Az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket, csalásokat vagy gyanús ügyeket a uniós országok kormányai és állampolgárai is jelenthetik az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, az OLAF-nál. Ha az OLAF megalapozottnak látja a gyanút, vizsgálatokat folytathat a tagállamokban „bárhol, ahol uniós pénzek forognak kockán.”
Magyarországon az európai átlaghoz képest nagyon kevés pénzről szólnak a bejelentett ügyek, mutatott rá december 11-én az OLAF igazgatója, Giovanni Kessler egy budapesti előadáson. Miközben uniós átlagban a kifizetett pénzek 1,6%-ával kapcsolatban jeleztek valamilyen szabálytanságot 2014-ben, addig ez az arány Magyarországon csak a negyede, 0,4% volt. Még látványosabb az eltérés, ha kifejezetten a jelentett csalásokat nézzük: az EU-ban 0,36%, míg Magyarországon csak a tizenhetede, 0,02%. Két magyarázat lehetséges:
„A vállalati érdekek diadala a természet felett” vagy „egy új zöld hajnal eljövetelének záloga a Földnek”?
A két vélemény jól mutatja, mennyire széles skálán mozognak a résztvevők reakciói a szombaton zárult párizsi ENSZ klímacsúcsról. A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történelmi pillanat nem csak a mai világnak [...], de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ klímaváltozás elleni harcában, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton haladva.”
Két hét alatt először közel 150 állam- és kormányfő találkozott, hogy a legmagasabb szinten adjanak politikai lendületet a tágyalásoknak. Mindezt azután, hogy a tavaly Limában, Peruban tartott éves klímakonferenciáról azzal a házi feladattal mentek haza a résztvevők, hogy mindenki gondolja át, szedje össze és küldje el az ENSZ illetékes titkárságának, milyen célokat vállal önkéntesen 2030-ra.
Az Európai Bizottság október elején fogalmazta meg először aggályait a menedékkérelmek elbírálásnak gyorsításától a válsághelyzet bevezetésén át az illegális határátlépés bűncselekménnyé minősítéséig. Az Index korábban beszámolt róla, hogy a határt szabálytalanul átlépőket hogyan szívatja az igazságszolgáltatás az ellenük indított perekben.
Nyúzott arcok, végtelen kis- és nagycsoportos egyeztetések sorozata és szakadatlan tudósítások jellemzik 48 órával a vége előtt az ENSZ klímacsúcsát Párizs Le Bourget külvárosának expópavilonjaiban.
A kormány migrációellenes politikájának fényében elsőre meglepő kijelentést tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
– nyilatkozta, miután koszovói kollégájával találkozott. Szerinte az ország sokat tett azért, hogy jövőre lezárják az uniós vízumliberalizációs folyamatot és megkapják a mentességet.
A Tempus Közalapítvány múlt hét végi döntése alapján 21 országban havi 50-100 euróval magasabb ösztöndíjat kaphatnak az erasmusos magyar hallgatók a következő tanévben. Az Erasmus+ program hazai koordinálását végző szervezet az eddigi juttatásnál 100 euróval több pénzt biztosíthat azoknak a diákoknak, akik Bulgáriában, a balti országokban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában vagy Máltán töltenének el fél évet. Az ottani ösztöndíj így 400 euróra emelkedik a tanulmányi programokban, és 500-ra a szakmai gyakorlatot végzőknek.
13 államban, köztük a magyar diákok körében legnépszerűbb Németországban 50 euróval dagad az ösztöndíj.
A legköltségesebb célországokban, például Nagy-Britanniában és Franciaországban az Európai Bizottság (EB) 500 eurós plafont szabott a tanulmányi Erasmusnak, és 600 eurós felső határt a szakmai gyakorlatoknak.
Megállapodtak az európai országok az alapvető szolgáltatások informatikai támadásokkal szembeni védelméről. A jogszabálytól nem csak egyszerűen azt várják, hogy erősítse az alapvető infrastruktúra, például az energia, víz és közlekedési hálózat biztonságát. A digitális gazdaság fejlődését is felpörgetnék vele, ami az Európai Bizottság szerint az elmúlt öt év gazdasági növekedésének ötödéért felelt az EU-ban.
A fejlődő országok több pénzt akarnak, a fejlettek komolyabb széndioxid-csökkentési vállalásokat a párizsi klímacsúcson.
A franciák sokkal profibban szervezik az eseményt, mint 2009-ben a dánok tették. Annak idején Koppenhágában a világ országai az ENSZ égisze alatt sikertelenül próbálkoztak hasonló lendülettel egy egész világra kiterjedő, kötelező érvényű klímamegállapodást tető alá hozni. Ilyenkor félidőben ott egy 400 oldalas szövegmonstrummal viaskodtak a delegáltak.
Ennyi volt, bezárhatjuk a kemény EP-képviselő rovatunkat: Miloslav Ransdorf még a gyémántot is megkarcolná. Azért tartóztatták le december 4-én, mert három szlovák társával együtt 350 millió eurót (nagyjából szerény 110 milliárd forintot) próbáltak felmarkolni egy svájci bankban hamis papírokkal.
Ransdorf tagadta a vádakat. Egy munkatársai által kiadott nyilatkozat szerint azért ment a bankba, mert egy V. H. monogramú ismerőse nevében szeretett volna eljárni, amelyre teljes felhatalmazást kapott. Nem hamisította a dokumentumokat, mondta, hanem másolatokat kapott róluk nem sokkal azelőtt, hogy a bankba ment.
A Kantonalbank Zürich azonban nem foglalkozott az ügyével, hanem azonnal a rendőrséget hívta. Ransdorf azzal védekezett, hogy nem akart pénzt kivenni vagy átutalni. „Tiszta a lelkiismeretem, nem követtem el semmi törvényelleneset” – jelentette ki, hozzátéve, hogy soha nem is volt számlája a banknál. Két nappal később elengedték, egyelőre nem emeltek ellene vádat.
Februárra megállapodás születhet Nagy-Britannia és az Európai Unió között David Cameron miniszterelnök kívánságairól, de Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és a tárgyalások vezetője figyelmeztetett, egyáltalán nem élvez osztatlan sikert a többi tagállam körében az a terve, hogy befagyasztaná az uniós országból érkező bevándorlóknak járó juttatásokat.
Donald Tusk hétfőn írt levelet az uniós tagállamoknak David Cameron kormányfő novemberi levelére válaszolva, melyben Cameron négy területen kért EU-s reformot, hogy aztán Nagy-Britannia uniós tagsága mellett kampányolhasson a jövőre várható referendumon.
„A tárgyalások azt mutatták, hogy a brit kormányfő által felvetett kérdések nehezek,” írta Tusk, szívességet téve Cameronnak, akit bírálói azzal vádolnak, hogy túl gyenge reformprogramot nyújtott be az EU-nak, és nem is gondolja komolyan a népszavazást.
„Ha a hozzászólásokat nézem, […] Schengen egységét mindenki meg akarta őrizni, egyetlen olyan hang nem volt, amelyik azt mondta volna, hogy darabolni kéne a Schengen-tagokat az egymáshoz való viszony vonatkozásában” – nyilatkozta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára Brüsszelben péntek este.
Az Európai Unió Bírósága pénteken nyilvántartásba vette a keresetet (C-647/15), amelyet Magyarország a menedékkérők uniós tagállamok közti áthelyezéséről szóló határozatával szemben nyújtott be egy nappal korábban.
Leszavazták a dánok, hogy részt vegyenek az uniós bel- és igazságügyi együttműködésben. A szavazók 53 százaléka mondott nemet.
A kivételt még az EU születésekor szerezte Dánia, mert az uniós alapszerződést – szintén egy referendumon – elsőre elutasították. Másodjára azzal sikerült meggyőzni a dán lakosságot, hogy a skandináv országot kihagyták pár közös politikából, például a bel- és igazságügyi együttműködésből.
Az Európai Unió csúcs döntéshozó szervének, az Európai Tanácsnak az elnöke, a lengyel Donald Tusk durva médiatámadást indított Európa csúcs politikusa, Angela Merkel menekültpolitikája ellen szerda este. Hat európai lapban, köztük a Guardianben, a Le Figaróban és a Süddeutsche Zeitungban jelent meg vele interjú nagyjából egyidőben, amelyekben azt nyilatkozta:
senki, még Németország sem áll készen ma arra, hogy ennyi embert befogadjon
és veszélyesnek nevezte a német kancellár javaslatát, amely a menedékkérők EU-n belüli szétosztásával enyhítené az uniós tagállamokra egyenként nehezedő bevándorlási nyomást.
Ezzel szemben Tusk szerint az Európába érkező menedékkérőket
másfél évig befogadó központokban kellene tartani Európa-szerte, amíg többek között megállapítják, jelentenek-e biztonsági kockázatot.
A szlovák kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg azt az uniós programot, amely 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérőt oszt el az EU-s országok között, adta hírül az MTI szerdán. Ez az a rendkívüli művelet, amelyet szeptemberben Magyarországgal, Csehországgal és Romániával közösen leszavaztak a brüsszeli miniszteri tanácsülésen.
Az Európai Bizottság (EB) hétfőn nyilvántartásba vette az „Ébredj, Európa” című polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során.
Vasárnap este rendőrök zártak le egy utcát Molenbeek Beekkant negyedében. Néhány épületet átkutattak, köztük egy lakatlan házat a Rue de l'Indépendance-on. Több mint egy órán át tartott az akció.
A belga ügyészség nyilatkozata alapján Salah Abdeslam, a november 13-i terrortámadás egyik gyanúsítottja a környező utcák valamelyikében húzhatta meg magát. Nem találták meg, és mást sem vettek őrizetbe.
(rtbf.be)
Ha Törökország visszatartja az Európába igyekvő közel-keleti bevándorlókat, kap pénzt, vízumkönnyítést, és az uniós csatlakozási tárgyalásokat is felpörgetik Ankarával – erről egyeztek meg a vasárnap esti villámcsúcstalálkozón az EU-s kormányok vezetői a török miniszterelnökkel, Ahmet Davutoğluval.
Nem volt nehéz dűlőre jutni, mert az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak arról, hogy ez a szöveg meglesz, és Törökországgal le is tárgyalták, mondta az ülés után Orbán Viktor.
Sokan ismerik az Európai Unió Erasmus programját, amellyel egy félévet lehet külföldi egyetemen tanulni. Azt már kevesebben tudják, hogy az EU-nak több hasonló kezdeményezése van: az egyikkel 17 és 30 éves kora között bárki végezhet önkéntes munkát egy másik uniós országban.
Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) támogatja a szállást, az étkezést, az utazás nagy részét és még némi zsebpénz is jár vele. Sokaknak ez az első munkatapasztalata, ráadásul nyelvet is lehet tanulni, sorolta az előnyöket Máté Gergely, az Erasmus+ Programiroda igazgatóhelyettese az EVS Live rendezvénysorozat legutóbbi állomásán.
Információnk szerint politikai döntés született az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumában arról a polgári kezdeményezésről, amely ha sikerrel záródna, arra kérné a Bizottságot, hogy indítsa el „hetes cikk szerinti eljárást”, és vigye „a magyar ügyet” a döntéshozó Miniszterek Tanácsa elé.
A kérlelhetetlen humorú belga karikaturista, Pierre Kroll rajzaiból derül ki a legjobban, hogyan gondolkodnak a belgák a terrortámadásról, az üldözött gyilkosokról, a rendőrségről, és saját magukról. A művész Facebookján mindegyik képet több ezren lájkolták és osztották meg az elmúlt napokban.
Soha nem volt olyan erős a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – együttműködése, mint most, büszkélkedett a Miniszterelnökség EU-ügyi államtitkára november 24-én a Közép-Európai Egyetemen. Takács Szabolccsal ezt nem csak a kincstári optimizmus mondatta: az utóbbi hónapokban tényleg úgy tűnik, hogy sikerült alaposan felpörgetni a V4-et.
Változtatni kellene az Európai Unió alapszerződésén – mondta Orbán Viktor múlt héten a macedón kormányfővel közös sajtótájékoztatóján, majd ezt a Kossuth Rádiónak is megerősítette. A miniszterelnök szerint az Európai Uniónak meg kell védenie határait, kultúráját, gazdasági értékeit és demokráciáját.
– jelentette ki, mert egy hatékony Európához erre szükség van.
„Este nyolc körül zajt hallottunk lentről, a fiam kiment a lépcsőházba megnézni, mi történik, és a rendőrök elkapták a folyosón” – mesélte az EUrologusnak az egyik molenbeeki fiatalember édesapja, akit vasárnap este őrizetbe vettek a párizsi terrortámadással kapcsolatos nyomozás során. Este nyolc körül tört be a rendőrség az épületbe.
Ha nincs miért kimenni az utcára, marad szórakozásnak az internet. És miből van rengeteg az interneten?
Stay inside they said. #BrusselsLockdown pic.twitter.com/hpAfV417Hf
— Julia Reda (@Senficon) November 22, 2015
A #BrusselsLockdown hashtag alatt vasárnap késő estére már több száz vicces macskás fénykép és mém összegyűlt a közösségi oldalon. Abból indult az egész, hogy a rendőrség megkérte a helyben élőket: ne posztoljanak a közösségi médiában a rendőri mozgásokról. Ezért elterjedt, hogy akkor az ősi fegyverrel, macskás videókkal spammeljék tele a már kialakult keresőszavakat, témákat. Azóta megállíthatatlanul ömlenek a cicás képek.
You can't keep hiding. #BrusselsLockdown pic.twitter.com/4ls1e9qB3s
— Lore Vonck (@lorevonck) November 22, 2015
A kezdeményezés pár óra alatt kinőtte magát. Most már azért is rengetegen posztolnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a terrorveszélyben sínylődő brüsszeliekkel. Szombat óta nem nagyon mehetünk moziba, koncertre, bevásárolni, és úgy általában: a négy falon kívülre. Nem tiltja meg senki, de a legtöbb hely zárva van, és a fő látványosság a járőröző katonák és a kiürült terek.
We must not let fear win… #BrusselsLockDown pic.twitter.com/GAr5YGpkGz
— Maiol Sanaüja (@maiolsanauja) November 23, 2015
Szombat hajnalban jelentette be a belga kormány a legmagasabb szintű terrorkészültséget, amely hétfőn is érvényben marad. A hatóságok forgalmas helyeket érő támadástól tartanak. Az iskolákban ma nincs tanítás.
Sometimes you just need a little reminder that your country isn't so bad after all. #BrusselsLockdown pic.twitter.com/mKLhixTIUG
— Ulrike Vandamme (@Urlikeable) November 23, 2015
A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy 16 embert őrizetbe vettek egy feltételezett terrortámadással kapcsolatban. A november 12-i párizsi támadás egyik gyanúsítottját, Salah Abdeslamot azonban még nem találták meg. Ahogyan fegyvereket és robbanószereket sem.
BREAKING: Belgian police have released a photograph of the main supect #BrusselsLockdown pic.twitter.com/8FDAjZglZn
— Jeroen Flamman (@jflamman) November 22, 2015
Mi is arra buzdítunk mindenkit, hogy macskázzon, ezzel is bátorítsa a brüsszelieket!
May the force be with us. #BrusselsLockdown pic.twitter.com/m9OuEVhfXS
— TineEeckhout (@TineEeckhout) November 22, 2015
Több szinten is problémás a terror elleni küzdelem Brüsszelben: a francia titkosszolgálat nem oszt meg minden információt a belgával, Brüsszelnek nincs egységes rendőrségi felügyelete, és a belga állambiztonsági hivatal alkalmazottai között állítólag alig találni olyat, aki beszél arabul. A leghangosabb kritikusok a flamand politikusok, akik a mai napig politikai tőkét tudnak kovácsolni abból, hogy a frankofón többségű főváros ellen hangolják az embereket.