nem hajt végre.

Önkéntes, 50 ezer fős menekültek áthelyezésére irányuló programot hirdetett az Európai Bizottság. A Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének az Észak-Afrikából és Afrika szarváról (Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából) érkező kiszolgáltatott személyek áthelyezésére. A tagállamok annyi helyet ajánlhatnak fel, amennyit akarnak - ha kedvük tartja, akár egyet sem. Az Európai Bizottság mindenesetre félmilliárd eurót tett félre a programban részt vevő országok támogatására. A programot 2019 októberéig próbálnák ki.

Elblicceltük a kvótázást?

Ez a program nem azonos azzal, hogy Olaszországból és Görögországból a már oda megérkezett menedékkérők egy részét osszák szét az egész EU-ban. Előbbi teljesen önkéntes, utóbbiról egy kötelező, de korlátozott döntést hoztak a tagállamok. A magyar kormány perelt miatta, de bukta az eljárást, és várhatóan október elejétől újra az Európai Bíróság elé állhat – ekkor viszont már azért, mert nem tett semmit a döntés végrehajtására.

Összesen eddig több mint 29 ezer menedékkérő került át a belépő országból egy másik uniós tagállamba, csökkentve ezzel az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást. Várhatóan 37 ezerig jutnak majd.

A magyar kormány többször érvelt azzal, hogy ez bukás, mert eredetileg 120 ezret terveztek, de az összehasonlítás erősen sántít. A 120 ezer főből

Eleve nem mindenkiből válogatták volna össze a 120 ezer embert, csak azokból, akik szinte biztosan tényleg menekültek (azaz olyan országból jönnek, ahonnan a tagállamok átlagosan a menedékkérelmek legalább háromnegyedét el szokták fogadni, ahonnan tényleg van miért menekülni). Ettől függetlenül tény, hogy a szétosztás lassan megy, mert több kormány vonakodva hajtja végre, ráadásul a menedékkérők egy része szinte azonnal továbbáll a keleti tagállamokból nyugatabbra.

Az Európai Bizottság viszont kitart a szétosztás mellett. A testület szerdán kijelentette, hogy a tagállamoknak sürgősen át kell helyeznie a szeptember 26-ig Görögországba vagy Olaszországba érkezett, áthelyezésre jogosult személyek fennmaradó részét. Hogy kinek lesz igaza, az hamarosan az Európai Bíróságon dőlhet el, mert többek között a magyar kormánnyal szemben kötelezettségszegési eljárás indult, ami október elején léphet bírósági szakaszba.

A belső határok működését rendező schengeni szabályok felülvizsgálatára tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság. Ezek alapján a tagállamok kivételes esetben meghosszabbíthatják az ellenőrzéseket a schengeni övezeten belül.

Ezt a hosszabbítást akkor engedhetnék meg, ha ugyanaz a veszély egy éven túl fennáll, és ha azt a tagországok területén belül hozott rendkívüli intézkedésekkel, például szükségállapot elrendelésével is megpróbálták kezelni.

„Újjá kell alapítanunk az európai projektet az emberek által és az emberekért”

jelentette ki Emmanuel Macron. A francia elnök kedden a párizsi Sorbonne-on francia és uniós diákok előtt sorolta el a régóta lebegtetett reformterveit.

A „túl gyenge, lassú, nem hatékony” EU-t „szuverénné, egyesültté és demokratikussá” tenné, indított francia, tagállami és uniós zászlók előtt.

„Hagytuk elterjedni a gondolatot, hogy Európa tehetetlen bürokrácia”, pedig „Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban”.

Széles körű vitára hívott minden EU-tagot a következő európai parlamenti választás, 2019 előtt (itt már a képviselők felét közös uniós listákról választatná).

Az Európai Bizottság kedden bejelentette, útmutatót tesz közzé a tagországok fogyasztóvédelmi hatóságainak és egymillió eurót biztosít egy közös módszertan kidolgozására, amivel az EU országaiban az élelmiszereket ellenőriznék.

Ha két különböző termék azonos márkajelzéssel ellátva kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel oldhatjuk meg. A tagállamok túl sokáig keresték hasztalanul a gyógymódot a problémára

indokolta a lépést Věra Jourová. A fogyasztóvédelemi biztos kedden Brüsszelben jelentette be, milyen lépésekkel kívánja a bizottság elérni, hogy a tagországokban ne árulhassanak eltérő minőségű termékeket azonos csomagolásban. Szerinte az árak megtartása mellett kellene emelni a gyengébb élelmiszerek minőségét, ha pedig ez drágulással járna, a termékek átmárkázását tartaná megfelelőnek.

Theresa May brit miniszterelnök múlt pénteken mondott beszédet, hogy lendületbe hozza a tárgyalásokat a britek uniós kilépéséről. Helyszínnek Firenzét választotta, amivel Iain Lindsay budapesti brit nagykövet szerint a reneszánszra utalt. Az EUrologusnak adott interjújában úgy vélte, az Európai Unió elhagyása egy gazdasági reneszánsz lehetőségét jelenti a briteknek, mert a külső országokkal és az EU-val is új kapcsolatra léphet.

Nem az látszik a kérdésnek, hogy Angela Merkel negyedszerre is kancellár lesz-e a vasárnapi német választás után, hanem az, hogy kinek a támogatásával. Az egyik forgatókönyv, hogy pártja, a kereszténydemokrata CDU/CSU marad nagykoalícióban a szociáldemokratákkal. A másik, hogy a Reichstagba várhatóan visszatérő korábbi szövetségesével, a liberálisokkal és a zöldekkel fogjon össze. (Szinte esélytelennek tűnik, de az se kizárt, hogy csak a liberálisokkal is meglesz a többség.)

Európa legjobb barátja szeretnénk lenni.

Theresa May optimista, a tárgyalófelek képzelőerejére és kreativitására apelláló beszédet tartott Firenzében. May a reneszánsz egyik csúcsteljesítményének számító, XIV. században épült Santa Maria Novella kolostorban tartotta beszédét. Szerinte az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata olyan egyedi, komoly múltra tekint vissza, ami miatt értelmetlen a nulláról kezdeni a két fél közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Kreativitással és képzelőerővel azonban olyan egyedi megállapodást köthetnének, amely majd mindkét félnek előnyös lehet.

A magyar kormány tiszteletben tartja a kvótaperben született bírósági döntést, de politikai és jogi eszközökkel továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy az EU-ban kötelezően betartandó és állandó érvényű kvótarendszer működjön. A magyar kormánynak ezt az eddig is ismert álláspontját ismételte el Brüsszelben az ottani nemzetközi sajtó képviselőinek Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén válaszolni, akárhányszor is kérdeztek rá, hogy ez az álláspont pontosan mit jelent.

Felvetésként kezelte és nem válaszolt Kovács Zoltán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány arra készül-e, hogy pénzbírságot fizessen majd az uniónak, amiért nem hajt végre egy mindenkire vonatkozó kötelező döntést, miközben pár menekült befogadásával véget vethetne a kvótaperrel kapcsolatos, várható újabb uniós eljárásnak.

Az Európai Parlament csütörtökön Petras Auštrevičius liberális képviselő jelentését tárgyalta. Ana Gomes ehhez nyújtott be módosító indítványt még egy héttel korábban, amely a jelentés elfogadásán túl további vizsgálatot szorgalmazott az ügyben. 

Az Európai Néppárt soraiban ülő

A magyar néppárti képviselőcsoport oldalán határon túli képviselőként Csáky Pál, Sógor Csaba és Winkler Gyula szintén elutasították a javaslatot. (A szavazás eredménye ennek a dokumentumnak a 68. oldalán található.) A néppárti frakció sajtóosztályától megtudtuk: azok a képviselők, akik nem vettek részt a szavazáson, a párt magyar parlamenti frakciójának velencei ülésén tartózkodtak.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja egyébként megosztott volt a kérdésben: bár jelentős részük, köztük a képviselőcsoport vezetője, Manfred Weber is elutasította a vizsgálatot sürgető javaslatot, 24 képviselő a csoportból mégis igennel szavazott. 

Az Európai Unió következő egy évét meghatározó kezdeményezéseket mutat be szerda reggel Strasbourgban Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnökének szokásos éves beszédét idén az teszi fontossá, hogy várhatóan ősszel újra felpörög a francia-német tengely, amely eddig a háttérben készített reformterveket.

Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. Rajtunk kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány, holott, ahogy Vera Jourová igazságügyért felelős Biztos egy augusztus végén tartott beszélgetésen kiemelte,

minden roma gyereknek pontosan ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani az iskolákhoz, mint másoknak. Az oktatás a kulcsa a társadalomba való jobb beilleszkedésnek.

Vera Jourová a tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiájában (2011-2020) eddig elért eredményeket értékelte. Az erről készült jelentést minden uniós állampolgár nyilvános konzultáción október 27-ig véleményezheti.

Az Európai Bizottság folytatja a Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, amit az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt kezdeményeztek.

Megpróbált utánaszámolni a VoteWatch nevű statisztikai és elemzőoldal, vajon melyik képviselőnek van a legnagyobb hatása az Európai Parlamentben.

Összetettben a 49. lett, ami szép teljesítmény a 751 képviselő közül.

Pénteken sajtótájékoztatót tartottak az Európai Parlament frakcióinak szóvivői a jövő heti strasbourgi plenáris ülés várható témáiról és Jean-Claude Juncker évértékelő beszédéről. A eseményen szóba került a héten kihirdetett kvótaper-ítélet ügye, illetve az arra adott magyar válasz.

Az Európai Néppárt szóvivője úgy értékelte, a bírósági ítélet lehetőséget teremt arra, hogy gyógyulhassanak a sebek, amelyek a tagországok között a konfliktus miatt kialakultak. A képviselőcsoport egységes álláspontja az, hogy

Szlovákiának és Magyarországnak is be kell tartania a szabályokat.

A Szocialisták és Demokraták frakciójának szóvivője ennél egy fokkal keményebben fogalmazott. Jogilag kötelező érvényű a bíróság ítélete. Ha egy ország nem eszerint cselekszik, akkor

(A testület már meg is indította az eljárást, ami miatt hamarosan ismét az uniós bíróságra kell járnia a kormánynak.) A szóvivő megismételte azt a sokat hangoztatott elvárást Manfred Weber néppárti frakcióvezető felé, hogy a zárják ki soraikból a Fideszt.

Ha valamit Ingeborg Grässle német kereszténydemokrata Európai Parlamenti (EP) képviselő a fejébe vesz, azt egykönnyen nem engedi el, mondják az ismerősei. Ezt néppárti frakciótársa, Deutsch Tamás is jól tudhatja. Az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német elnöke mégis olyan politikai vihar közepébe csöppent, amire talán maga sem számított. Hogy ez mégis így lett, az vélhetően inkább a kormánypártok egyre erősödő EU-ellenes kommunikációjának része, hiszen a bizottság küldöttségének munkáját sokkal inkább szolgálja, ha nyugodt körülmények között tudnak dolgozni.

A bizottság elnökeként Ingeborg Grässle szeptember végén Magyarországra érkezik egy küldöttség élén, hogy olyan beruházásokat látogassanak meg, amelyeket Magyarország európai uniós forrásokból valósított meg. A képviselő, aki jelenleg Tallinnban tartózkodik, az EUrológusnak küldött közleményében leszögezte, hogy az út voltaképpen egy 2011-es korábbi látogatás folytatása.

A vonalat az uniós csalás elleni hivatal vizsgálta, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat. Érintettként a kocsikat szállító Alstomot, a szerződések megkötésekor MSZP-SZDSZ-es vezetésű fővárosi önkormányzatot és Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt jelölte meg.

Szeptember végén a parlamenti bizottság többek között azt fogja ellenőrizni, hogy milyen ütemben halad a 4-es metró építésére fordított uniós források visszafizetése.

Az uniós migrációpolitikáról készült legfrissebb jelentést ismertette szerdán Dimitrisz Avramopulosz. Az EU migrációs politikáért és menekültügyért felelős biztosa elmondta:

Nem tette hozzá, hogy az Ankarával kötött megállapodás nem áll stabil lábakon, és az olasz útvonalon elég nagy káosz volt a nyáron.

Az EU több visszafogadási megállapodást kötött afrikai és ázsiai országokkal. Ezekkel hatékonyabban küldhetik vissza azokat, akik nem kaptak menekültstátuszt. Az EU és az ENSZ szakosított szerve segítségével több mint 11 ezeren tértek vissza önkéntesen Líbiából és Nigerből a származási országukba.

A magyar kormány hiába támadta meg bíróságon az EU Tanácsának döntését, elvesztette a kvótapert. Az Európai Bíróság szerdai döntése szerint Magyarországnak igenis be kellene fogadnia 1294 menedékkérőt.

A pert Magyarország és Szlovákia indította a Tanács 2015. szeptemberi, 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló határozata ellen.

2015 júniusában naponta több ezer migráns érkezett az olasz és görög partokra. Ekkor az uniós országok kormányainak vezetői úgy döntöttek, hogy két év alatt 40 ezer, "nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyt” ideiglenesen áttelepítenek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. A vezetők abban is megállapodtak, hogy „e célból valamennyi tagállam konszenzus útján július végéig megállapodik ezeknek a személyeknek az elosztásáról".

A Politico európai kiadása megszerezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének válaszát Orbán Viktor augusztus 31-i levelére. A magyar miniszterelnök azt kérte az uniós testülettől, az EU utólag fizesse ki a 2015-ben felhúzott drótkerítés költségeinek felét.

Jean-Claude Juncker levelét a Politico diplomáciai oltásnak minősíti, amelyben az Európai Bizottság elnöke emlékezteti a magyar miniszterelnököt, hogy az EU eddig milyen forrásokat ajánlott és biztosított Magyarországnak a menekültválság kezelésére.

Cáfolta az Európai Bizottság Rogán Antal hétvégi kijelentését, hogy az EU részben támogatta volna a bolgár-török határon épült kerítést. A miniszterelnök kabinetfőnöke vasárnap jelentette ki: Brüsszel azon az elvi állásponton van hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést.

Az EUrológus megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, tényleg adtak-e erre pénzt a balkáni országnak. Tove Ernst közölte:

“nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését a külső határokon, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait.”

Ahogy a Fidesz „Brüsszelt” teszi a kampánya egyik fő témájává, úgy néz ki, az ellenzék is egyre inkább az Európai Uniót kihasználva próbál szavazatokat szerezni. Ahogy arról az Index már korábban is írt, több párt megpróbálja az „Európa vagy Oroszország” üzenetre felfűzni a 2018-as választás kampányát.