Orbán Viktor brüsszeli látogatása csütörtökön enyhülést hozhat a magyar kormány és az Európai Bizottság feszült kapcsolatában, ami a menekültügyet illeti. Egy lehetséges forgatókönyv már kész: a magyar miniszterelnök megállapodik Jean-Claude Junckerrel, hogy bizonyos engedmények fejében a brüsszeli testület folyósítja azt az összesen nyolcmillió eurós gyorssegélyt, amit már június végén megígértek a magyar kormánynak, de azóta sem érkezett meg.
Az Európai Bizottság (EB) szóvivői kedden újból megerősítették, hogy dolgoznak egy hosszú távú megoldáson a bevándorlási hullám közös európai kezelésére, és év végéig elkészülnek vele.
Ezt a döntéshozatali sebességet kritizálja Angela Merkel, aki kedden többek között azt mondta , a vádaskodások helyett ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és lényegében megint a kötelező kvótarendszerről beszélt, amikor arra utalt, hogy az üldözötteket és háborús menekülteket több szempontot figyelembe véve kellene szétosztani a tagállamok között. Merkel Spanyolországot is meggyőzte, hogy fogadja el a menekültkvótás javaslatát.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Európai Bizottság vezetőjével, Jean-Claude Junckerrel találkozik, jelentette be a brüsszeli testület szóvivője, Margaritis Szkinasz. Nem rendkívüli találkozóról van szó, emelte ki, de a jelenlegi helyzetben aktuális, hogy a két politikus megbeszélést tartson, tette hozzá.
Nem mosolygott sokat Petro Porosenko ukrán elnök, miután az Európai Bizottság elnökével tárgyalt augusztus 27-én, pedig a mostani ukrán helyzethez képest pár jó hírrel érkezett Brüsszelbe, és nem is tér haza üres kézzel.
Egyre jobban nyugtalanítja a Nagy-Britanniában élő EU-s bevándorlókat, hogy mi történik majd velük, ha az Egyesült Királyság tényleg kilép az Európai Unióból a 2016-ra tervezett népszavazás után. A Guardian által megkérdezett 1200, szigetországban élő európai többsége már kérvényezte is a brit állampolgárságot, hogy ha rosszra fordulna a helyzet, biztosan maradhasson, és ne veszítse el az eddigi jogosultságát. A jelentkezők száma már az elmúlt években megugrott: 2009-ben nagyjából 10 ezer állampolgársági kérelmet adtak be EU-s bevándorlók, 2013-ban pedig 18 ezret.
Mint minden különösen érzékeny ügyről, erről is az elnök dönt. Egy ideje már az asztalán vannak a papírok
– hallotta az EUrologus egy bizottsági tisztviselőtől.
Megállapodtak az új mentőcsomagról, nem kell hátizsáknyi euró a last minute útra készülőknek.
Ezt Dimitrisz Avramopulosz európai uniós biztos jelentette be, aki hozzátette, hogy a kérelmet késlekedés nélkül fogják elbírálni.
Két huszonéves német aktivista, Vincent-Immanuel Herr és Martin Speer kitalálta, mi hozhatná tényleg közelebb egymáshoz Európa népeit:
Azért lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy minden európai fiatal kapjon ingyen egy hónapos Interrail-bérletet.
Újabb kő gurulhat le a görögök szívéről: sok vita után megoldódott a nekik szánt áthidaló kölcsön ügye. 7,16 milliárd eurót kapnak gyorshitelként, jelentette be Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke. A pénzt három hónapos futamidőre, két részletben kapják meg. A feltételül szabott intézkedéseket szerdán már meg is szavazta a görög parlament.
Hétfőn reggel kilenckor ért véget a vasárnap délután ötkor kezdődött eurózóna csúcstalálkozó, melyen politikai megállapodás született arról, milyen feltételek mellett maradhat ez eurózónában Görögország. Ennek értelmében az athéni kormánynak szerdáig számos reformot kell jóváhagyatnia a görög parlamenttel azért, hogy cserébe a 2008-as válság óta immár harmadik nemzetközi hitelprogramról megindulhassanak a tárgyalások.
"Befejeztük egyeztetéseinket és most tájékoztatjuk a euróövezet állam- és kormányfőit. Hosszú utat tettünk meg, de továbbra is van néhány nagy kérdés, amik eldöntetlenek, ezeket most a vezetők elé visszük, hogy ők döntsenek”
– fogalmazott az eurócsoporti pénzügyminiszterek befejezése után a csoportot vezető, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, aki hozzátette: ha lesz politikai akarat, lehetséges a megállapodás ma este.
Európai tanácsi források szerint a vasárnapi nap tétje, hogy sikerüljön igennel vagy nemmel szavazni az eurózóna országok vezetőinek egy újabb görög hitelprogramra az Európai Stabilitási Mechanizmus keretein belül.
Osztályfőnök uras hangvételre kapcsoltak az EU-s intézmények vezetői a kedd esti eurócsúcs után. „Eddig kerültem, hogy határidőkről beszéljek, de most már kiemelem: a hét vége a végső határidő. Öt napunk maradt, hogy megegyezésre jussunk” – jelentette ki szigorúan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
„Az EU-projekt most haldoklik”
– ezzel örvendezett az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártját vezető Nigel Farage a görög népszavazás eredménye hallatán. Nem véletlen, hogy elsősorban az EU ellenfelei örülnek a döntésnek. Gazdaságilag ugyan korántsem veszélyezteti a görög helyzet az EU egészét annyira, mint 2010-ben vagy 2012-ben, de politikailag nagy pofára esés, hogy idáig fajulhattak a dolgok.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem állt a nyilvánosság elé hétfőn, hogy személyesen értékelje a görög népszavazás eredményét. Vasárnap a görögök meggyőző többsége elutasította a hitelező országok és intézmények feltételeit az Athénnak nyújtott hitelprogram meghosszabbítására.
Eleve nem nagy lelkesedéssel indult az euróövezeti pénzügyminiszterek, az Eurócsoport szerdai telekonferenciája, hogy a görög reformjavaslatokról tárgyaljon, amelyekért cserébe Athén egy újabb mentőcsomagot remél.
A kormány egy nappal korábban egy kiszivárgott levélben szinte teljesen megadta magát a hitelezői követeléseinek, de ma Alekszisz Ciprasz miniszterelnök már a tévében dacoskodott. Arra szólította fel a görögöket, hogy a vasárnapra tervezett népszavazáson utasítsák el az intézmények ajánlatát.
Mintha lehűtötte volna a kedélyeket Brüsszelben, hogy lejárt a görögöknek még 2012 márciusában megszavazott mentőcsomag. Összesen 164 milliárd euróról szólt a pénzügyi mentőöv, amelyről még az előző görög kormány állapodott meg az eurózóna kormányaival és a nemzetközi hitelező szervezetekkel. Idén februárban kormányváltás volt Athénban. A radikális baloldali Sziriza párt éppen azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy újratárgyalja a hitelfeltételeket, és lazítani fog a korábban életbe léptetett megszorításokon, amelyekről szakértők is úgy vélekednek , hogy túlságosan szigorúra sikerültek.
Három forrás szerepel a ma éjfélkor lejáró EU-s mentőcsomagban, és ennyi pénz száll el, ha nem egyeznek meg az utolsó pillanatban. A főszereplő itt Klaus Regling, a luxemburgi székhellyel rendelkező Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) igazgatója. Ő húzza be a kéziféket éjfélkor a görög kifizetésekre. Ezekről a pénzekről van szó: