Az EU új belső piaci stratégiájának egyik alapja a nemzeti alapú diszkrimináció elleni fellépés, hangsúlyozta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke szerda délután.
Az EU menekült- áthelyezési műveletének végrehajtása gondot okoz a legtöbb tagállamnak. A nemzeti hatóságok lassan haladnak a teendőkkel: a 28-ból mindössze kilenc tagállam jelezte, hogy hány embert tud hamarosan áttelepíteni, és csak 700 főnyi hely jött össze, pedig [két év alatt] 160 ezret kellene elérni, panaszkodott az Európai Parlament keddi ülésén az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker. A tagállamok más téren is sunnyognak az ígéreteikkel: az uniós menekültügyi támogatóirodának 374, a határőrizeti ügynökségnek 774 embert ígértek, de ezeknek csak nagyjából a felénél tartanak.
Már évekkel ezelőtt tudhatott az Európai Bizottság arról, hogy dízelautók gyártói csalnak a környezetvédelmi teszteken a nitrogénoxid-kibocsátással. A Financial Times hozott nyilvánosságra vasárnap (október 25-én) egy 2013-as levélváltást az akkori környezetvédelmi és ipari uniós biztosok, Janez Potočnik és Antonio Tajani között.
„Jelentős eltérések vannak” a hitelesített és a valós, vezetés közben tapasztalható kibocsátási adatok között, írta a szlovén biztos olasz kollégájának. Úgy vélte, hogy ez lehet az „elsődleges ok”, amiért a tagállamok nem tudják tartani az EU által meghatározott levegőminőségi szinteket. Eddig hat tagállam ellen indult eljárás a túl magas nitrogén-dioxid szint miatt.
Október 27-én aláírták a Koszovó és az Európai Unió közötti stabilitási és társulási egyezményt. Az egyezmény értelmében Pristinának meg kell reformálnia az igazságszolgáltatását, jobban kell ügyelnie az emberi jogok védelmére. Ezzel egyidőben fokozatosan szabaddá teszik a kereskedelmet az EU és Koszovó között, és megerősítik az együttműködést a belügyek és az energiapolitika terén.
A lépés fontos mérföldkő: megkönnyíti a reformokat, kereskedelmi és befektetési lehetőségeket hoz létre, valamint munkahelyeket hoz létre, amelyekre különösen a koszovói fiataloknak nagy szüksége van, mondta Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos.
A jugoszláv utódállam Európa egyik legszegényebb országa: a munkanélküliség 30 százalék feletti, míg a fiataloknál az 55 százalékot is meghaladhatja. A sokaknak kilátástalan életkörülmények miatt év elején nagy migránshullám indult innen Magyarországon keresztül, ami aztán tavaszra lecsillapodott.
Megpróbálnak úrrá lenni a menekültügyi káoszon azon a mai találkozón, amelyre a balkáni migránsútvonal tíz érintett országának vezetőit – köztük Orbán Viktort – kürtölték össze Brüsszelbe. „Sürgősen szükségünk van egy közös megközelítésre. A tél már itt van” – indokolta csütörtökön a most leginkább érintett tagállamba, Szlovéniába látogatva Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős EU-biztos, miért nem lehet tovább szerencsétlenkedni.
Csak a magyar és a görög küldöttség egyes tagjai szavaztak nemmel az Európai Néppárt október 21-22-i madridi kongresszusának migránsügyi határozatára, írja a Politico. A Fidesz cáfolta az információt, állításuk szerint csak a görögök nem szavazták meg a dokumentumot.
Az EUobserver úgy tudja, az előkészítésében részt vevő hét belügyminiszter között volt a magyar is. A véglegesként elfogadott szövegben egyébként jó példaként emlegetik a spanyol modellt, amelynek része a magyarnál sokkal komolyabb ceutai és melillai kerítésrendszer.
Az Európai Bíróság október 22-én készül ítéletre a világ legismertebb „virtuális valutájával”, a bitcoinnal kapcsolatban. A döntés ugyan nem tudja tönkre tenni a kriptovalutát, de gyengítheti azt, és komoly elvi jelentősége is van.
Egyszerre indíthat európai polgári kezdeményezést Kósa Lajos vezetésével a Fidesz a menekültügyi kvóták ellen és az Európai Humanista Föderáció szankciókat kérve Magyarországra azért, ahogy a menekült kérdést kezeljük.
Kemény fellépést favorizál migránsügyben az Fidesz EU-s pártcsaládja, az Európai Néppárt. Madridban próbálnak közös nevezőre jutni a párt vezetői október 21-22-én.
Az Európai Unió átláthatósági jegyzéke alapján az ELTE költötte a legnagyobb összeget brüsszeli lobbizásra. Utánanéztünk, miért.
Miközben „adódik a következtetés”, hogy az uniós tagállam Horvátország felé „radikálisan más helyzet” lenne a magyar határ lezárása, mint az EU-n kívüli Szerbiánál, ez nincs így, mondta Navracsics Tibor. (Nagyjából egyidőben kezdett el beszélni a nemzetbiztonsági kabinet ülésével, így ekkor még csak egy lehetőségként, feltételes módban beszélt a határ lezárásáról, amit végül valóban elrendeltek.)
A magyarok nagyjából kétharmada több területen látna szívesen uniós megállapodást, és csak egyötödük akarja az ellenkezőjét, derült ki az Eurobarometer legutóbb megjelent felméréséből. A 69 százalékos eredménnyel a magyarok valamivel az EU-átlag felett, a volt szocialista tagállamok közül a legmagasabb arányban pártolnák, hogy több legyen a döntés közösségi szinten.
Nehéz sikerként kiemelni bármit annak az EU-csúcsnak a végén, amelyet úgy hívtak össze, hogy nem voltak kitűzött céljai. A legbiztatóbb pont talán az, hogy már látszik az út, hogyan fog Törökországgal közösen dolgozni az unió a menekültválság megoldásáért.
Nem fogják azonban elsietni. A találkozót lezáró dokumentum szerint ugyanis ráér majd tavasszal újra összeülni és kiértékelni, hogy milyen előrelépés történt a Törökországgal szembeni vízumkényszer feloldásában és a visszatoloncolási eljárások lefektetésében.
Orbán Viktor mindenesetre bizakodó az ügyben, csak azt sajnálta az ülés végén, hogy amíg tartanak a tárgyalások, addig is nyitva marad a török-görög határ, ahol a legtöbb migráns lép be az EU területére. A miniszterelnök EU-s ellenőrzés alá vonná a görög határt.
Nem a döntések, hanem a gondolkodás csúcstalálkozója lesz a csütörtöki, vélekedett egy magasrangú EU-s diplomata az esti összejövetelről, melyen Orbán Viktor is részt vesz. Új ötletek nem kerülnek az asztalra, azon rágódnak majd az állam- és kormányfők, hogy miképpen kellene megszervezni a közös határvédelmet, honnan lesz pénz a közel-keleti rendezésre, és hogy mi az a hotspot.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kézfeltartással, látható többséggel szavazták meg szerda este, hogy felfüggesztik Kovács Béla, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselőjének mentelmi jogát.
Nagyon furcsa dolog történik az energiahatékonysági pénzek elosztása körül. Hetekkel ezelőtt még arról beszéltek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a Népszabadságnak, hogy összesen 150 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszafizetendő uniós támogatás érkezik lakóépületek energiahatékonysági felújítására.
Az uniós pénzek elosztását a kezében tartó Miniszterelnökség vezetője október elején a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy az állam magára költené az összesen 450 milliárd forintnyi forrást. A lap szó szerint is idézi a beszédnek ezt a részét, ahol Lázár János elmondja, hogy a kormány határozott így, mert a felújításokat „az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni.
Tehát európai uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz.
Az NFM korábbi bejelentését azzal magyarázta, hogy a fejlesztési tárca „nem manifesztálta a nyilvánosság felé” a döntést.
Már ezzel sikerült kiakasztania a szakmai szervezeteket, de az igazi csavart hétfőn kanyarították a sztoriba. Ekkor a Miniszterelnökség a magyar kormány mindenre jó Csubakka-védelmét, a brüsszelezést vette elő a Magyar Időknek, mondván: az Európai Bizottság (EB) nem engedélyezte a támogatások magáncélú felhasználását.
Az uniós külügyminiszterek a két háborús gócpontban próbáltak megoldást találni a menekültválságra.
Líbiában gyakorlatilag anarchia van, amit alaposan kihasználnak az embercsempészek, ezért kezdenie kellene vele valamit az EU-nak. Az olasz partok felé indított túlzsúfolt lélekvesztőkön százezrek keltek át és már több mint 2600-an haltak meg idén, az őszi rossz időjárás pedig még több életet követelhet majd. Most mégis felcsillant némi remény, hogy a közeljövőben javulhat a helyzet: október 8-án bejelentették egy líbiai egységkormány létrehozását. A fő kérdés, hogy ez a kormány sikerrel egyezkedik-e majd a Tripolit ellenőrző milíciával.
Két ellenszavazattal, két tartózkodás mellett azt a javaslatot tette az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága hétfő délután, hogy az EP bocsássa a magyar nyomozó hatóságok rendelkezésére Kovács Bélát, az európai uniós intézmények elleni kémkedéssel vádolt jobbikos képviselőt.
Azzal a kitétellel azonban, hogy nem gátolják Kovács parlamenti munkáját. Ha a plenáris ülés jóváhagyja a döntést, a magyar hatóságok minden nyomozati cselekményt bevethetnek Kovács Béla ügyének feltárására, de egy intézményközi megegyezés értelmében nem vehetik őrizetbe.
Többet kell tennie a tagállamoknak és az EU-nak azért, hogy ne történhessen az öt évvel ezelőtti ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló eset. Ezt állapította meg a kolontári tragédia ötödik évfordulója után nem sokkal, október 8-án az Európai Parlament.
Elég egyértelmű volt az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 8-i ülésének üzenete. Megerősítik az Európai Unió határának őrizetét, minél hamarabb igyekeznek kipaterolni azokat a migránsokat, akik nem kapnak menedékjogot, és Szíria szomszédaiban akarják tartani az ottani menekülteket.
Schmitt Pált választotta meg csütörtökön elnökének az a magas szintű szakértői csoport, amelynek az a feladata, hogy értékelje a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban, és tanácsot adjon, hogy miképpen járulhat hozzá a sport az unió külpolitikai céljainak eléréséhez – adta hírül az MTI. A testület Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére jött létre, és most tartotta első ülését. A csoport jövő júniusra készíti el jelentését.
Csütörtök este összeültek az EU-s tagállamok, a balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon képviselői, hogy a nyugat-balkáni útvonalon – Magyarországon keresztül – az EU-ba érkező bevándorlók által okozott kihívásokra találjanak közös választ.
Nem boldogok Robert Fico nyugati kollégái az európai szociáldemokrata pártcsaládban a szlovák miniszterelnök bevándorlás-ellenes és muszlimokat kirekesztő, elmúlt hónapokban tett kijelentései miatt.
Az Európai Parlament plenáris ülésén is megemlékeztek a napokban elhunyt köztársasági elnökről, Göncz Árpádról. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról beszélt a strasbourgi plenáris ülésen, hogy Göncz Árpád elnöksége óta nem volt hozzá hasonló, népszerű, a társadalom által rajongásig szeretett vezetője Magyarországnak. Kiemelte, hogy Göncz Árpád tizenöt évvel ezelőtt "Vision for Europe" díjat kapott az egységes Európa megteremtéséért folytatott áldozatos munkájáért. Lánya, Göncz Kinga pedig tagja is volt az Európai Parlamentnek.
Hatvan évnyi európai integráció után, ha baj van, még mindig a német és a francia vezetőért szalad az összes európai politikus. Az általános vélekedés szerint ők a sztárok, a valódi döntéshozók, a kontinens legmeghatározóbb politikai szereplői. Az EU-s miniszterek tanácsában francia-német tandem nélkül alig van megegyezés. Az Európai Parlamentben Franciaország és Németország adja a legnépesebb küldöttségeket a Néppártban és a szociáldemokratáknál is.
Ez a német-francia megbékélés helyszíne, mondta megnyitó beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Strasbourgban. Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a Parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában. Orbán Viktor is többször ült már ott, amikor Magyarország vezette az EU-s miniszterek tanácsát fél évig, 2011 tavaszán. A francia elnök és a német kancellár utoljára 26 évvel ezelőtt szólalt fel közösen az Európai Parlamentben. 1989-ben Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourgba.
Mitterand és Kohl víziója az volt, hogy politikai uniót kell építeni, mondta François Hollande. "Ma, 25 év elteltével, Európa új dráma előtt áll.
Egymást követő válságok sújtották az uniót: pénzügyi válság, amelyből nemrég léptünk ki, szociális válság több millió munkanélküli fiatallal, most pedig egy humanitárius válságnak vagyunk szemtanúi.
A biztonsági válságot se felejtsük el, mondta az ukrajnai háborúra utalva.
Az Index menekülttérképe itt elérhető.
„Orbán nem támogatja a kritikus gondolkodást Magyarországon. Éppen ellenkezőleg: szeretné elnyomni. Ez a legaggasztóbb probléma” – mondta az EUrologusnak Sophie in ’t Veld, az Európai Parlament holland liberális képviselője Strasbourgban. Arról kérdeztük, hogy miért indítványozta a liberális-demokrata frakció (ALDE), hogy az EU Tanácsa vesse alapos vizsgálat alá a kormány egyes intézkedéseit, és állapítsa meg, hogy azok a szerződésbe foglalt alapvető európai értékek szellemében születtek-e.