Az Európai Bizottság elnöke tegnap ejtett el egy megjegyzést arról, hogy menekültügyben az uniós tagállamok közti szolidaritásnak
Ezt úgy is lehetett érteni, hogy visszavonhatják a kötelező újraosztási rendszerről szóló javaslatot, amiről október 2-án népszavazunk, de nem volt egyértelmű, ezért mi is csak kérdőjellel írtunk erről.
Október közepén megkezdheti működését a közös uniós határ- és parti őrség, írja az MTI. A közös határ- és parti őrség létrehozásához, amely így október közepén már megkezdheti a működését.
Az Eurológus tavaly decemberben a javaslat ismertetésekor azt írta, a szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.
A szerdai döntés ismertetésekor Robert Kalinák, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia belügyminisztere azt mondta, „közvetlen hatással van a schengeni övezet egészére, hogy miként kezeljük a külső határainkat. Az európai határ- és parti őrség segíteni fog benne, hogy közösen szálljunk szembe napjaink kihívásaival. Kizárólag a külső határaink hatékony kezelésével térhetünk vissza a rendes kerékvágásba, nincs más út."
Bedurrantotta az őszi uniós politikai szezont Jean-Claude Juncker. Lassan hagyomány, hogy a nyári szünet után, a szeptemberi becsöngetéskor az Európai Bizottság elnöke évnyitó beszéddel értékeli az EU helyzetét és próbál irányt mutatni a következő egy évre.
Iránymutatásra nagy szükség lenne, mert az EU válságok között bukdácsol. A héten a tagállamok vezetői is találkoznak, a testületüket elnöklő Donald Tusk és Angela Merkel német kancellár pedig felkészülésképpen már majdnem minden uniós fővárosban tárgyaltak az elmúlt három hétben. Az Európai Bizottságnak a pénteki állam- és kormányfői csúcs előtt meg kellene mutatnia, hogy a helyén van a szíve és az esze az elakadni látszó európai integráció továbbgörgetéséhez. Legalábbis ha nem akarja, hogy a tagállamok lecsavarják a remegő kezét a kormányrúdról.
Ezért emlegette Juncker a beszéd elején, hogy az európai integrációt nem lehet teljesen a nemzetállamokra bízni. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem akarja megsemmisíteni a nemzetállamokat és egy „színtelen olvasztótégelyt” csinálni az EU-ból.
A luxemburgi külügyminiszterrel egy napon az Európai Parlament elnöke is rápirított a magyar kormányra. Martin Schulztól élőben kérdezhetett bárki Facebookon, egy lengyel internetező arról érdeklődött, miért nem büntetik meg azokat az országokat, amelyek elfogadják az EU-tól a pénzt, de a menekülteket nem.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk kedden Budapestre látogat egy négyszemközti beszélgetésre Orbán Viktorral. A volt lengyel miniszterelnök egy hete járja Európát, és minden uniós ország vezetőjével leül személyesen vagy felhívja telefonon a pénteki csúcstalálkozó előtt, ahol új feladatokat akarnak adni az Európai Uniónak.
Miért? Az elmúlt két évben megremegett a sokkal szilárdabbnak hitt közös pénz; rekord szintre emelkedett a fiatalok munkanélkülisége Dél-Európában, amiről azt gondolták, uniós támogatásokkal kezelhető; politikai válság robbant ki egymillió bevándorló érkezése miatt; terroristák támadtak Párizsban, Brüsszelben, Münchenben és Nizzában; és végül Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kilép. Tényleg komolyan újra kell gondolni, hogy olyan Európai Uniót szeretnénk-e, amelyik ezekkel a problémákat képes elbánni.
Eltörlik a roaming díjakat az EU-ban – adta hírül boldogan szinte mindenki 2015-ben, hogy két éven belül megszüntetik az uniós tagállamok között a külföldi telefonálásra és mobilnetezésre kivetett plusz sarcot.
Aztán pár napja azzal lett tele a sajtó, hogy az Európai Bizottság mindenkit átvert. Egy új javaslat szerint egy évben csak összesen legfeljebb 90 napig, és egyhuzamban 30 napig lehetne roaming díjak nélkül használni a határokon kívül a mobilunkat.
Pénteken robbant a következő bomba: az Európai Bizottság teljesen visszavonta az egészet. „Eddig tartott a jó világ: mégis marad a roaming?”; „Mégsem lesz ingyenroaming az EU-ban”; „Továbbra is aranyáron telefonálhatunk: változik a roaming?” – röpködtek a címek.
Most ezek tényleg megőrültek Brüsszelben?
Nő Magyarország gázellátásának biztonsága és az árak is lejjebb kúszhatnak, ígéri az Európai Bizottság szlovák alelnöke a Közép és Délkelet Európai Gázösszeköttetés (CESEC) pénteki üléséről. A Budapesten összeülő miniszterek többek között aláírnak egy szerződést a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő gázvezeték uniós támogatásáról, valamint a görög, bolgár, román és magyar gázáramlás koordinálásáról. Emellett a horvátok hamarosan kötelezettséget vállalnak rá, hogy olyan vezetékkel kötik össze a Krk-szigeti, cseppfolyósított gázt (LNG) visszaalakító terminált Magyarországgal, amiben mindkét irányba áramolhat a gáz.
Az EU bábáskodásával alig több mint egy éve egyezett meg 15 közép- és délkelet-európai ország, hogy hogy együtt felpörgetik a még hiányzó gázvezetékek összekötését, valamint eltakarítani a technikai és szabályozási akadályokat az egységes földgázpiac elől.
„Manapság mindenki azt kérdezi, milyen konkrét pozitív eredményeket tud felmutatni az EU. A CESEC-kezdeményezés az egyik példa erre” – mondta a CESEC-ülésről Maroš Šefčovič. Ha Magyarországnak több kapcsolata épül ki a szomszédaival, választhat, honnan vegyen gázt. Így az orosz mellett hamarosan kaszpi és északi forrásból vásárolhat, a Krk-szigeti terminálon keresztül pedig bárhonnan vehet cseppfolyósított földgázt. A fogyasztók és a cégek így kiválaszthatják, kitől vásároljanak be.
Az Európai Parlament (EP) elnöksége a liberális frakció vezetőjét, Guy Verhofstadtot bízta meg, hogy az EP nevében tárgyaljon a brit kormánnyal az Egyesült Királyság uniós kilépéséről.
Verhofstadt onnan lehet ismerős, hogy Orbán Viktor strasbourgi szereplései alkalmával soha nem bánt kesztyűs kézzel a magyar miniszterelnökkel. Egy alkalommal azt vágta a fejéhez: „liberálisnak lenni nem betegség, Orbán úr, korábban ön is az volt!”
„Megtiszteltetés, hogy én képviselhetem az Európai Parlamentet a brexit-tárgyalásokon. Mint az Európai Unió közvetlenül választott testülete, a Parlament központi szerepet játszik majd a kilépésről szóló megbeszéléseken és a jövőbeli megegyezések tető alá hozatalában is az EU és az Egyesült Királyság között” – kommentálta a volt belga miniszterelnök a kinevezését az EUrologusnak. A föderalista elveket valló politikus korábban többször hangoztatta, hogy arra szeretné kihasználni a brit kilépést, hogy a bentmaradó tagok gondolják újra az EU szerepét, és az uniós alapszerződések átírásával húzzák szorosabbra az integrációt.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arra készül, hogy bejelentse az uniós védelempolitika megerősítését, állítja a Financial Times. A Telegraph már korábban arról írt, hogy Európai Unió külügyi főképviselője is ütemtervet készít, amelyből kinőhet egy közös hadsereg. Szerintük Federica Mogherini zárt ajtók mögött azt mondta uniós nagyköveteknek, hogy az ötlet segíthetne kirángatni az EU-t a brexit-népszavazás utáni sokkból.
Hétnapos filmfesztivállal ünneplik Brüsszelben az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját. A magyar nagykövetség kulturális szolgálata kilenc filmet mutat be: sorra kerül többek között Goda Krisztina Szabadság, szerelem, Gothár Péter Megáll az idő és Bereményi Géza Eldorádó című filmje.
Didier Reynders belga külügyminiszter tartott beszédet a szerdai nyitóünnepségen. Megdicsérte a magyar filmgyártást: megjegyezte, hogy az már szinte a minőség garanciája, ha abból az országból érkezik egy film, amelyik a Saul fiát adta a közönségnek.
Megemlékezett arról a mintegy hatezer magyar menekültről is, akik 1956 októbere után Belgiumban találtak új otthont. Azt mondta: a forradalom alatt egy új menekültfront nyílt Magyarországról Nyugat-Európa felé. Figyelmeztetett rá, hogy mennyire fontos elmagyarázni a fiatal generációknak a szabadságharcok üzenetét. Mindehhez szükség van hősökre, de túlélőkre is, akik hitelesen tudják továbbadni a történteket – mondta a külügyminiszter. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, amiért az egyik menekülttel, Lámfalussy Sándor közgazdásszal, az „euró atyjával” lehetősége volt együtt dolgozni, írta az MTI.
A külügyminiszter úgy gondolja, most is hasonló a helyzet a világban, mint amikor Európa nyugati felét szaggatták háborúk az elmúlt évszázadban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:
Néha hasznos megnyitni a határokat és beengedni a menekülteket.
Különösen akkor fontos, hogy védelmet nyújtsunk, amikor háborúk dúlnak Ukrajnától Szírián át Irakig, és emberek milliói érkeznek Európába, mondta Didier Reynders.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Alaposan kiosztotta a török külügyminiszter az Európai Uniót a Bledi Stratégiai Fórumon szeptember 6-án. Mevlüt Çavuşoğlu csak amiatt dicsérte az EU-t, hogy még mindig az egyik legdemokratikusabb intézmény, de hozzátette, hogy nagyjából egy évtizede elveszítette a hitelességét, mert nem tud hatékonyan fellépni a kihívások ellen, és nem működnek a közös politikái.
mondta annak az országnak a külügyminisztere, amelyet Orbán Viktor az illiberális demokráciák egyik mintájának tart. Mevlüt Çavuşoğlu arról is beszélt, hogy
Törökország és az EU márciusban kötött menekültügyi egyezményt, amivel az unió leszorította a kontinensre érkező migránsok számát. Ankara megígérte, hogy visszatartja őket és visszaveszi azokat, akik jogtalanul próbálnak átkelni. Cserébe az EU áttelepít tőlük ugyanannyi szíriai menekültet, hárommilliárd euróból segíti a Törökországban maradók ellátását, felpörgeti az uniós csatlakozási tárgyalásaikat és vízummentességet ad.
Négypontos tervvel fordul Orbán Viktor az őszi európai politikai szezonra. A csomagot a visegrádi kormányfők hétvégi ülésén dobta fel, ahová Angela Merkel német kancellár is ellátogatott, hogy ötleteket gyűjtsön az Európai Unió gatyába rázására.
Angela Merkel megfejtette, mire vágynak az emberek Európában: biztonságra. Ezt az igényt szeretné kiszolgálni néhány újítással, amelyekkel jövő tavaszra készülhetnek el, derült ki a pénteki varsói csúcstalálkozón, ahol a német kancellár a visegrádi országok miniszterelnökeivel tárgyalt.
Orbán és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint az EU-nak közös hadsereget kellene létrehoznia. Ez a két kormányfő szerint nehéz feladat, de ideje tárgyalni róla. Az EU-ból távozó Nagy-Britannia az ehhez hasonló lépéseket kategorikusan ellenezte, a brexit révén nőhet a közös hadsereg létrehozásának esélye.
Kemény napjai lehetnek Angela Merkel programszervezőjének. A német kancellár augusztus végén átvedlett a politikai haknik királynőjévé, egy hét alatt összesen 15 uniós tagállam vezetőjével találkozik a 27-ből. A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), köztük Orbán Viktor augusztus 26-án kerülnek sorra Varsóban.
A körúttal a brexit-népszavazás és a szeptemberi uniós csúcstalálkozó között próbálja rendezni a sorokat és a többiekkel együtt nagy vonalakban azon gondolkodni, merre menjen tovább az EU.
A tárgyalássorozatból látszik, ki hordja a nadrágot az unióban: nem az Európai Bizottság vagy az állam- és kormányfőkből álló Tanács, hanem a német kancellár. Bár Angela Merkel az egyeztetésekkel épp azt próbálhatja erősíteni, hogy a németek nem egyoldalúan lökik ilyen vagy olyan irányba az EU-t, miután a britek kiiratkoztak a közösségből, ez nem egyszerű feladat. Különösen például azért, mert nemrég a portugálok és a spanyolok csak úgy úszták meg az elvileg kötelező büntetést költségvetési túlköltekezés miatt, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter leszólt az Európai Bizottságnak az érdekükben.
Első látásra úgy tűnhet, hogy a júliusi török puccskísérlet utáni intézkedések jelenthetik a kegyelemdöfést az Európai Unió és a Törökország közti menekültügyi egyezménynek. Valójában inkább már csak hullagyalázásnak néz ki, ami megy.
A magyarok az európai átlaghoz képest nagyon résen vannak, ha a médiából értesülnek valamiről. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) összesítése alapján a tévének, a rádiónak, az internetes oldalaknak és a közösségi hálózatoknak sem hiszünk, de a televíziónak a legkevésbé megtépázott a renoméja.
A szervezet 73 közszolgálati adót fog össze 53 országból. Főleg európai tagjai vannak, de akad köztük észak-afrikai és közel-keleti is. Ők szervezik az Eurovíziót, illetve az eredeti Játék határok nélkül mögött is ők álltak 1999-ig.
Emlékeznek még, amikor Lázár János kijelentette, hogy az Európai Unió nettó befizetői vagyunk és a helyettese, Csepreghy Nándor is ezt pedzegette, annak ellenére, hogy szinte minden tudományos tanulmány az ellenkezőjét mutatta ki? A Miniszterelnökség két dologra hivatkozott: a kiesett vámbevételre és a külföldi cégek által adómentesen kivitt jövedelemre.
Konkrét számokat egyikőjük sem mondott, ezért utánanéztünk, és több ponton sántított az állítás. Megkérdeztük Lázár Jánost és a Miniszterelnökséget is, hogy milyen számítások vezettek a mindenki mással szembemenő eredményre, de nem kaptunk konkrét adatokat.
Ahogy azt Orbán Viktor Tusnádfürdőn megállapította, az Európai Unió egyre inkább hasonlít egy regionális politikai képződményre, mint a világpolitika globális szereplőjére. Eddig az igazság, amelyből Orbán téves és veszélyes következtetéseket von le. Magyarországnak ugyanis éppen az az érdeke, hogy az Európai Unió – benne hazánkkal – erős legyen.
Összesen 16 ország lakóit kérdezte meg az Ipsos-Mori, mi a véleményük arról, hogy az Egyesült Királyság népszavazással az EU-ból való kilépés mellett döntött. A felmérés alapján tényleg sokan megbánhatták, mire voksoltak, mert
51 százalék szerint hibás döntést hoztak, és csak 38 százalék látja ellenkezőleg. (A népszavazáson 52-48 százalékra nyertek a kilépéspártiak.)
Meg kellene vizsgálni azt, hogy az Európai Bizottság elnöke és az általa vezetett testület tevékenysége mennyire járult hozzá a brexit-döntéshez, mondta Szijjártó Péter az Indexnek adott nagyinterjújában. Szerinte a helyzetért az uniós testület is felelős, és le kellene vonni a „személyi konzekvenciákat”. Nem ez volt az első eset, hogy a magyar külügyminiszter azt pedzegette, ott is személyi felelőst kellene keresni, amiért a britek többsége az EU-ból való kilépés mellett szavazott.
Három évtizede felírja, kik okoztak neki csalódást, árulta el a belgiumi Le Soirnak adott hosszú interjújában Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke „A kis Maurice”-nak hívja a füzetet. „Nem nagyon van teleírva, mert nagyon ritkán csalódok. Tehát nem vagyok bosszúálló, viszont szép emlékeim vannak” – mondta. Mindenkit nyugtatgatott, hogy soha nem vesz revansot rajtuk, mert annak nincs értelme, bár elővigyázatos velük, és odafigyel rá, mit mond el nekik.
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn Skóciába és Észak-Írországba utazott, hogy megnyugtassa a két országrészt, amelyek az Egyesült Királyság egészével szemben az uniós tagságra voksoltak az egy hónappal ezelőtti népszavazáson, és emiatt többen feldobták a függetlenedés gondolatát.
A brit kormány nem kívánja betöltetni az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét – közölte szerdán a Downing Street az MTI beszámolója szerint. Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget.
Úgy tűnik, a britek 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségét Észtország viheti el – írta névtelen EU-s forrásokra hivatkozva az MTI. A balti ország fél évvel később töltötte volna be a soros elnöki tisztséget.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállamok szakminiszterei ülnek össze. Az ő beleegyezésük nélkül semmilyen jogszabály nem születhet az EU-ban. A döntéseiket Brüsszelbe kiküldött diplomaták, és a minisztériumokból havi-kétheti rendszerességgel kiutazó szakemberek készítik elő munkacsoport-üléseken és nagyköveti találkozókon. A soros elnökséget adó tagállam diplomatája vezeti ezeket az üléseket, és az ő politikusaik elnöklik a miniszteri megbeszéléseket. Az elnökség állítja össze a féléves napirendet, ők határozzák meg, melyik témának szentelnek több, melyiknek kevesebb időt. Az elnökség diplomáciai erőfeszítéseik kellenek ahhoz, hogy vitatott ügyekben megállapodás szülessen a tagállamok között, illetve a tagállamok és az Európai Parlament között. A Tanács jelenlegi elnöke Szlovákia.
A magyar külügyminiszter bár nem mondja ki, hogy üzleti érdekek diktálják Magyarország Kína melletti kiállását Brüsszelben, az azért elég feltűnő, hogy ugyanaznap hangsúlyozza a hazai kínai befektetések fontosságát, amikor kijelenti, hogy az Európai Uniónak nem szabad beleszólnia a Kína és a Fülöp-szigetek közötti területi vitába.
Peking a Dél-kínai-tengeren mesterséges támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra és ellenőrzése alá vehesse a tengerszakaszon át húzódó kereskedelmi útvonalat. Ez utóbbi az egyik legfontosabb a világon, ez köti össze Európát Kelet-Ázsiával.
A Fülöp-szigetek egy hágai választottbíróságon támadta meg a nemzetközi jogilag kétes kínai akciót, és megnyerte a pert. A bíróság kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását, amikor ottani zátonyokon terjeszkedett. Kína nem ismeri el a döntést, az Európai Uniónak viszont ebben a helyzetben a nemzetközi jog szigorú betartása mellett kellene föllépnie.
David Cameront állva tapsolta a konzervatív frakció a brit parlament alsóházában, miután megtartotta az utolsó beszédét szerdán. Vidáman köszönt el, viccelődött. „Egykor én voltam a jövő” – mondta mosolyogva, lehuppant a padra és a tory képviselők mind felpattantak és ovációban törtek ki. Két nappal előtte dúdolva vonult be a Downing Street 10-be, miután megtartotta egyik utolsó sajtótájékoztatóját.
Mire fel a nagy vidámság és az ünneplés? Éppen elvesztett egy népszavazást, és le kellett mondania! A megoldás, hogy David Cameron személye másodlagos a játékban, amit játszott. A csapat számít, és a csapat, a konzervatív párt 2010 óta nyerésben van.
David Cameron a konzervatív párt hőse, nem a brit népé. 2010-ben, 13 ellenzékben töltött év után, a párt történetének legmélyebb válságából hozta vissza kormányba a torykat: ez három zsinórban elvesztett választást jelent. Már uniós témával lett pártelnök is: 2005-ben azzal az ígérettel nyert, hogy a pártnak nagyobb hangot ad az Európai Parlamentben, és kilépteti a brit delegációt a német-francia irányítás alatt álló Európai Néppártból.
Magyarország két másik tagállammal együtt majdnem megtorpedózta, hogy az Európai Unió állást foglaljon a Kína és a Fülöp-szigetek közötti tengeri vitában. Peking a Dél-kínai-tengeren sziklákat, zátonyokat és szigetecskéket homokkal kibővítve támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra.
Csakhogy a kiemelkedések többségére más országok is igényt tartanának, köztük a Fülöp-szigetek. Manila egy hágai bíróság elé terelte az ügyet, és neki adtak igazat. (A konfliktusról bővebben itt, az ítéletről itt lehet olvasni.) Kína már a kezdetektől vitatta a törvényszék joghatóságát, és előre hadihajókat vezényelt a környékre.
Belemenős tárgyalásokat ígér az új brit kormány összetétele. Theresa May miniszterelnök sokak meglepetésére a brit népszavazási kampány kilépéspárti hangadóját, Boris Johnsont tette külügyminiszterré. A diplomatikus viselkedésre nem sokat adó politikus kinevezését az USA-ban például röhögéssel fogadták, és több uniós tisztviselőt kiakasztott Boris megjelenése. „A brit humor nem ismer határokat” – reagált az európai parlamenti liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt. Az Európai Bizottság kettes számú embere, Frans Timmermans nagyjából a kinevezéssel egy időben tett ki egy blogbejegyzést, amiben kilépéspártiak szemére vetette, hogy „a rasszizmus határán” billegő megjegyzésekkel kampányoltak. Boris Johnsonra gondolt, aki Barack Obamáról azt mondta: „félig kenyai” származása folytán „őseiből fakadó ellenszenvet” érez a Brit Birodalom iránt, amelynek Kenya is a gyarmata volt.
A volt londoni polgármester viselkedése időnként olyan, mint a frizurája. Az még talán a kisebbik baj, hogy nem szabad sporteszköz közelébe engedni, mert akkor német politikusokat fejel nekifutásból tökön, japán gyerekeket gyalul a földbe, brit csemetéket rúg fel vagy épp fennakad egy drótkötélpályán. A nagyobbik, hogy hajlamos félresikerült jópofáskodásra és hülye megjegyzésekre, amelyek miatt rasszizmust szoktak kiáltani. Hillary Clintont „szadista nővérhez” hasonlította, de nyert már a török elnököt sértegető versíróversenyen is, lepöcsverőzve őt, és a kínaiaknak azt dörgölte az orra alá, hogy a népsportjuknak számító pingpong brit eredetű.
„Hadd ismételjem meg, amit korábban mondtam: ez egy belpolitikai ügy” – mondta a kvótanépszavazásról az EU migráció- és menekültügyi biztosa, amikor szerdán erről kérdezték. Dimitrisz Avramopulosz elismerte, hogy a referendumnak „van köze ahhoz, amit együtt Európában eldöntöttünk”, de arra figyelmeztetett, hogy ennek a döntésnek Magyarország is része. „Ha a pillanat eljön és úgy ítéljük meg, hogy erre szükség van, az Európai Bizottság majd állást foglal” – pöccintette le a kérdést.
Óriási büntetés lehet abból, hogy a Közgépet korábban kizárták az összes magyarországi közbeszerzésből – írja a Világgazdaság.
A céget hivatalosan azért büntették ilyen keményen tavaly júliusban, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint hamis adatokat szolgáltatott egy kikötőépítési projektnél. Az ügynek így bár formálisan semmi köze sincs ahhoz, hogy a vállalat tulajdonosa, Simicska Lajos elég emlékezetes módon összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel, de a cég kizárásának időzítése azért eléggé árulkodó.
