Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról június 23-án döntenek a brit választók, a hátralévő négy hónap pedig igazán kemény győzködést ígér, miközben a kormányzó konzervatívok egymás ellen kampányolnak majd. A maradás mellett kardoskodó David Cameron brit miniszterelnök szerint fontosabb lesz a szavazás, mint egy parlamenti választás, mert egy egész generációra nézve meghatározzák majd Nagy-Britannia jövőjét. Azonban a kilépést pártoló ellenoldalnak is sok híve van, a napokban pedig Boris Johnson londoni polgármester személyében egy meghatározó arca is lett. Akárhogyan is határoz a többség, változások lépnek életbe.
Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a kormány népszavazásra bocsátja a kérdést: kötelezheti-e az Európai Unió Magyarországot, hogy menekülteket fogadjon be, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül.
Az Európai Bizottság szóvivője, Natasha Bertaud csütörtökön délben azt mondta: „Hallottunk a népszavazás ötletéről a médiából. Nem értjük, hogyan illene bele az európai uniós döntéshozatali eljárásba, amelyet minden tagállam, Magyarország is elfogadott.” Ugyannakkor hozzátette: tudomásuk szerint a népszavazásról még folyik a vita Magyarországon. Megvárják, amíg további felvilágosítást kapnak az ügyről.
Az EUrologusnál nem örülünk neki, amikor gúnyt űznek a belgákból, mert egy ideje Brüsszelben lakunk, szeretjük a várost és az országot, de most egy héten belül három olyan eset történt, ami tényleg röhejes.
Mindkét oldalról szórták a kritikát Orbán Viktorra a múlt heti uniós csúcstalálkozón, az Európai Tanács ülésén elfogadott végkövetkeztetések miatt. Ahogy azt az EUrologus már a csúcs után közvetlenül megírta, a magyar miniszterelnök továbbra is ellenzi a menedékkérők unión belüli elosztását szolgáló „kvótarendszert”, ugyanakkor ő is jóváhagyta a zárónyilatkozatot, amely kimondja:
Egyhangúlag hozzájárultak az EU-tagállamok vezetői a Nagy-Britannia uniós szerepvállalását újragondoló megállapodáshoz péntek este Brüsszelben. A leginkább vitatott kérdésekben a következő egyezségek születettek:
„Hosszú, érzelmektől sem mentes, az ügy súlyához méltóan heves vitákat folytattunk” – festette le a brüsszeli migrációs tárgyalást Orbán Viktor péntek éjszaka. Nagy eredménynek tartotta, hogy a csütörtök este elfogadott zárónyilatkozatban az első helyre a határok védelmét és a migránsok tömegének megállítását helyezték. „Kimondtuk, hogy meg kell őket állítani, a külső határokat meg kell védeni.”
„Amit most tesznek a balkáni migránsútvonalon elhelyezkedő országok, kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak, ez volt mindig is a magyar álláspont” – mondta. Úgy vélekedett, hogy „Ausztria a józan ész útjára lépett” az elmúlt időszakban hozott intézkedéseivel. Ausztria hétvégétől szigorúan szabályozná, hogy hány menedékkérőt enged át a határán. A továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 menekült léphet be Ausztriába, és maximum 80 menedékkérelmet nyújthatnak be az országban.
A David Cameron által kért EU-s reformokról szóló pénteki csúcstalálkozó leginkább vitatott pontja, hogy a brit kormány szeretne véget vetni annak a családtámogatási rendszernek, hogy Nagy-Britanniában élő szülők otthon maradt gyermekeik után is megigényelhetik a brit családi pótlék teljes összegét.
Így fullad bele az Európai Tanács a saját béna poénjába. Csütörtök délután az volt a terv, hogy estig nagyjából megegyeznek a brit miniszterelnök reform-kéréseiről, aztán pénteken reggeli közben letisztázzák a szöveget. „Angol reggelire” ülünk össze, viccelődtek a tanácsi diplomaták.
Exciting #EUCO news. We may be getting the breakfast menu later. Will it really be a full English breakfast? #Brexit pic.twitter.com/OtKmLI7fzJ
— James Crisp (@JamesCrisp6) February 19, 2016
Csütörtökön késő éjszakáig tárgyaltak az uniós állami vezetők a menekültválság kezeléséről, és a nézeteltérések ellenére egyetértésben adtak ki egy közös nyilatkozatot a következő hetek teendőiről.
„Tusk szeretné befejezni a vitát a brit reformokról még vacsora előtt” – tudtuk meg magas rangú EU-s forrásból az Európai Tanács csütörtök esti ülése előtt. A délután öt órakor kezdődő tanácskozáson először a brit kérésre összeállított uniós reformcsomagot vitatják meg, a vacsora alatt rátérnek a menekültválság állapotára, és ha szükséges, vacsora után újból nekiveselkednek a David Cameron brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének nevével fémjelzett szövegjavaslatra, amely a február elején közzétett tervezeteken nyugszik.
Látszólag két, egymással viaskodó állásponttal érkeznek az uniós államfők és kormányfők Brüsszelbe, hogy megtárgyalják a menekültválságot csütörtök délután. Abban nagy az egyetértés, hogy a mostani, nem működő rendszerrel heteken belül kezdeni kell valamit, viszont máshogy állnának neki a feladatnak.
A soha nem látott egységbe kovácsolt visegrádiak Orbán Viktor vezetésével a macedón határt védenék kerítéssel, az Európai Bizottság kipréselte Görögországból, hogy regisztráljon több menedékkérőt, a nyugat-európai országok a szabálytalan bevándorlást szabályos és felügyelt mederbe terelnék, és Törökországgal együttműködve egy betelepítési terven dolgoznak, ami a hírekkel ellentétben nem titkos és nem kötelező.
Magasrangú EU-s forrásból úgy értesültünk, hogy új döntéseket nem hoznak csütörtök este menekültügyben, viszont mindent elkövetnek, hogy felpörgessék a korábban beindított műveleteket.
Lassan már Brüsszelben sem tudják követni a brit reformtervek körüli diplomáciai forgatagot. A csütörtök-pénteki csúcstalálkozón mindenki szeretne dűlőre jutni David Cameron miniszterelnök követeléseiről, ezért mindenki veszettül tárgyal. A csúcsot levezető Donald Tusk például csak ma három fővárosba is ellátogat.
Csúcsra járatják ezen a héten az európai uniós diplomáciát. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk körbeutazza a fél kontinenst, az Európai Bizottság feje, Jean-Claude Juncker pedig Brüsszelben fogadja az állami vezetőket. Egyszerre tárgyalnak a migrációs válság megoldásáról, és azon ügyködnek, hogy Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartsák.
Ennyi tárgyalást már nem könnyű észben tartani. Amikor hétfő délután a brit kilépésről, a Brexitről kérdezték Junckert, először leszögezte, hogy az uniós javaslat eleget tesz Nagy-Britannia legfontosabb kérésének, „egy fair deal Nagy-Britanniának és a 27 másik tagállamnak.” Komoly dologról van szó, mert a társadalmi ellátórendszer forog kockán, tette hozzá. Aztán elvesztette a fonalat.
Találkozom David Cameron miniszterelnök úrral holnap reggel, vagy holnap délután, nem tudom, mert annyi miniszterelnök jön. Bevitorláznak, kivitorláznak, már nem tudom, ki mikor jön, mennyi időre, és miért, de ő holnap jön.
„A szociális ellátórendszer kérdését a legnagyobb körültekintéssel kell kezelnünk – folytatta Juncker a román miniszterelnökkel, Dacian Cioloș-sal tartott közös sajtótájékoztatóján. – Óvatosnak kell lennünk, mert ez Nagy-Britanniát is érinti, de a többi tagállamot is. Azt hiszem, hogy ezeket a szociális támogatásokat továbbra is meg kell kapniuk azoknak, akik már most is Nagy-Britanniában vannak, az újonnan érkező munkavállalókra pedig meglátjuk. A gyermeknevelési támogatásoknak az indexálása lesz a holnapi tárgyalás középpontjában, és az Európai Tanács ülésén is.”
Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken ül össze. Az uniós miniszterelnökök és köztársasági elnökök (azokból az országokból, ahol az államfő kormányoz) a legmagasabb szinten tárgyalják majd meg a brit kéréseket. A fő vitatéma, hogy befagyasszák-e négy évre a Nagy-Britanniába készülő munkavállalóknak járó szociális támogatásokat.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Bosznia -Hercegovina hivatalosan is benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét – jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel, a tagországok külügyminisztereinek tanácsülése előtt.
Federica Mogherini hangsúlyozta, a boszniai jelentkezés jó hír az európai közösség és a volt jugoszláv tagköztársaság számára egyaránt. Mint fogalmazott: „azt látni, hogy szomszédaink készek a kemény munkára a csatlakozás érdekében, megerősíti az integráció jövőjébe vetett bizalmat egy olyan időszakban, amikor az unió létét sokan belülről kérdőjelezik meg” – idézi az MTI.
Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos is dicsérte a bosznia-hercegovinai erőfeszítéseket, melyeket a csatlakozás érdekében tettek. „Figyelemre méltó, amit az utóbbi hónapokban végrehajtottak, ez azonban csak a kezdete egy hosszú utazásnak. Világosan ki kell fejeznünk, hogy néhány hónapon, de még néhány éven belül sem lehetséges a csatlakozás” – jelentette ki.
Donald Tusk kitweetelte a jövő heti programját. Azt mondja: hétfő: Párizs, Bukarest. Kedd: Athén, Prága, Berlin. Szerda: Brüsszel. Találkozik 12 elnökkel és miniszterelnökkel, és a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó, ahol mindenki ott lesz, csak ezután jön. A következő négy napban menekülnie kell a jó öreg Donald elől annak, aki nem akar vele kezet fogni!
My schedule for next week including European Council & preparatory meetings: https://t.co/HuOylv59dF. #EUCO #UKinEU pic.twitter.com/THPv5yNjZe
— Donald Tusk (@eucopresident) February 12, 2016
Negyvenötezer szíriai menekült vár bebocsátásra Törökországba, és még több emberre számítanak, amióta orosz gépek a szír város, Aleppó bombázásába kezdtek. Európai parlamenti (EP) képviselők négynapos látogatást tartottak ezen a héten a szír-török határ közelében fekvő menekülttáborban, ahol tizenötezer ember lakik, sokuk már évek óta.
„A nizipi menekülttábor jól felszerelt, van szír iskola, rendszeres tanítás, sürgősségi orvosi ellátás, esetenként pszichológiai tanácsadás. A menekültek sátrakban, illetve konténerekben élnek elfogadható körülmények között” – írta az EUrologusnak Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, a parlamenti küldöttség tagja.
„Gyakran foglalkoztunk a magyar üggyel, de sosem tudtuk bebizonyítani, hogy a kormány »súlyosan és tartósan« megsérti az európai értékeket” – mondta a francia Libération című lapnak adott eheti interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke. Azt fejtette ki a beszélgetésben, hogy habár az európai uniós szerződés lehetővé teszi, hogy rendre utasítsák a demokrácia, jogállamiság, egyenlőség, tolerancia útjáról letérő nemzeti kormányokat, az erre szolgáló 7. cikket a magyar kormány ellen sosem sikerült élesíteni.
„Orbán Viktor a lehető legmesszebb ment, de soha nem lépte át a határt – vélekedett. – Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU nem egy szövetségi állam, hanem szuverén államok uniója: amíg a kormányok a saját nemzeti szuverenitásuk keretein belül tevékenykednek, tiszteletben tartva az európai szabályokat, az Unió semmit nem tehet.”
Az uniós miniszterek tavaly szeptemberben egyeztek meg róla, hogy 160 ezer Európába érkező menedékkérőt fognak áthelyezni Olaszországból és Görögországból a következő két évben. Ez volt az a szavazás, ahol Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország a menedékkérők elosztásának alapjául szolgáló kvóták, és ezáltal az egész művelet ellen szavazott.
Mostanáig mindössze 497 migráns vehetett részt a programban, mutatott rá Dimitrisz Avramopulosz bevándorláspolitikáért felelős EU-biztos szerda délután Brüsszelben. „Ezért írtam egy levelet minden belügyminiszternek egy világos és határozott üzenettel: hogy az áthelyezési mechanizmusról hozott döntés kötelezi őket! Azonnal végre kell hajtani.”
Nyíltsisakossá vált a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) körüli kormányzati belháború. Az MVH ellen Lázár János indított támadást, miután felvette azoknak minisztériumi háttérintézményeknek a listájára, amelyeket a bürokráciacsökkentés jegyében bezáratna. A tervezet szerint 2017 elején jogutóddal szüntetnék meg a hivatalt, amelyen keresztül az EU közös agrár- és halászati politikájának a támogatásait, évente több százmilliárd forintot fizetnek ki.
„Elég vegyes a kép” – értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió helyzetét kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen. „Úgy tűnik, Közép-Európa nem jön ki rosszul válságból”, olyannyira nem, hogy az „EU legdinamikusabban növekvő régiója” lett, és már Ázsiával is kezdi felvenni a versenyt. Varga Mihály nyugaton is jelentős átalakulásokat lát, mert Franciaország és Spanyolország kezd erőre kapni.
Kedden Rómában egyeztetnek annak a hat országnak a külügyminiszterei, amelyek az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget alapították. Komoly a téma: arról beszélgetnek, hogy milyen irányban menjen tovább az európai integráció. A diszkréten szervezett benelux-francia-német-olasz találkozóról a Politico értesült.
A holland kormány úgy látszik, nem csak ugatja a transzparenciát. A 444.hu szúrta ki, hogy hétfő délután a holland külügyminiszter, Bert Koenders az internet népe elé áll, és válaszol a kérdéseikre.
Képzeljék el, hogy az Európai Parlament (EP) egyik felhős brüsszeli irodájában egy adminisztrátor azt a feladatot kapja a csoportvezetőjétől, hogy állítson össze egy téli hangulatú playlistet, amivel az EP rajongói elüthetik a négy fal közé zárt óráikat. Aztán pedig, hogy vasárnap délelőtt a szociális hálókat kezelő magyar munkatárs kitweeteli a listát, hogy ne maradjunk zene nélkül!
„Nem a magyar gazdák, hanem az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól, ez egészen megdöbbentő, vállalhatatlan. Érdemben kell átalakítani,
tartozzon a minisztériumhoz vagy máshova, de az önállósága nem maradhat meg.
Ezzel rohant ki február 2-án Lázár János a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellen egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. De mi ez a szervezet, ami így felbosszantotta, és miért fontos?
Csütörtökön kijött a nyomdából az Európai Bizottság legtartalmasabb kiadványa, a téli gazdasági előrejelzés. Negyedévente rukkolnak elő ezzel az igazán alapos elemzéssel, amelyben megejtő változatossággal írják le huszonnyolcszor, hogy ugyanazok a makrogazdasági mutatók hogyan alakulnak mindegyik EU-s országra a következő két évben.
Meglehetősen kreatívak a világvállalatok, ha adózniuk kell. Az Európai Parlament kutatása szerint egészen elképesztő összeget,
Itt nem csak az adócsalásra, hanem az adóelkerülésre is kell gondolni, amikor a kiskapukat kihasználva, legálisan, de a szabályok kijátszásával akár gyakorlatilag nullára csökkentik az anyagi terheiket. Ezzel a nagyok a kicsik alá tesznek, amelyeknek nincs kiterjedt céghálója és szakértőhadserege, hogy a bevételekkel ügyeskedjenek, ráadásul végső soron a tisztességes adófizetőknek kell helyettük állni az állami kiadásokat. (Bővebben ebben a cikkben írt a témáról az Index.)
Az Európai Uniónak külön ciki, hogy miközben egy közös piac az alapja, némelyik tagállam látványosan kitol a többiekkel a bevételért, ami a pénztologatás után neki marad. Az már csak hab a tortán, hogy az egyik főkolompos Luxemburg, amelynek adóparadicsommá válásában elévülhetetlen érdemeket szerzett miniszterelnökként és pénzügyminiszterként Jean-Claude Juncker. A praktikákról egy nagy kiszivárogtatás rántotta le a leplet – nem sokkal azután, hogy Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság vezetőjévé választották.
„Nagyon messzire elmentem ezzel a javaslattal, hogy Cameron miniszterelnök összes aggályára megoldást kínáljak” – írta kedd délután közzétett levelében Donald Tusk, az EU-s állami vezetőket egy asztalhoz ültető Európai Tanács elnöke. Mégsem sértette meg azokat az elveket, amelyekre az európai projektet alapozták, tette hozzá.
Tizenöt ország különleges fái versenyeznek az „Európai Év Fája” címért a február végéig tartó internetes szavazáson. Az idei magyar induló Bátaszék legöregebb fája, a több, mint háromszáz éves molyhos tölgy.
„Haladtunk, de nem eleget” – ezzel összegezte a brit miniszterelnök, mire jutott pénteken Brüsszelben a reformcsomagjával. David Cameron több programját lemondva rohant uniós vezetőkkel tárgyalni, mert mielőbb szeretné elfogadtatni a terveit Brüsszelben, hogy népszavazást tarthasson a szigetország EU-tagságáról. David Cameron megígérte: csak akkor kampányol az unióban maradás mellett, ha rábólintanak a reformjaira.
A terrorizmus elleni harc még mindig túlnyomórészt a tagállamok hatásköre, de ha egy támadás történik, „mindig Brüsszel az, aki kudarcot vallott”, panaszkodott Az EU terrorellenes koordinátorának tanácsadója a témáról szervezett január 26-27-i brüsszeli sajtószemináriumon. Günther Sablattnig mellett más szakértők is a tagállamokra mutogattak, ha felmerült a kérdés, hogy hogyan támadhattak egy évben kétszer Franciaországban iszlamista szélsőségesek.
A terroristák egyre kevésbé ismernek határokat, ezért Günther Sablattnig szerint szükség lenne a nemzeti szolgálatok együttműködésére. A tavaly novemberi párizsi támadások után ezt nem is kellett túlmagyarázni, hiszen a belgiumi hatóságok már korábban nyilvántásba vették a terroristák egy részét, ráadásul évek óta tudtak róla, hogy fegyverkeznek és készülődnek.