Index Vakbarát Hírportál

Múlt vasárnap egy olvasói jelzés alapján írtunk mi is arról, hogy az Európai Bizottságnál megjelent egy felfüggesztő határozat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) időközi kifizetéseiről. Másnap az RTL Klub híradója adott róla hírt, hogy az Európai Bizottság a környezetismereti tantermeket felújító Öveges-program miatt tart vissza pénzt. A portfolio.hu le is vonta a logikusnak tűnő következtetést: a TIOP-ra az Öveges-program miatt nem fizetnek.

Az uniós támogatásokat nagyrészt a TIOP-hoz hasonló „operatív programok” részeként osztják ki, amelyek nagyobb témák, támogatási területek szerint hangolják össze a pályázati kiírásokat, mint amilyen az „Öveges-program” is. Csakhogy ez utóbbi nem a TIOP-on, hanem a hasonló nevű Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP-on) belül ment. Vagyis

A keddi bombatámadás híre ugyanúgy megérintette a Brüsszelben lakó külföldieket, mint az „őslakos” belgákat. Talán éppen azért, mert a város befogadó hangulata mindenkire átragad, aki hosszabb időt tölt itt. A sokszínű, sok vallású, sok kultúrájú Brüsszelben kicsit mindenki idegen, ezért senki nem érzi magát kirekesztettnek. Nem létezik, vagy legalábbis nagyon gyenge az uralkodó nemzeti öntudat; aki ide költözik, nem egy többséghez képest kell, hogy meghatározza önmagát, mert a belga többség is bajban lenne vele, ha kulturális öndefiníciót kellene keresnie. Ez kicsit zavarja is a belgákat, ezért a legtöbbször viccel ütik el, hogy maguk sem tudják, pontosan kicsodák. Közös nevezőnek marad az elfogadás és a türelem kultúrája. Sokan attól félnek, hogy ezt a hozzáállást is a levegőbe röpítették kedd reggel.

Közöljük az egyik magyar olvasónk, Bánfi Anna levelét, aki hét éve lakik Brüsszelben, már mesterképzésre is ide járt, és ugyanúgy magáénak érzi a fájdalmat, mint a többi „bruxellois”, ahogy a városlakók hívják magukat.

Nem túl bátorító, hogy amikor a terroristák elleni küzdelemről van szó, európai vezető politikusok olyan sürgősen hadrendbe állítandó technikai eszközökről is beszélnek, amelyekről azt hittük, hogy a titkosszolgálatok, rendőrségek már rég használják őket. A brüsszeli robbantások hírére sürgősen összehívott találkozón az uniós igazságügyi miniszterek abban egyeztek meg, hogy a tagállamok szolgálatai a jövőben gyorsabban megosztják majd egymással a terrorgyanús egyénekkel kapcsolatos információkat.

A hírszerző szolgálatok egészen jól ismerték a keddi támadások elkövetőit, és ugyanez igaz a párizsi támadókra is!

– mondta felháborodva Dimitrisz Avramopulosz, a belügyekért felelős EU-biztos csütörtök este. A politikai döntéseket a különböző országokban és különböző adatbázisokban tárolt lényeges információk összehangolásáról már meghozták, mondta. „Miért nem hajtják őket végre? Beszélnünk kell egymással! Nem tarthatjuk az adatainkat fekete dobozokban!” – ostorozta a tagállami kormányokat és hatóságokat.

Milyen adatok?

A nemzetközi Interpol-adatbázis, az elvesztett vagy ellopott utazási okmányokat tartalmazó európai Schengen-adatbázis, a nyomozati információkat összegyűjtő nemzeti adatbázisok már működnek, de ha nem kapcsolják össze őket egy közös platformon, a terrorizmus elleni harcban nem túl hatékonyak, emelte ki több miniszter is az ülés után. Megállapodtak abban is, hogy a Schengen Információs Rendszert egy olyan eszközzel fogják bővíteni, amely Európa-szerte használható lesz az ujjlenyomatok felismerésére.

Beszéljünk egymással

„Minden nap felfedezzük, hogy mennyire fontos, hogy a nemzeti igazságszolgáltatások és hírszerzések megosszák egymással az értesüléseiket – mondta Koen Geens belga igazságügyi miniszter. „Párizs után arra is rájöttünk, hogy nemzetközi nyomozócsapatok létrehozása mekkora lökést adhat a munkának.”

Az uniós Belügyminiszteri Tanács várhatóan soron kívül összeül a keddi brüsszeli robbantások miatt, írja az EUobserver. A soros holland elnökség nem tudta megmondani a lapnak, pontosan melyik napra várják Pintér Sándorékat Brüsszelbe, de valószínűleg csütörtökre.

„Bruxelles bruxellera toujours” – Brüsszel mindig Brüsszel marad. Ez az egyik krétával felírt üzenet a több száz közül, amellyel a régi brüsszeli tőzsde épülete előtti sétálóutca aszfaltját díszítették a kedd este összegyűlt megemlékezők. Gyertát gyújtottak az áldozatok emlékére, és hitet tettek amellett, hogy nem rettennek meg a terrortól.

A Maelbeek metróállomás, ahol kedden reggel kilenc óra után robbantottak, Brüsszel európai uniós negyedének belsejében van. Magyarország EU melletti Állandó Képviselete (ÁK), ahol körülbelül száz magyar diplomata dolgozik, két saroknyira áll innen. Kósa Lajos bejelentése alapján a robbantásokban megsérült mindkét magyar állampolgár kormányalkalmazott. Úgy tudjuk, egyikük az ÁK-n dolgozik.

Az ÁK egész utcáját lezárták. Akkor jártam ott, amikor a rendőrök minden járókelőt és újságírót megkértek, hogy hagyják el a területet, és a kapualjakban várakozókat is beküldték az épületekbe. A lezárt utcákon nem hagyhatják el az irodaházakat azok, akik ott dolgoznak.

Az Európai Bizottság hétfőn jogszabály-javaslat formájába öntötte a legújabb tervet a menekültválság kezelésére. A lényeg:

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete múlt pénteken megállapította, hogy „aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabály-változások.” 

Az új lengyel parlament – a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselőinek többségével – tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.

A csütörtöki uniós csúcstalálkozón is előkerült a téma Brüsszelben: Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta: „különösképpen nyugtalanítanak bennünket a közelmúltbeli lengyelországi események”  számolt be a Bruxinfo.

Schulz később sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Beata Szydlo, lengyel kormányfő „nem túlzottan lelkesen fogadta a megjegyzéseit”. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szót kért, ami Schulzot saját elmondása szerint egyáltalán nem lepte meg.

A lengyel hírtelevízió értesülése szerint Orbán ezt mondta: „Amennyiben azokat az államokat bíráljuk, melyek az alkotmánybíróság működését szabályozó előírásokkal rendelkeznek, akkor talán azokat az országokat is bírálnunk kellene, melyekben alkotmánybíróság nem is létezik” - idézte a magyar kormányfőt a lengyel TVN24 a hirado.hu szerint.

David Cameron brit miniszterelnök nála is nyersebben fogalmazott, amikor arra figyelmeztette Schulzot, hogy nincs joga kioktatni demokráciából demokratikusan megválasztott vezetőket.

Nekünk ez egyszerűen nem tetszik

Orbán péntek délután röviden válaszolt a lengyel sajtó kérdésére, hogy miért támogatta Szydlot a Velencei Bizottsággal szemben.

„A legfőbb elv az, hogy a kettős mérce nem elfogadott az Európai Unióban – mondta Orbán. Lengyelországgal szemben kettős mércét alkalmaztak, és nekünk ez egyszerűen nem tetszik.” 

Hogy pontosan mi a kettős mérce? „Olyat kérni valakitől, amit mások sem tartanak be. Fontos a korrektség. Több tiszteletet Lengyelországnak, ez a magyar álláspont.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Unió 28 állami vezetője nem tudott közös nevezőre jutni csütörtök este a Törökországgal való együttműködés feltételeiről az EU-ba irányuló bevándorlás kezelésében. A terv nagy vonalai azonban kész vannak: a török–görög határt szabálytalanul átlépő bevándorlók visszaküldésével, és a Törökországban élő szíriai menekültek egy részének törvényes betelepítésével szabnának gátat az Égei-tengeren virágzó embercsempészetnek. 

Egy utolsó nagy roham elkerülése érdekében már vasárnap életbe lép az a szabály, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba. „Minden, a görög szigetekre újonnan érkezett szabálytalan bevándorlót 2016. március 20-ától visszafordítanak Törökországba” – szögezi le a péntek délután közzétett EU–Törökország nyilatkozat. „Ez egy átmeneti és rendkívüli művelet lesz, amelyre azért van szükség, hogy véget vessünk az emberi szenvedésnek, és helyreállítsuk a közrendet.” 

Az egyezség pénteken született meg Ahmed Davutoglu és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke között, és a találkozóról kiszivárgó hírek szerint az uniós állami vezetők komolyabb vita nélkül rábólintottak. Donald Tusk péntek délután megerősítette, hogy a huszonnyolcak egyhangúlag támogatták a Törökország–Európai Unió együttműködést lefektető újabb akciótervet. 

Csak idén 132 ezer menekült érkezett Törökország felől Európába, ahová tavaly több mint egymillióan jöttek, nagyrészt a balkáni útvonalon keresztül.

„Napok óta dolgozunk azon, hogy azt a magyar érdeket, hogy bármifajta menekültcsere, betelepítés, népességmozgatás önkéntes alapon történjen. Ezt van esélyünk, hogy elérjük” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki uniós csúcstalálkozóra érkezve Brüsszelben.

A 28 európai uniós állami vezető egymás között és a török miniszterelnökkel is tárgyal csütörtök este, a téma az Európába érkező bevándorlás kezelése. Az Európai Bizottság által javasolt akcióterv alapján minden Görögországba érkező bevándorlót vissza kellene tudnia fordítani a görög és uniós hatóságoknak, a törökök pedig ígéretet tennének arra, hogy át is veszik az EU határát szabálytalanul átlépőket. Cserébe az Európai Unió beindít egy törvényes és ellenőrzött betelepítési programot törökországi menekülttáborokból az EU különböző tagállamaiba, önkéntes alapon.

Orbán Viktor így foglalta össze a csütörtök esti stratégiáját: „Azzal a céllal ülök le a tárgyalóasztalhoz, hogyha lesz a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarja rendezni, hogy megmaradjon Magyarországnak a mozgástere, hogy nemet tudjunk mondani nemzeti hatáskörben erre.”

Része még a körvonalazódó EU–török megállapodásnak az, hogy a közeljövőben vízummentességet kapjanak a török állampolgárok a Schengen-övezetbe. Korábban június végi határidő szerepelt a tárgyalásokon, később az is szóba került, hogy már április végén megkapják a törökök a jogot a könnyített beutazásra.

„Sikert érhetünk el még ott, hogy a vízumról szóló vitában a törököknek semmiképpen se adjuk meg hamarabb, mint az ukránoknak a vízumkedvezményt. Úgy látom, hogy ebbe az irányba mozdulnak el ma és holnap itt Brüsszelben” – mondta végezetül Orbán Viktor.

Bő egy hete csak, hogy az európai fők elégedetlenül álltak föl a tárgyalóasztaltól: arról beszéltek, hogy Ankara túl merész kérésekkel állt elő, és amiatt duzzogtak, hogy Angela Merkel német kancellár a hátuk mögött egyezett meg a török miniszterelnökkel, Ahmet Davutoğluval az EU–Törökország együttműködés feltételeiről.

A helyzet azóta nem sokat változott. Az Európai Bizottság (EB) szerdán gyakorlatilag megismételte a német–török alku pontjait, melyek a következők:

„Örömmel hirdetem ki ezt az új pályázatot: a kulturális projektek életbevágóak, hogy a menekülteket segíthessük a beilleszkedésben” – írta a Twitterén a kultúráért felelős uniós biztos, Navracsics Tibor csütörtökön.

Pleased to launch this new call for proposals: cultural projects have vital role in helping to integrate #refugees https://t.co/JtYsxIkdCO

— Tibor Navracsics (@TNavracsicsEU) March 10, 2016

Míg a kormány Brüsszelben vétózta az LMBTI közösség jogainak uniós előmozdítását, magyar kormánypárti EP-képviselők Strasbourgban rábólintottak egy hasonló döntésre.

A menekült nőket védő állásfoglalásban tartózkodtak, de egyetértettek azzal, hogy a jelenlegieknél több tagállamnak kell részt vennie az unió áttelepítési programjában. A Magyar Vétók Hete tovább dübörög.

Párttársával együtt kizárják az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselőcsoportból azt a német jobboldali politikust, aki februárban egy közösségi portálon írt bejegyzésében kijelentette: „támadó” mindenki, aki nem hajlandó megállni a határon, a „támadók ellen pedig védekezni kell”.

Gyökeresen megváltoztatná az Európai Bizottság az Európai Unió menekültpolitikáját, ha igazak a Financial Times értesülései. Egy, a lap birtokába jutott terv valóban elosztaná a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmussal.

– ezzel jellemezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködését. Nem túlzott nagyon: az összhang rég nem volt ennyire látványos, mint most.

Három fontos pilléren nyugszik az Európai Bizottság terve, amellyel úrrá szeretne lenni az illegális bevándorláson, és mindhárom nyárra vagy őszre érhet be. A migrációs ügyekért felelős biztos, Dimitrisz Avramopulosz mégis bizakodó. A Törökországgal való együttműködésnek látszanak a kezdeti eredményei, és beindult a közös határvédelem az Égei-tengeren, nyilatkozta péntek délután. A stratégia gyenge pontja még mindig a menedékkérők átszállítása Görögországból más uniós államokba. Az EB reményei szerint, ha a feltételek teljesülnek, az év végére visszaállíthatják az ellenőrzés nélküli határátlépést a schengeni belső határokon. Mi kell ehhez?

– jelentette ki az uniós országjelentésről csütörtökön Budapesten szervezett műhelymunkán Székely István Pál. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kutatási részlegének igazgatója közölte, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) Magyarországon és uniós átlagban is csak tavaly érte el újra a 2008-as szintet (igaz, nálunk meredekebb volt az esés és a növekedés is).

Kezd igazán beindulni a kampány Hollandiában az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezményről. Ez az a dokumentum, ami miatt 2013-ban elkezdődtek az Maidan tüntetései, mert az akkori oroszbarát elnök, Viktor Janukovics az utolsó pillanatban mégsem írta alá a letárgyalt megállapodást. Több, mint százan meghaltak a hónapokig tartó összecsapásokban a tiltakozók és a rendvédelmi erők, mesterlövészek között, végül Viktor Janukovics elmenekült. A 2014-es választásokon a nyugatbarát pártok kerültek hatalomra és aláírták az egyezményt.

Eldurvult egy március 2-i európai parlamenti konferencia a kisebbségi jogokról. Az esetről a Politico európai kiadása számolt be videóval.

Az Európai Unió 700 millió eurós rendkívüli humanitárius segélyalapot hozna létre a menekülthelyzet kezelésére, jelentette be az Európai Bizottság szerda délután. A döntés azután született, hogy Görögországban több, mint százezer menekült gyűlt össze az év eleje óta, akik a macedón határ lezárása óta nem tudják elhagyni az országot. A jelenleg elérhető uniós pénzügyi forrásokat nem lehet olyan gyorsan folyósítani, hogy abból valódi segítséget lehessen nyújtani az újonnan érkezetteknek.

A menekültek jogállását szabályozó EU-s irányelv alapvetően arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy ha nemzetközi védelmet biztosítanak valakinek, akkor hagyniuk kell, hogy szabadon mozogjanak az országban, és szabadon válasszák meg, hogy hol szeretnének lakni.

Az Európai Unió Bírósága azonban kedden kimondta, hogy a fogadó állam ennek ellenére is előírhatja a menedékkérőknek, hogy hol lakjanak. Akkor korlátozhatják őket a lakóhelyük kiválasztásában, ha „fokozott integrációs nehézségekkel szembesülnek.” Az ítélet a tagállami bíróságokra bízza, hogy mit tekintenek fokozott integrációs nehézségnek.

„A német jog szerint a lakóhelyre vonatkozó kötelezettség célja egyrészt annak megelőzése, hogy a szociális védelemben részesülő külföldiek bizonyos területeken koncentrálódjanak, és ezáltal szociális feszültségek alakuljanak ki, negatív hatást gyakorolva a külföldiek beilleszkedésére, másrészt pedig az, hogy a különleges integrációs igényű külföldieket egy bizonyos lakóhelyhez kössék, hogy ott élhessenek a beilleszkedési lehetőségekkel” – emlékeztet az ítélet szövege.

A tagállamoknak „végre kellene és kell hajtania” a 160 ezer EU-ba érkező menedékkérő belső áthelyezéséről szóló döntést, jelentette ki Navracsics Tibor február 26-án Budapesten. Az Európai Bizottságba a Fidesz-kormány által delegált politikus a magyar vonakodásról elmondta: nem példátlan, hogy egy tagállam részt vesz egy jogszabály meghozásában, de „nem jeleskedik” a végrehajtásukban. „Sőt, vannak notórius tagállamok, amelyek élen járnak a jogszabályok elfogadásában és hátul kullognak a végrehajtásban.”

Alapvetően pozitív kicsengésű jelentést tett közzé pénteken az Európai Bizottság a magyar gazdaságról, de kőkeményen rámutatott néhány fontos problémára: magas az államadósság, az ágazati különadók akadályozzák a beruházásokat, a közmunkaprogram nem elég hatékony, a közbeszerzési verseny korlátozott, a szociális és oktatási politika nem bír a kihívásokkal.

A magyar oktatás helyzetéről viszont egészen lehangoló képet fest a jelentés, amelynek az elején vastagon szedve virít, hogy „az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, [amely] nem az Európai Bizottság hivatalos álláspontját képviseli, és arra nézve nem irányadó.”