Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
98 százalékkal kevesebb bevándorló érkezett a Földközi-tenger keleti medencéjén keresztül Európába, mint tavaly, jelentette ki Donald Tusk, az EU miniszterelnökeit plusz a francia, a litván, a ciprusi és a román államfőt összefogó csúcsszerv, az Európai Tanács vezetője péntek hajnalban. „Ezért
már arról beszélhetünk, hogyan térjünk vissza Schengenhez,
és idővel fel lehet oldani az ellenőrzéseket az unió belső határain.”
Hozzátette azonban, hogy a migráció jövőbeli kezelésében nem lesz „à la carte” szolidaritás. Ehelyett „hatékony szolidaritáson fognak dolgozni”. Egyelőre nem világos, hogy mit ért hatékony szolidaritás alatt. Abban például egyetértés mutatkozik egy ideje Brüsszelben, hogy a menekült-áthelyezési programok nem működnek hatékonyan. Tusk megfogalmazásába az is belefér, hogy a lengyel politikus támogatja a magyar megközelítést, amely a menedékkérők elosztása helyett az unió külső határainak védelmével és a háborús zónák közelében fekvő országok pénzügyi támogatásával fejezné ki a szolidaritását.
„A migrációs válságot már kezeltük, a mostani nem válságcsúcs lesz” – mondta az EUrologusnak a csütörtök-pénteki EU-s csúcstalálkozó programjára rálátó uniós forrás, arra célozva, hogy az utóbbi hónapokban kevesebb, mint tíz százalékra csökkent az Európába érkező bevándorlók száma tavalyhoz képest. A találkozó szervezői nem számítanak rá, hogy az EU-s országok kormányfői megbeszélik a bevándorlásról szóló magyar népszavazás eredményét. „Feltételezem, hogy Orbán miniszterelnök úr meg fogja említeni a felszólalásában, és a többiek hozzászólhatnak. Nem terveznek vitát.” Kormányközeli forrásból úgy értesültünk, hogy a miniszterelnök nem készül külön beszámolóval.
Az állami vezetők várhatóan szót ejtenek arról, hogy a menedékkérők áthelyezése mellett vagy helyett milyen más módokon vállalhatnak szolidaritást egymással az uniós országok a bevándorlás kezelésében. Magyarország a menekült-áthelyezésben továbbra sem kíván részt venni, a befogadási politikát kivenné az EU hatásköréből, és a tagállamokra bízná, kiknek és milyen feltételekkel nyújtanának menedéket, kiket engednének letelepedni az országaikban. A magyar kormány a határvédelemre fordított kiadásokkal és a Közel-Keletre juttatott pénzügyi segítséggel szeretné kivenni a részét az uniós szolidaritásból.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Lázár János az uniós pénzek felhasználásáról tárgyal szerdán Brüsszelben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekszik meggyőzni az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főosztályát, hogy engedélyezzék a felpörgetett költekezést Magyarországon a 2020-ig tervezett projektekben a magyar költségvetés számlájára. Ezen kívül megállapodna arról, hogy pontosan mekkora pénzügyi korrekcióval kászálódnánk ki a versenyjogi szabályokat megsértő „aszfaltügyből”. Az uniós testület nevében Maroš Šefčovič alelnök tárgyal majd vele, és a miniszter délután beugrik egy kávéra Navracsics Tiborhoz is. A magyar Állandó Képviselet vezetője a kérdésünkre nem adott tájékoztatást a miniszter tárgyalásairól, Lázár Jánosra bízta, hogy beszámoljon róluk, ha azok eredményre vezetnek.
Ahogy azt már régóta pedzegette, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője újra népszavazást kezdeményez, hogy kilépjenek az Egyesült Királyságból. Nicola Sturgeon a jövő héten mutatja be a javaslatot.
„Kezdhetnek rettegni a londoni magyarok”. „A britek hazaküldenék a migráns orvosokat”. Sorra röpködnek a hírek arról, mit tervez az Európai Unióból kifelé faroló Egyesült Királyság a szigetországban élő uniós dolgozókkal.
Matteo Renzi olasz kormányfő egy szerdai beszédében „nagyon kemény” állásfoglalást szorgalmazott az olyan európai uniós tagállamokkal szemben, amelyek sok forrást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migránsok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól, írja az MTI.
A miniszterelnök az olasz képviselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20-án és 21-én esedékes brüsszeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz.
Matteo Renzi alapvetőnek nevezte, hogy nagyon kemények legyenek a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló országokkal szemben. Kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagállamokra, és a következő európai költségvetésben figyelembe kell venni, „ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre”.
A turistáknak sokat nem tudnak nyújtani a városkában. Ennek ellenére évente hatmillióan látogatnak ide, akiknek egyetlen céljuk a Main Street, ahol olcsó üzletek sorakoznak
– ezzel biztatja az útikönyv a Gibraltárra merészkedő látogatót.
Mind a 3,6 millió európai uniós munkavállalót megtartaná az Egyesült Királyság, írja az Independent a Telegraphra hivatkozva. A lap egy belügyminisztériumi háttéranyagot szerzett meg, amely szerint nagyjából 2,9 millió embernek elég ideje lesz ahhoz, hogy letelepedési jogot szerezzen az EU-ból való kilépésig.
A Telegraph úgy tudja, a maradék hatszázezernek felajánlanák, hogy maradhasson. A tervek nem hivatalosak, de több miniszter már rámondta az áment, állítja a kormányzó konzervatívokhoz közel álló lap.
Az Európai Bizottság pénteken jelentést adott ki arról, hogyan költötte el 2007 és 2013 között a kohéziós politikája támogatásait. Ide tartozik nagyjából az uniós kiadások kétötöde, amit tagállami fejlesztésekre, képzésekre lehet fordítani, de nincsenek benne a mezőgazdasági kifizetések, ami legalább ekkora tétel.
Az Európai Bizottság etikai vizsgálatot indított Neelie Kroes egykori uniós biztos ügyében, aki kiszivárgott iratok szerint a hivatali ideje alatt is vezető tisztséget töltött be egy bahamai offshore cégben, erősítette meg a testület egyik szóvivője. Az eljárás miatt bukhatja a nyugdíját arra a tíz évre, amíg a Bizottságban dolgozott.
Súlyos állapotban vitték kórházba csütörtök délelőtt Steven Woolfe-t, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) európai parlamenti képviselőjét, miután összetűzött párttársaival Strasbourgban, közölte a pártot ideiglenesen vezető Nigel Farage.
A román állami hírügynökség, az Agerpres szerdától magyarul is megjelentet tudósításokat, a szolgáltatás ingyenesen elérhető.
„A magyar nyelvű hírfolyam egy fontos előrelépés az Agerpres fejlődésében, amely így határozottaban kifejezi a a hírügynökség állami és térségi jelentőségét” – írta közleményben Alexandru Giboi, az Agerpres vezérigazgatója.
Vizsgálatot indítványoz Navracsics Tibor ellen Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Azt kifogásolja, hogy Navracsics elmondta a PestiSrácok.hu újságírójának, hogy nemmel voksolt a vasárnapi népszavazáson. „Ezt uniós biztosként nem tehette volna meg, mert ezt szigorúan tiltják a szabályok” – mondta Molnár Csaba szerdán Strasbourgban. „A Európai Bizottság magatartási kódexe szerint Navracsicsnak is minden esetben meg kell védenie az Európai Bizottság döntéseit, illetve minden esetben a közös európai érdeket kell képviselnie” - tette hozzá.
„Az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják”, „az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást” – jelentette ki kedden délután Orbán Viktor.
Az Európai Parlament szinte egyhangúlag jóváhagyta a tavaly Párizsban megkötött éghajlatváltozás elleni egyezményt. Ezzel az EU a 28 tagállama nevében befejezte a politikai folyamatot, amivel ratifikálja a dokumentumot.
Az egyezmény akkor lép életbe, ha az aláírók 55 százaléka ratifikálta, és ők a széndioxid-kibocsátók legalább 55 százalékát képviselik.
Az EU-ban a ratifikációt az Európai Parlament mellett a tagállami országgyűléseknek is külön meg kell tennie. Heten, köztük Magyarország már túl vannak rajta. Ők az Európai Parlament döntése és egy jogi formaság után pénteken küldhetik az ENSZ-nek a jóváhagyást, mondta a párizsi klímatárgyalás elnöke, Ségolène Royal, és velük túllépik az életbe lépéshez szükséges határt. Ha ez megvan, 30 napon belül automatikusan életbe lép az egyezmény.
Orbán Viktor bejelentette, amit a Jobbik már korábban javasolt: módosítanák az alaptörvényt. A két pártnak ehhez együtt bőven megvan a többsége – ebből az is látszik, hogy a módosításhoz nem kellett volna népszavazás, pláne nem egy érvénytelen népszavazás.
Nézze meg a Molenbeekről, az ott élő és dolgozó magyarokról szóló videónkat is!
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
A videó magyar feliratos, ha a Youtube esetleg önnek nem indítaná el automatikusan a szöveget, akkor kattintson a CC-ikonra az ablakban, közvetlenül a fogaskerék mellett balra.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Tombol a szabadkereskedelmi egyezmények körüli vita az Európai Unióban. Eddig az Egyesült Államokkal tárgyalt TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partership) volt az előtérben, most pedig a kanadai megállapodás, a CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) robbant be. Már kész a szerződés szövege, és október végén szeretnék aláírni. Ehhez kellene az uniós országok jóváhagyása, ezért Cecilia Malmström kereskedelmi biztos hétfőn Magyarországra utazott, hogy támogatást szerezzen. (A biztossal röviddel a látogatás előtt interjúzott az Index.)
„Politikailag vége” a menedékkérőket kötelezően elosztó kvótáknak, jelentette ki hétfőn Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Szeptember 16-i keltezéssel magyar nyelvű levelet kapott több magyar település vezetése, látszólag az Európai Bizottság bevándorlási és belügyekért felelős főigazgatóságától. Az EUrologus birtokába jutott a hamis levél, amelyet Botka László szegedi polgármesternek küldtek, és arról tájékoztatják, hogy a városnak lehetősége van bekapcsolódni egy 2017 márciusában induló uniós pilot (kísérleti) programba. Ötven menekült család befogadását és letelepítését vállalhatja a város, az Európai Bizottság pedig cserébe 2–9 millió eurós keretösszeggel „egyéves integrációs programot” finanszíroz.
A hamisítók azt írják, hogy 90 európai várost választottak ki a programra, ahol „komplex integrációs folyamat mellett segítenék menekültek beilleszkedését a helyi társadalomba”. Magyarországon Eger, Nyíregyháza, Salgótarján és Szeged került be a kalapba.
A levelet egy nemlétező személy, bizonyos „G. S. Preyerbrune” jegyzi.
Frissítés 12.11
Botka László, Szeged polgármestere az Index megkeresésére elmondta, hogy még a levelet a polgármesteri hivatal postázójából felhozó hivatalnok is röhögött, hogy ilyen béna hamisítványt sose látott. A levél egy nagy formátumú borítékban érkezett, ami még csak nem is hasonlított az uniós intézmények által használtakhoz. Az iraton se pecsét, se aláírás, se iktatószám nem volt, viszont szeptember 30-ig kellett volna rá válaszolni, ami teljesen egyértelművé tette, hogy
ez egy ócska provokáció, nem is foglalkoztunk vele tovább. Elképesztő, hogy már itt tartunk.
Időről időre felröppen, hogy az Európai Unió a migrációs válság miatt máshonnan csoportosít át pénzt a bevándorlás kezelésére. Olyan területekről vonnak el forrásokat, amelyek a keleti országoknak – köztük Magyarországnak – hasznot hajtanak, vagy a durvábbik változat szerint egyenesen büntetnek minket, amiért a visegrádiak ellenzik a kötelező újraelosztást.
Még a fideszes Deutsch Tamás sem állt bele az „aki menekültügyben nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” olvasatba. Az egyik legnagyobb uniós pénzbödönnel, a regionális politikával foglalkozó európai parlamenti képviselő szerint egymással párhuzamosan zajlanak események, de külön kell választani ezeket. Valóban több olyan politikai nyilatkozat hangzott el, amely szerint az „agyrém” európai uniós menekültszétosztási tervet végre nem hajtani akarókat büntessék – ha kell, zárolással vagy felfüggesztéssel – de nem erről van szó.
Megkérdeztük Hoffmann Rózsa volt oktatásügyi államtitkárt, miért szavazott igennel egy tavalyi határozatra az Európa Tanácsban, amely azt javasolta, hogy a menedékkérőket egy állandó, jogilag kötelező rendszer keretében osszák szét az Európai Unióban. Négy másik Fidesz-KDNP-s kollégája is jóváhagyta a „Dublin után – sürgős szükség egy valódi európai menedékkérő-fogadási rendszerre” című dokumentumot, Hoffmann Rózsa pedig azt a módosító indítványt is elfogadta, amely bevezette a szövegbe ezt a szakaszt. Azt írta, tévedésből.
„A tavaly elfogadott dokumentum a Dublini egyezmény újragondolását szorgalmazza, amellyel Magyarország is egyetértett – válaszolta a KDNP sajtóirodáján keresztül a volt államtitkár. – Tartalmazza például a következőket:
A magyar delegáció kormánypárti képviselői, így én is, a fentiekkel egyetértésben szavaztuk meg a dokumentumot, amely nem tartalmaz Magyarországra nézve hátrányos ajánlásokat.”
„Az említett módosító javaslatot téves gombnyomással szavaztam meg, és a gép már nem fogadta el a korrigálást. Egyébként a módosító nem került be a végső dokumentumba” – tette hozzá.
– dobott be szerdán egy furcsa ötletet az EU népszerűsítésére Manfred Weber. A legnagyobb európai parlamenti frakció, a keresztény-konzervatív Európai Néppárt csoport vezetője szerint azok, akik utaztak már a számos országba érvényes bérlettel, megbarátkoztak európai társaikkal. Olyanokat idézett, akik a páneurópai vonatozás után például lehülyézték a kérdést, hogy melyik másik ország lakóival van bajuk.
Az ötlettel eredetileg két huszonéves német aktivista, Vincent-Immanuel Herr és Martin Speer állt elő tavaly nyáron. Akkor azt írták: a fiatalok nyitottak, szeretnék megismerni egymást, örülnek neki, hogy szabadon lehet utazni az unióban, és ki akarják ezt használni. Nem rájuk kellene építeni az integrációt?
Az Európa Tanács volt az első szervezet, ami a második világháború után intézményesíteni próbálta az európai integrációt. Azóta a tőle függetlenül, külön működő Európai Unió és elődei elrobogtak mellette, mert az ET gyakorlatilag teljesen kormányközi alapon működik (azaz a kormányoknak egyhangúlag kell beleegyeznie a döntésekbe). Mára a kontinens minden országa a tagja Fehéroroszországot kivéve. Főleg az emberi jogok védelmével foglalkozik többek között a „strasbourgi bíróságán” keresztül. Aki esetleg hallott a szervezetről, az leginkább erről a páneurópai törvényszékről ismeri.
Az Európa Tanács egy 2015-ös határozatában többek között azt ajánlotta, hogy az EU egy „állandó, jogilag kötelező szétosztási rendszerrel” újítsa meg a menekültügyi szabályait. A közgyűlésen részt vevő öt fideszes képviselő mind megszavazta a határozatot, köztük Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Hoffmann Rózsa volt oktatásügyi államtitkár. Hoffmann Rózsa arra a módosító indítványra is rábólintott, amelyik bevezette a szövegbe a kötelező szétosztási rendszer ötletét.
A határozatnak és a szavazásnak egyébként nincs gyakorlati jelentősége, mert:
Orbán Viktor közvetlenül az Európai Parlament elnökétől érkezett a pozsonyi uniós csúcstalálkozóra. „Nevezhetjük tárgyalásnak is” – nyilatkozta a Martin Schulz-cal folytatott megbeszéléséről.
„Hangsúlyozottan arra kértem az elnök urat, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak, és ne használjanak jogalkotási trükköket”, mert „a miniszterelnökök az önkéntes kvóta mellett döntöttek, és a Parlament – összejátszva a Bizottsággal – ezt kötelező kvótára változtatta. Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni” – csúsztatott egyet a miniszterelnök.
A tagországok miniszterei ugyanis – igaz, magyar, cseh, szlovák és román ellenszavazattal – támogatták a menedékkérők korlátozott, 120 ezres újraleosztását. Amiről Orbán Viktor beszél, az az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, de ez a jogi döntéshozatalban közvetlenül nem vesz részt. Hab a tortán, hogy a testület idén februárban például kifejezetten sürgette a döntés végrehajtását, amit Orbán Viktor beleegyezése nélkül nem mondhatott volna ki.
„Ez nem a kormány álláspontja” – mondta pénteken a luxembourgi kormányfő a saját külügyminisztere korábbi megjegyzéséről, hogy kirúgatná Magyarországot az Európai Unióból. „Egy család vagyunk. Ha családi probléma van, azt a családon belül kell megbeszélnünk, és nem kirúgni valakit, az nem segít” – nyilatkozta Xavier Bettel.
A luxemburgi kormányfő egy rendkívüli csúcstalálkozó előtt nyilatkozott, amit azért hívtak össze, hogy megtárgyalják az Európai Unió jövőjét. Az uniós országok vezetői – a brit miniszterelnök kivételével – Pozsonyban ülnek egy asztalhoz. Angela Merkel német kancellár augusztus végén megdicsérte a kezdeményezést, hogy végre nem Belgiumba utazik az unió politikai irányadó testülete. Annak révén, hogy az Európai Tanács szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, „néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa” – mondta.
